Új trianoni emlékműnél hajthattak fejet a hortobágyiak

Valahol a nemzet bölcsője ez a hely, ezért is volt itt az ideje, hogy a magyarság számára ezen megkülönböztetett helyen legyen egy mementó, amely emlékeztet bennünket arra, hogy 102 éve megpróbálták Magyarországot szétszabdalni – ezzel a gondolattal vette kezdetét a szombat délutáni megemlékezés Hortobágyon, ahol Trianon-emlékművet avattak a Nemzeti Összetartozás Napján.

Jakab Ádám polgármester köszöntésképpen egy verssel készült a megjelenteknek, Wass Albert Üzenet haza című költeményét szavalta el. Majd a helyi rock együttes, a Chrome RT. adta elő dalát, melynek szövege látható az újonnan állított trianoni emlékművön. Az impozáns alkotást a Hortobágyi Természetbarát és Kulturális Szabadidős Egyesület álmodta meg, és támogatók segítségével váltotta valóra. Immár ehhez a több méter magas szoborhoz helyezhették el az emlékezés koszorút a megjelentek az ünnepi gondolatok után.

Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott, ha végigtekintjük a történelmet, akkor azt mondhatjuk, hogy birodalmak születtek és elbuktak. – A mi 1100 éves múltunk azt mutatja, hogy mi itt vagyunk, ide születtünk, és úgy gondoljuk, ez a jövőnk is. Én is egy emléket hoztam, egy Bocskai-kori szablyát Hortobágy Község Önkormányzatának. Ha egy kicsit visszamegyünk az akkori történelmi időszakba, akkor azt mondhatjuk, a 16-17. században Anglia, Franciaország, Portugália, Spanyolország, Hollandia azzal volt elfoglalva, hogy gyarmatbirodalmat építsen, és gyakorlatilag lerabolták a fél világot, nekünk pedig jött 1526-ban Mohács. Nem estünk kétségbe, hiszen Bocskai István és az ő hajdúi elérték azt, hogy egy 15 éves háborút békével zárjunk le. Ennek az egyik jelképe lehet ez a Bocskai-kori szablya – mondta az elnök. A június 4-i emléknapot az egyik legnemesebb ünnepnapnak nevezte a magyarság életében. Úgy véli, most is van párhuzam a történelem és a jelen között. – Az I. világháborút a magyar politika nem akarta, mégis mi lettünk ennek a legnagyobb vesztesei, mi, akik már akkor is megpróbáltunk kimaradni a háborúból. Most az orosz–ukrán háború kapcsán is mondhatjuk, hogy mindig kellenek olyan felelős vezetők, aki megakadályozzák azt, hogy belesodródjunk egy háborúba – hangsúlyozta Pajna Zoltán.

Bodó Sándor országgyűlési képviselő kiemelte, ez a nap az emlékezésről szól. – Sorra vettük a veszteségeket, mindenki vérmérsékletétől függően, tudásából adódóan próbálta feldolgozni a közösségi fájdalmat, de azért ne feledkezzünk meg arról sem, hogy mennyi egyéni tragédia van emögött az esemény mögött. Gyászol a nemzet, de ugyanakkor azt is át kell élnünk, hogy őseink, rokonaink, barátaink maradtak a történelmi határokon belül, de az országhatárokon kívül. Amikor a nemzet és a család is gyászol, azt a legnehezebb feldolgozni. Ezt éltük meg Trianon kapcsán, nem lehet elégszer elmondani azt a bizonyos leltárt, hogy mit is veszítettünk – mondta a képviselő, majd sorra vette számokban is a békediktátum pontjait. – A trianoni békéről elmondhatjuk, hogy egy erőszakos diktátum. Talán csúfolása is békének nevezni, hiszen annyira egyoldalúan ránk kényszerített döntés volt. Az idő kerekét nem tudjuk visszaforgatni, még ha kategorikusan ki is kell jelentenünk, hogy a békediktátumot nem lehet nem megtörténtté tenni, hatásait tompítanunk kell, és tovább kell lépnünk. Felelősséggel tartozunk a határon túl maradt honfitársainkért, ennek a felelősségvállalásnak 2010-ben egy jelentős eseménye volt, amikor az Országgyűlés kimondta, hogy a több állam fennhatósága alá jutott magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok felett összetartozódása valóság, és egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme – emlékeztetett a 2010-ben elfogadott törvényre. Bodó Sándor kiemelte, a történelem megannyi sorscsapása sem volt elég erős ahhoz, hogy megingassa a magyarságot. 

KD