Kihúzta a „talajt” Petőfi lába alól az ukrán háború

Március 24-én szállították el Debrecenből a Petőfi-szobrot Győrfi Lajos szobrászművész püspökladányi műhelyébe. A Táncsics utcai telephelyre megérkezve, ha nem keresnénk, akkor is megtalálnánk az alkotást. Csütörtök reggeli ottjártunkkor a költőóriás alakja ugyan még nem régi fényében, de már több renoválási munkafázis után magasodott felénk, s „szavalt”. 

A Magyar Örökség díjas szobrászművésszel elevenítettük fel a csaknem 80 éves szobor múltját, szépséghibáit és megújulásának fázisait. Tudatta, a költő másfélszeres életnagyságú szobra egy megközelítőleg négy méter magas talapzaton állt, és a magyar szabadságharc centenáriumi ünnepségsorozatának részeként helyezték el 1948-ban. A cívisváros híres szobrásza, Medgyessy Ferenc készítette Debrecen egyik emblematikus köztéri szobrát, azonban a második világháború utáni szűkös anyagi helyzetben kénytelen volt több anyagot is felhasználni az elkészítéshez. – A szobor lábának egy része sárgarézből van, a tetejében már van bronz is, de vörösréz több van benne. Annak idején a darabokat összecsavarozták, utána kalapálták össze, ezeket most össze kellett hegeszteni, valamint új csapot is tettünk bele rozsdamentes anyagból, vasat már nem használunk – ismertette Győrfi Lajos. 

Egységesíteni kell 

A felületet már letisztították, a rajta talált különböző festékrétegeket vagy azok maradványait eltávolították, majd egybefújták homokkal, ezzel egységessé tették a felületet, amelyen korábban kivált a réz-oxid. – Most van abban az állapotban a szobor, amikor a felület tisztán be van hegesztve, egységesen le van fújva. Még áthúzzuk az egészet finom polírpapírral, ez egységesebbé teszi a felületet, ezután következik a patinázás. Kénmájjal kezeljük majd, ami oxidációt képez rajta, ettől meleg barna színe lesz a szobornak. A vegyi anyagot nem szabad sokáig rajta tartani, mert akkor fekete lesz – avatott be a folyamatba. Azt is megtudtuk, előbb vaskefével, utána rézkefékkel lehet egységesíteni a színt. Mivel általában egy szobrot egy anyagból csinálnak, az egységes szín elérésekor ebben az esetben nehézséget okozhat az, hogy vörös- és sárgaréz egyaránt a mű alkotóeleme. – Megpróbáljuk egységessé tenni, utána leviaszoljuk, ez ad neki selyemfényt és magának a bronznak a színét, valamint a sötétedését visszafogja több évre – részletezte. Idővel minden hasonló alkotásról lekopik ez a réteg, és be fog zöldülni a párától, a viasz az itteni klímánál körülbelül 10-20 évre védi a felületet. Az igazi bronz szín elérése érdekében vízzel kell locsolni azért, hogy megálljon a sötétedés. Mikor ezt elérik, utána visszaszedik a felületeket, ahol kell, fényesítenek rajta. 

Ukrajnában ragadt a gránit 

A Petőfi-szobor egy 3 méter 70 centiméteres talapzaton állt egy lépcsős megoldással, onnan magasodott méltóságteljesen a téren elhaladók felé. A régi talapzat kövei most ott pihennek a püspökladányi műhely udvarán, de Petőfi már nem kerül vissza rájuk: új gránittömbök váltják őket, melyek jóval időt­állóbbak és mutatósabbak. S bár nem feltétlenül gondolnánk, de bizony a renoválásba is beleszólt az orosz–ukrán háború, éppen a kövek kapcsán. Gránitot vágni csak nagyon komoly gépekkel lehet, s jelen esetben 5 köbméter kőről beszélünk. A vágással a ladányi szobrász egy nyíregyházi céget bízott meg, Ukrajnából rendelték meg a vörös gránitot.

– Úgy volt, hogy február végén készen van a kő, de nem lett kész, majd kitört a háború. Kijevtől 200 kilométerre az egész települést szétbombázták, ahol a bánya található, a bányafőnök elmenekült, a munkásokat elvitték katonának. Hiába működik a kereskedelem, ember nincs, aki bemegy arra a területre, így nem lehet kihozni a gránitot, pedig március végén már kezdtük volna rakni. Vis maiort nem tudok jelenteni, mert alvállalkozó vagyok – mondta. 

Mivel ez a fajta minőségű vörös gránit csak Ukrajnában és Finnországban van, így nem volt mit tenni, Finnországból is megrendelték, azonban ezen a csavaron több millió forint úszott el. – Megrendeltük újra a követ, igen ám, de a finn bányák még csak három hete nyitottak meg. Egy hete érkezett meg Magyarországra a gránit, már vágják Nyíregyházán. Ha már meglesz, két hét alatt összeraknánk a helyszínen, a június 30-ai határidőt megpróbáljuk tartani – mondta a szobrász, aki az 1985-ben kezdődött pályafutása alatt már mintegy 300 saját szobrot készített. 

Kiss Dóra