2022.04.11. 11:44
Városnapi közgyűlést tartottak Debrecenben, díszpolgári címet, Mecénás- és Pro Urbe-díjakat is átadtak
A cívisek évszázados polgári hagyományai adják rangját a város kitüntetéseinek – hangzott el.
Forrás: Kiss Annamarie
Debrecen díszpolgári címét idén prof. dr. Bitskey István irodalomtörténész, az MTA rendes tagja, a Pro Urbe-díjat prof. dr. Balla József orvos, a belgyógyászati klinika vezetője; dr. Gyurosovics József dandártábornok, megyei rendőrfőkapitány, valamint Tamus István grafikusművész, illetve a Mecénás-díjat Szilágyi János, a Debrecen Tigers Baseball & Softball Club menedzsere kapta hétfőn a város napját köszöntő ünnepi közgyűlésen a Kölcsey Központban.
– Debrecennek története során sokszor kellett pusztító kihívásokkal szembenéznie: vallások közti küzdelmekkel, tűzvészekkel, háborúkkal; de a főnix újra és újra feltámad, és minden feltámadással növekszik az ereje. Ma egy feltámadó Debrecen időszakát éljük, egy olyan városét, amely minden korábbinál erősebb és nagyobb súlyú lesz nemzetünk és Európa történelmében – jelentette ki Papp László polgármester ünnepi beszédében. Mint mondta, a most átadott elismerések alapjául szolgáló teljesítmények hozzájárulnak a főnix erejének növekedéséhez, jobbá teszik a várost, és beépülnek a történelmébe. Példaképnek nevezte a díjazottakat, akik életútjában a Debrecen iránti elköteleződés, a város szeretete, tisztelete egyértelműen tetten érhető.
Amit befogad, azt átalakítja
1693. április 11-én I. Lipót szabad királyi városi rangot adományozott Debrecennek; e rang megszerzésének szándéka történelmi válaszút volt, ami nem kis dilemma elé állította a település akkori vezetőit. Lényege abban állt, hogy a több mint másfél évszázada tisztán református város újra fogadja-e be a katolikusokat a királyi kiváltságok fejében – idézte fel Papp László polgármester.
Debreceni ünnepi közgyűlés
Fotók: Kiss AnnamarieÚgy tűnhetett, hogy a jelentőségéből a 17. század végére folyamatosan veszítő Debrecen vezetőinek döntése a város identitását veszélyezteti, azonban az elmúlt 300 év azt mutatja, hogy a debreceniség ereje nem gyengült, hanem tovább erősödött. Mert a város, amit befogad, azt átalakítja, a maga képére formálja, debrecenivé teszi az idegent. Aki erre a metamorfózisra nem képes, az nem is marad meg itt
– jelentette ki a polgármester. Szerinte akkor és azóta is minden alkalommal a település vezetői képesek a múlttal és a jövővel is számot vetni, és megtalálni a helyes utat. Akik pedig az ünnepi eseményen az elismerő címeket átvették, életútjukkal, munkájukkal, döntéseikkel Debrecen életét, fejlődését segítették.
Egy közösség adja
Papp László emlékeztetett: 1909-ben megszületett a „Nagy-Debrecen” gondolata, amely azt üzente, hogy támaszkodva a város gazdasági és kulturális erejére, nemzeti elkötelezettségére, a főváros mellett Debrecen lesz a nemzet új centruma. – Hogy ez lehetett volna-e reális a XX. században, azt már nem tudhatjuk, mert az I. világháború és a trianoni békediktátum véget vetett egy organikus fejlődésnek. De azt kijelenthetem, hogy Debrecen jelene és közeli jövője sokkal alkalmasabbá teszi városunkat a „Nagy-Debrecen” gondolatának megvalósítására, mint 110 évvel ezelőtt.
Debrecent gazdaságának súlya az évtized végére a Kárpát-medence legjelentősebb városai közé emeli. Oktatási rendszerünk dinamikus fejlődése is ezt eredményezi, kulturális területen pedig a folyamatban lévő és tervezett fejlesztéseink lehetővé teszik a léptékváltást, az európai dimenzióba történő belépést, és ezáltal a kulturális expanziót számunkra
– mondta a polgármester.
Úgy vélte, ezek fényében különös erővel bír Debrecen minden elismerése, amelyben polgárait részesíti, valamint a város történelmi múltja és jelentősége, a cívisek évszázados szilárd és egységre épülő polgári hagyományai adják a rangját a kitüntetéseknek.
Bitskey István irodalomtörténész a díszpolgári címet megköszönve azt mondta,
az ilyen elismerés azért is különösen értékes, mert egy közösség, ezúttal egy nagyon nagy hagyományú város közössége adja.
Szerinte Debrecen múltját kulturális és irodalmi tradíciói fényessé teszik, s a város jelene és a jövője is reményteljes és biztató.
SzT
Prof. dr. Bitskey István a hazai és a debreceni irodalomtörténet-írás kiemelkedő alakja, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területe a középkor, a reneszánsz, a barokk európai és magyar kultúrája. Több önálló kötetet publikált e tárgykörben. Ezek közül négy külföldön jelent meg, kettő német, egy olasz és egy szlovák nyelven. A korábbi Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Irodalom Tanszékén oktatott. 1981-ben a tanszék vezetője lett, majd az irodalmi tanszékekből alakult Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet igazgatójává nevezték ki. Két perióduson keresztül látta el a Bölcsészettudományi Kar dékáni tisztségét. Az irodalomtörténeti tanulmányokat megjelentető Csokonai Universitas Könyvtár című könyvsorozat 50 kötetét szerkesztette, a Debreceni Szemle szerkesztőbizottságának egykori tagja. Az MTA Könyvtörténeti Munkabizottsága, valamint – 2008 és 2014 között – a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke volt. Munkásságát 1999-ben Apáczai Csere János-díjjal, 2007-ben Debrecen Város Csokonai-díjával, 2018-ban Széchenyi-díjjal ismerték el.  Prof. dr. Balla József egyetemi tanár, a hazai és a nemzetközi nefrológia – a vesebetegségekkel foglalkozó orvostudományi ág – meghatározó, kiemelkedő egyénisége. 1984-ben a Debreceni Orvostudományi Egyetemen kapott orvosi diplomát. Az egyetem elvégzése után az I. számú Belgyógyászati Klinikán állt munkába klinikai orvos munkakörben. 1989-től egyetemi tanársegéd, 1996-tól egyetemi adjunktus, 2000-től egyetemi docens, 2006 szeptemberétől mint egyetemi tanár vesz részt az általános belgyógyászati és nefrológiai betegellátásban, valamint az egyetem oktatási tevékenységében és tudományos életében. A Nephrologia Tanszéket 2003 óta vezeti, 2018-tól a Belgyógyászati Klinika igazgatója. Nemzetközi hírű kutatólaboratórium létrehozója és vezetője az ér- és vesebetegségek területén. Az orvostudomány kandidátusa, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Tudományos és oktató munkája elismeréseként 1998-ban Széchenyi Professzori Ösztöndíjat, 2004-ben Széchenyi István Ösztöndíjat kapott. 2000-ben az egyetem „A legjobb klinikai témájú tudományos közlemény” díjjal jutalmazta publikációját. 2004-ben a Magyar Tudományos Akadémia Akadémiai Díját, 2015-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét vehette át.  Dr. Gyurosovics József rendőr dandártábornok, rendőrségi főtanácsos, címzetes egyetemi docens 1960-ban született Baján. Kezdetben polgári foglalkozást választott. 1982-ben lett rendőr, miután elvégezte a BM Tartalékos Tisztképző Iskolát. 1989-ben a Rendőrtiszti Főiskola bűnügyi szakán, majd 1999-ben a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott. Nyomozó, 32 évesen pedig főnyomozó lett Baján. Három évvel később a Bajai Rendőrkapitányság vezetőjévé nevezték ki, majd a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság közbiztonsági igazgatója, s egyben a főkapitány helyettese lett. 2005 februárjától a Békés Megyei Rendőr-főkapitányságot irányította, 2012. szeptember 1-jétől pedig a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjeként teljesít szolgálatot. 2013-ban a Magyar Érdemrend lovagkeresztje katonai tagozat, 2014-ben pedig Szent György Érdemjel kitüntetésben részesítették. Vezetői tevékenységének is köszönhető, hogy 2021-ben az ország legbiztonságosabb területe Hajdú-Bihar megye, illetve Debrecen lett. Sokoldalúságát és nyitottságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a nyomozói munkát népszerűsítő debreceni képzőművészeti projekteket, kiállításokat is támogatott.  Tamus István mintegy öt évtizede meghatározó, emblematikus alakja Debrecen képzőművészeti életének mint grafikusművész, rajz-vizuális kultúra és művészettörténet-tanár, valamint művészetszervező és vezető alkotó. 1980 és 2016 között főállású oktató volt a tanítóképzés területén, emellett a saját alapítású „Vasárnapi Rajziskola” keretei között végzi a tehetséggondozást és a képzőművészeti szakokra való felkészítést. 2000-ben hozta létre a Grafikusművészek Ajtósi Dürer Egyesületét Debrecenben. Számos művésztelep, többek közt a Hajdú-bihari Grafikai Művésztelep, a Balatonfüredi-paloznaki Nemzetközi Művésztelep, a tiszaderzsi Tisza-tó Művésztelep, az Abádszalók Művésztelep munkájában vett részt aktívan. A virágkarneváli eseményeknek virágkocsik tervezésével és kivitelezésével volt részese évtizedeken át. Kétszeres Debrecen Kultúrájáért díjas, Hajdú-Bihar Megyei Príma-díjas, Csokonai-díjas, Mednyánszky László-díjas. Megrögzött lokálpatriótaként mintegy 50 éve hűen szolgálja szülővárosa, Debrecen művészeti életét. Az utóbbi években Borbély Szilárd költő, író életművének képi feldolgozásával foglalkozik, ezzel is hozzájárulva a debreceni irodalmi hagyatékok vizuális népszerűsítéséhez.  Szilágyi János 33 éve Debrecenben kezdte vállalkozását. Egy igazi lokálpatrióta, aki a mai napig városunkban vezeti cégét. Ügyvezetői teendői mellett 15 éve alapította meg a Debrecen Tigers Baseball & Softball Club-ot, melynek a mai napig önzetlen támogatója. A Határ úti ipari park területén a baseball-szabványoknak megfelelő pályát hozott létre, melyen országos szintű mérkőzéseket is bonyolítanak. Az egyesület jelenleg U12-es, U15-ös és NB1-es csapatokkal van jelen a magyar baseball-életben. Szilágyi János idővel a Magyar Országos Baseball & Softball Szövetség meghatározó alakjává vált, többek között a 2022-es U23-as és a felnőtt válogatott menedzseri posztját is elvállalta. Tevékenységét a sport szeretete mellett az a kihívás is hajtja, hogy Magyarországon, Debrecenben honosítsa meg ezt az USA-ban rendkívül népszerű sportot. Jelentős szerepe van abban is, hogy ebben az évben magánfinanszírozás jóvoltából a teljes magyar baseball-válogatott részt vehet egy 10 napos edzőtáborban az Egyesült Államokban, Kaliforniában.  |
