Látványos égi jelenségeket láthat a hajdú-bihari égbolton is, de csak ha bírja a korán kelést

Látványos, ritka égi érdekességeket tartogat a nyár, melynek részleteiről Szoboszlai Endre csillagász-ismeretterjesztő beszélt a Naplónak. Ezúttal is arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyári jelenségek alkalmával sem minden bolygó látható szabad szemmel. Ilyen például az Uránusz és a Neptunusz bolygó, de részben a Merkúr is. 

– Az Esthajnalcsillagként ismert Vénusz ugyan szinte mindig hatalmas fényességgel tündököl, azonban jelen időszakban távcsővel javasolt a keresése a hajnali szürkület miatt. Az is gondot jelenthet, hogy átlagos városi környezetben nem látjuk a horizont közelében lévő égboltot, mert takarnak az épületek – tette hozzá. – Jócskán pirkad már, amikor ez a jelenség kellő magasságba kerül az égbolt keleti részén, ezért érdemes már hajnali három óra előtt röviddel olyan helyet keresni, ahonnan jól látható a keleti, délkeleti égbolt és a látóhatár alsó része is. Tehát szabad horizonttal rendelkező helyről érdemes a hajnali pirkadat előtt nézelődni – tanácsolta. 

Június 26-án hajnalban, a csökkenő holdsarló felett látszik majd a híres Fiastyúk a Bika csillagképben. Ezen a hajnalon a keskeny holdsarló közelében lesz majd a Vénusz bolygó (Esthajnalcsillag) is, azonban a pirkadat miatt nehéz lesz észlelni; a holdsarlótól jobbra és fentebb a Mars és a Jupiter látszik majd. 

Amelyik nem pislákol… 

– Amennyiben valaki nem tudná eldönteni, hogy egy fényesebb csillagot lát-e, vagy a Naprendszer valamelyik bolygóját, figyelje meg a látott égitest fényét: amennyiben bolygót látunk, annak fénye nem pislákol, mint a csillagoké, hanem szépen egyenletesen látszik – mutatott rá. 

Augusztusban láthatjuk majd a híres hullócsillag-jelenség maximumát, vagyis a Perseida meteorraj felvillanási sokaságát, mely várhatóan 12-éről 13-ára virradóan következik majd be. – A csillagászok szombat hajnali három óra körül számolnak a jelenség csúcsával, de szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy erre semmi garancia sincs – hangsúlyozta. – A hullócsillag-jelenség a számított időponttól hamarabb vagy akár később is bekövetkezhet, emellett eshet nappalra is, vagy „potyoghatnak” a meteorfelvillanások olyankor is, amikor felhős az égbolt felettünk, és semmit sem látunk a jelenségből – hívta fel végül a figyelmet Szoboszlai Endre.

HBN