Felújítás esetén is tilos a fecskefészkek leverése!

Tavasszal és a jó idő beköszöntével térnek vissza hazánkba a költöző madaraink. A magyarországi fecskeállomány – füstifecske, molnárfecske és partifecske egyedei – az elmúlt két évtizedben folyamatos csökkenő tendenciát mutatott, melynek több oka is van. Többek között erről is kérdeztük a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Hajdú-Bihar megyei csoportját. 

– A fecskék száma az egész országban, így Hajdú-Bihar megyében is csökkent. Ennek okai többek között a haszonállatok – mint a ló, a sertés vagy a szarvasmarha – számának csökkenése a településeken, továbbá vidéken is eltűnőben van a háztáji állattartás, ezáltal a fecskék táplálékaiból is kevesebb lett. A különböző vegyszerek – mint például a nyári szúnyogirtáshoz használtak – hatására a rovarok száma is megcsappant – sorolta kérdésünkre Tóth Máté, a megyei csoport tagja. A hazai fecskeállomány csökkenésének további indokaként hozta még, hogy a madarakra vonulási útvonalain és telelőhelyein is vadásznak ragadozók, illetve az emberek többsége már nem tolerálja a környezetében élő állatok jelenlétét, ezért fészküket gyakran leverik a tiltó jogszabályok ellenére is. 

– A fecskék kis termetű énekesmadarak, a repülés mesterei. Táplálékukat a levegőben szerzik, repülő rovarokkal – főleg szúnyogokkal, legyekkel, böglyökkel – táplálkoznak. Tehát olyan állatokkal, amelyek nekünk és a háziállatainknak is kellemetlenségeket okoznak, betegséget terjeszthetnek – ismertette. Az énekesmadarak anyagcseréje rendkívül gyors, ezért a saját testsúlyuknak megfelelő mennyiségű táplálékot is elfogyaszthatnak. Egy füstifecske 15-22 gramm, tehát ennyi rovart ehet naponta, ehhez még hozzá kell számolni a folyton éhes, általában öt fiókát és azt, hogy évente több fészekaljat is felnevelhet egy pár. 

Óriási segítséget, hasznot hajtanak ezek az apró madarak. 

Így segíthetünk a fészkelésben 

Tóth Máté kérdésünkre elmondta, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a környezeti neveléssel, ismeretterjesztéssel járul hozzá elsősorban a fecskék védelméhez, de rendszeresen helyeznek ki mesterséges fecskefészkeket, valamint sárgyűjtő helyeket is létrehoznak a költési időszakban, így segítve a fészeképítést. Ezeket a védelmi módszereket egyébként bárki alkalmazhatja. 

– A lakosság is kihelyezhet műfészkeket például kerámiából vagy gipszből, illetve sárgyűjtő tereket létesíthet a költési időszakban, márciustól júniusig. Utóbbinál fontos az, hogy mindig nedves legyen. Ha valakit az ürülékük zavar, kihelyezhet fecskepelenkákat is – ajánlotta a szakember. Lakossági tapasztalatokra építve néhány praktikát is megosztott a Naplóval. Ilyen például az, hogy a fészekfoglalás esélye akkor a legnagyobb, ha olyan helyre helyezünk ki műfészket, ahol istállózott állatot tartunk. Szintén emelkedhet az évek alatt a foglalás aránya, ha jószág és fecske hiányában, de tömegesen helyezünk ki – minimum 15-20 darab – műfészket. 

Sárgyűjtő helyeket alakítsunk ki! 

– Amennyiben a kertben szeretnénk sárgyűjtő helyet létesíteni, első lépésben ásóval vagy kapával tisztítsuk meg a fűtől a talajt. Ezt követően ássunk egy sekély, mintegy fél ásónyomnyi mélységű gödröt, amit béleljünk ki műanyag fóliával. Ez megakadályozza a víz elszivárgását, segíti a sárgyűjtő hely kevesebb munkával való nedvesen tartását. Ha ezzel megvagyunk, a kiásott föld nagyobb göröngyeit ásóval vagy lapáttal aprítsuk fel, a gyökereket, ágakat, köveket szedegessük ki, majd ezt a finomított talajt lapátoljuk vissza a fóliára. Belocsolás előtt simítsuk el a földet úgy, hogy kissé a gödör belseje felé lejtsen – ismertette a lépéseket Tóth Máté, aki hozzátette: különösen füstifecskés területen érdemes a sárba száraz füvet keverni, a madarak a nedvességtől felpuhult szálakat kötőanyagként beépítik a sárgombócok közé. Ha lehetőségünk van rá, agyagos földet használjunk, mert ez még jobb tapadást biztosít. 

Használjunk fecskepelenkát! 

Sokan a madarak lepottyanó ürüléke miatt nem tolerálják, ha fecskék költöznek lakóházaik eresze alá. Erre megoldás lehet a fecskepelenka, amely egy fészkenként legalább 30 x 20 cm körüli fa-, fém- vagy műanyag lap, amit közvetlenül a fészek alá szerelünk fel, amely felfogja a fészkekből lehulló anyagokat. A fecskepelenkáról akár a költési időszakban szükség szerint többször is, de ősszel mindenképpen távolítsuk el a száraz, felhalmozódott ürüléket. 

Több száz fecske költ erre 

Nemcsak a természetvédelemmel foglalkozó szervezetek, hanem önkéntesek, intézmények és önkormányzatok is szívügyüknek tekintik a fecskék helyzetét, és különböző programokkal, akciókkal próbálják elérni, hogy a hazai állomány csökkenését mérsékeljék. Jó példa utóbbira többek között Nádudvar, ahol korábban műfészkeket osztottak ki a lakosok között. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakmai támogatásával összesen 51 háztartásba kerültek fecskefészkek, amelyeket azóta el is foglaltak a madarak. Tavaly Fecskebarát Település címet is nyertek. Tégláson és Hajdúhadházon pedig cserepes növényeket adtak azon helyiek számára, akik fecskefészkeket helyeztek ki a portájukon. Igazi látványosság Sárándon a fecskedomb, a partifecskék és gyurgyalagok számára mesterségesen kialakított homokos költőfal. – Most csak partifecskék vannak ott, de azokból rengeteg. Természetesen várjuk a gyurgyalagokat is, bízunk benne, hogy hamarosan ők is megérkeznek – mondta a Napló megkeresésére Dézsi András polgármester. Mint megtudtuk, a terület korábban egy kisebb, természetes úton kialakult költőhely volt, amelyet az önkormányzat helyi vállalkozók támogatásával bővített körülbelül 30 méter szélesre. Helyenként a fészkelőlyukakat is gépekkel fúrták ki a madarak számára. – A település egyik látványosságának szántuk. A déli órákban érdemes kilátogatni, de csak nagyon óvatosan, mert nagyon érzékenyek a külső zajokra a madarak – hívta fel a figyelmet a településvezető.

Százezres bírság is lehet 

Hazai fecskefajaink védettek, az élőhelyeik leverése csak hatósági engedéllyel lehetséges, egyéb esetben azonban súlyos bírsággal is járhat. 

A megyei kormányhivatalt kérdeztük a tudnivalókról. – Magyarországon négy természetvédelmi oltalom alatt álló fecskefaj él. A molnár-, a füsti- és a partifecske egyedeinek természetvédelmi értéke jogszabály alapján 50 ezer forint, míg a sarlósfecskéé pedig 25 ezer forint – tájékoztatott megkeresésünkre a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal sajtóosztálya. A fecskék és élőhelyeik megóvását a kormányhivatal a természet védelméről szóló törvény érvényre juttatásával tudja biztosítani, mely szerint mindenkinek kötelessége a természeti értékek és területek védelme, és tilos többek között a védett állatfajok egyedének zavarása, kínzása vagy elpusztítása. 

– Amennyiben bárki bizonyíthatóan megsérti a természetvédelmi törvény rendelkezéseit, a kormányhivatal természetvédelmi bírságot szab ki. Ha természetkárosítás történik, úgy büntető eljárást is lefolytat a hatóság – hívta fel a figyelmet a megyei kormányhivatal. A tavalyi évben kérelemre öt esetben adtak ki engedélyt fecskefészek eltávolítására, de ezekben az esetekben műfecskefészek kihelyezését is előírta a hatóság. – A tavalyi évben egy esetben szabott ki a természetvédelmi hatóság 400 ezer forint bírságot, mert a fecskéket veszélyeztető módon, fészkelésükre alkalmas felületre került kihelyezésre galambtüske – emelte ki a sajtóosztály. A kormányhivatal a tapasztalatai alapján felhívja a figyelmet arra, hogy 

a védelemben részesülő állatfaj egyede által lakó-, élő-, költő-, búvó- vagy pihenőhelyként használt épületrészeken külső felújítás vagy karbantartás kizárólag a kormányhivatal engedélyével végezhető.

Bekecs Sándor