Elzárás járhat a piszkításért, padon fekvésért

A közösségi médiában egyre több csoportban megjelennek olyan panaszok, melyek szerint a nyári jó idővel nemcsak a strand­idő, a fagylaltok és a remek programok érkeztek meg Debrecenbe, de a parkokban, közterületen fellelhető hajléktalanok, kábítószerfüggők száma is hatalmasat ugrott. A Petőfi, Dósa nádor, Kossuth tértől egészen a Nagyerdő legszebb sétálóövezetéig találkozni majd' eszméletüket vesztett emberekkel, a drog, alkohol hatása alatt álló hajléktalanokkal. 

Igyekeznek rendet tartani 

Sokak legnagyobb gondja, hogy a padokra nem lehet leülni, nem érzik biztonságosnak sétálni az utcán, elidőzni a játszótereken, nem beszélve arról, hogy az említett problémás egyedek a házak sarkába, bokrokba ürítenek, szétdobálják a kukákat és így tovább. Természetesen ez egy sokrétű, szerteágazó probléma, a szociális támogatástól az egyén szabadsághoz való jogainak tiszteletben tartásáig, így a megoldást sem könnyű megtalálni rá. Azonban az vitán felül áll:

szomorú látni, hogy a rohamosan fejlődő, egyre több turistát, külföldi céget, cserediákot vonzó város képét mennyire lerontja az említett probléma. 

– Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata fontos feladatának tekinti a lakókörnyezet rendben tartását, ütemezetten és folyamatosan szépíti a cívisváros valamennyi településrészét, hogy a polgárok rendezett, tiszta, igényes környezetben töltsék mindennapjaikat. Ennek ellenére sajnálatos módon vannak olyan személyek, akik nem vigyáznak a közterületi értékekre, esetenként rongálják az utcabútorokat. Évek óta visszatérő probléma, hogy országszerte köztereken, padokon a köztisztaságot meg nem őrző személyek tartózkodnak (hajléktalanok és drogosok egyaránt), zavarva ezzel a városban lévőket. Esetenként igen nagy anyagi kárt is okoznak, ráadásul kifogásolható viselkedésükkel zavarják az ott tartózkodó polgárok nyugalmát – írta megkeresésünkre válaszolva az önkormányzat. 

Mint megtudtuk, a megyeszékhely tisztaságának és rendjének megőrzése érdekében a Debreceni Közterület Felügyelet és a rendőrség folyamatosan ellenőrzi a nagyobb forgalmú helyeket. A város vezetőségének célja a kulturált kikapcsolódás biztosítása Debrecen teljes területén. Ennek érdekében kiemelt időszakokban, illetve nagy tömegeket vonzó eseményeken fokozott rendőri és közterület-felügyelői jelenlétet kezdeményez minden esetben, így lehetővé téve a polgárok szubjektív biztonságérzetének növelését. 

A közterület-felügyelet feladata 

Az önkormányzat közgyűlésének – a közterületek tisztán tartásáról és a zöldterületek védelméről szóló 1/2021. (I. 18.) – rendelete tartalmazza a padon fekvés tilalmát: a 9. § (1) bekezdés f) pont értelmében tilos […] a közterületi bútorzatot rendeltetésellenesen használni (különösen, de nem kizárólagosan azokra lefeküdni, oda felállni, illetőleg ezeket bármilyen módon beszennyezni). 

Hangsúlyozták, a közterület-felügyeletnek többek között feladata a közterületek jogszerű használatának, az azokon folytatott engedélyhez kötött tevékenység szabályszerűségének ellenőrzése; a közterület rendjére és tisztaságára vonatkozó jogszabály által tiltott tevékenység megelőzése, megakadályozása, megszakítása, megszüntetése, szankcionálása; közreműködés a közterület, az épített és természeti környezet védelmében, a társadalmi bűnmegelőzési feladatok megvalósításában, a közbiztonság, a közrend, az önkormányzati vagyon védelmében, valamint a köztisztaságra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának ellenőrzésében. 

Ötvenezer forintig a helyszínen 

Tőzsér Gyula, a Debreceni Közterület Felügyelet hatósági osztályvezetője a Naplónak úgy fogalmazott, amennyiben a közterület-felügyelők a járőrszolgálati ellenőrzéskor szabálysértés elkövetését észlelik (köztisztasági szabálysértés, koldulás, csendháborítás, közerkölcs megsértése, garázdaság, szeszesital-árusítás, -kiszolgálás és -fogyasztás tilalmának megszegése), akkor a szabálysértés elkövetőjével szemben – amennyiben fennáll annak feltétele – helyszíni bírságot szabhatnak ki. Ennek összege 5 ezer forinttól 50 ezer forintig terjedhet. 

Feljelentést tehetnek 

Ha a helyszíni bírság kiszabásának feltételei nem állnak fenn, szabálysértési feljelentést tesznek az illetékes szabálysértési hatóságnál. (Például a szabálysértés elkövetője a helyszínen nem rendelkezik személyazonosság igazolására alkalmas okmányokkal, vagy az eljárás alá vont személy a szabálysértés elkövetését nem ismeri el, illetve a helyszíni bírság kiszabására szolgáló nyomtatvány aláírását megtagadja.) 

– A kiszabott helyszíni bírságot közérdekű munkával is meg lehet váltani. Ilyenkor a helyszíni bírsággal sújtott személy a lakóhelye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervnél jelentkezhet a helyszíni bírság – közérdekű munkával történő – megváltására a kiszabást követő 38. napig – tájékoztatta lapunkat, hozzátéve: amennyiben a kiszabott helyszíni bírságot közérdekű munkával nem váltották meg, vagy a rendelkezésre álló határidőre nem fizették ki, végrehajtási eljárást kell kezdeményezni az elkövető lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon. Az eljárás megindítását követően a rendőrség a bíróság részére küldi meg az ügyet, mert a bíróság jogosult a meg nem fizetett helyszíni bírság szabálysértési elzárásra történő átváltoztatására. Ilyenkor 5 ezer forintonként egy nap elzárásra változtatható át a meg nem fizetett bírság.

Vidékről is „költöznek” be a szálláshelyekre

Olvasói telefonhívásokban, panaszos kommentekben többször találkoztunk azzal, miszerint azért nem mennek a hajléktalanok ingyenszálláshelyekre, mert ott szabályokhoz kötik a maradásukat. Szemerédy Zsolt, a ReFoMix ügyvezetője megerősítette, az általuk biztosított szálláshelyeken is csak minimális szabályokat kellene betartani, ám vannak, akiknek ez sem sikerül. – A házirendet sem akarják betartani, alkoholos állapotban ugyanis nem jöhetnek be, nem verekedhetnek, nem ihatnak vagy drogozhatnak a szálláshelyeken, így inkább be sem térnek hozzánk – mondta, hozzátéve, a parkok, lakások környékén sok lakó eteti is őket, s ezzel csak odaszoknak az adott helyre. 

Speciális intézmények, ingyenkonyhák várják a hajléktalanokat, kérem, ne etesse őket senki

– emelte ki. Az ügyvezető arra is kitért, a szálláshelyek lakóinak 30-40 százaléka más vidéki településekről érkezik, mert nincsenek hajléktalanszállók Debrecenen kívül, s ez egyben nagy leterheltséget jelent. 

PSZ