2022.06.05. 07:00
„Mindig sietni kell, de a megnyert idővel nem tudunk mit kezdeni”
Már megkaptuk a legfontosabb hivatásunkat – ezt kell felismernünk pünkösd ünnepén.
Palánki Ferenc debrecen–nyíregyházi megyés püspök
Forrás: Napló-archív
Pünkösd alkalmából a Napló Palánki Ferenc debrecen–nyíregyházi megyés püspököt kérdezte a Szentlélek kiáradásának 21. században is kiemelkedő jelentőségéről és arról, hogy mivel gyarapodhatunk, ha törekszünk éberen megélni az előttünk álló napokat. Ez az ünnep minden esztendőben arra emlékeztet, hogy Jézus megígérte tanítványainak: elküldi a Szentlelket, ahogy fogalmazott: „más vigasztalót”. Pünkösdkor, azaz – görögül – az ötvenedik napon áradt ki a Szentlélek az apostolokra. A Szentírás szerint ennek több jelképe van, a Szentlélek szélzúgás vagy lángnyelvek formájában mindenkinek külön-külön jelent meg. Ez azt jelenti, hogy a tanítványok személyre szabottan kapták meg Istentől az ajándékot, vagyis azt a hivatást, ami az életet jó irányba állíthatja.
– Sokfélék vagyunk, és nincs mindenre képességünk, de amihez a Szentlélek kegyelmet adott, azt meg tudjuk valósítani – mutatott rá. Szent Pál apostolt idézve a főpásztor úgy fogalmazott:
A Lélek ajándékait pedig ki-ki azért kapja, hogy használjon vele. (1Kor 12,7)
– A személyre szabott szeretet jelképe az a lángnyelv, az a tűz, ami bennünk is elkezd lobogni. A Szentlélekkel az isteni szeretet képességét kapjuk meg. Ez azt jelenti, hogy valakit nem azért szeretünk, mert megérdemli, hanem feltétel nélkül szeretjük – hangsúlyozta Palánki Ferenc. Ehhez kapunk erőt a kiáradás által, ajándékokat, melyeket a teológia karizmának, vagyis lelki ajándéknak nevez.
– Nemrég a Nagymarosi Ifjúsági Találkozó mottója például ez volt: „Valamire való vagy”. Süveges Gergő újságíró szavai szerint senkire nem igaz, hogy semmirekellő, de az sem, hogy mindenre alkalmas. E két véglet között helyezkedik el mindenki, vagyis valamire mindenki való – jegyezte meg.
A megnyert idő sorsa
A legfontosabb üzenet tehát, hogy a szeretetre mindenki jó, mindenki alkalmas. A Szentlélek kiáradásának ünnepe ezért is örömteli, mert pünkösdkor emlékezünk arra, hogy megkaptuk hivatásunkat. A lángnyelvek utalnak a beszédre is, hiszen az apostolok különböző nyelveken kezdték el hirdetni Isten nagy tetteit, melyet mindenki megértett. A megyés püspök szerint a magyar nyelv gazdagsága is ezt mutatja, amikor azt mondjuk valakire: lelkesít, kiteszi a lelkét, de erre utal a lelketlenség vagy a nagylelkűség fogalma is.
Ahhoz, hogy megértsük az Isten üzeneteit, le kell lassítanunk, oda kell figyelnünk a kinyilatkoztatott igékre. A főpásztor azt tapasztalja, sokan élnek úgy, hogy az örök dolgokra nincs idejük, mert elfoglalja őket a saját megélhetésük és az abból fakadó önzés.
– Sok olyan gép vesz körül bennünket, amivel rengeteg időt megtakarítunk, mert elmosogat, vagy kimossa a ruhát helyettünk, mégsem volt még soha ilyen kevés időnk, mint manapság. Mindenki rohan, kapkod, mindig sietni kell, de a megnyert idővel nem tudunk mit kezdeni. Egyszerre kell figyelnünk a földi dolgainkra, de soha nem szabad elfeledkezni arról, hogy mi a célunk, hogy örök dolgaink is vannak. Ahogy Gárdonyi írja: Földre néző szem, égre néző szív.
Palánki Ferenc szerint pünkösd ünnepén ne csak a programokra, hanem a lelki tartalomra is figyeljünk, a Csíksomlyón találkozó emberek százezrei is erre mutatnak példát. – Átéljük a világban megjelenő fenyegetettséget, elveszítjük szeretteinket, és lemerülünk. A kiégés ma is divatos szó, de ha van rendszeres utántöltés, elkerülhető – emelte ki, majd hozzáfűzte, ezért is ismétlődik az ünnepkör évenként, hogy a hétköznapokat ezzel a szereteterővel, aztán hosszú távon fel tudjuk tölteni, hogy azután a hétköznapok mind ünnepnapokká váljanak.
Nyitott szemmel a csodára
A megyés püspök pünkösdvasárnap és -hétfőn több mint ötven fiatalt fog megbérmálni az egyházmegyéből. Mindenkit arra hív, hogy az előttünk álló napokban álljunk meg imádkozni, töltsünk minél több időt szeretteinkkel, vagy egyszerűen csak csodálkozzunk rá a teremtett világ szépségére.
Végül úgy fogalmazott:
a mai ember elfelejtett csodálkozni, ideje hát újra rácsodálkoznunk Isten végtelen jóságára, a szeretetére és embertársainkra, hiszen a kérdés önmagában félig válasz is: „Kicsoda vagy te?”
SZD