Győrfi Pál: a betegek is elégedettek az új sürgősségi rendszerrel

Immár több mint egy éve annak, hogy az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) elindította egységes sürgősségi alapellátási ügyeleti rendszerének modellprogramját Hajdú-Bihar megyében. Ennek lényege, hogy a betegek telefonon keresztül veszik fel a kapcsolatot egy szakképzett mentésirányítóval, aki a kapott információ alapján tanácsot ad vagy a legközelebbi ügyeletre irányítja a beteget, súlyosabb esetben a mentőszolgálat egységeit riasztja. A programban 22 telephelyet alakítottak ki a megyében, és új szakemberek is csatlakoztak hozzá. Az egy év alatt mintegy 30 ezer betegből több mint 25 ezret láttak el a helyszínen a mentők ügyeletesei. A sürgősségi ügyeleti rendszerről, valamint a nyári kihívásokról kérdeztük Győrfi Pált, az OMSZ szóvivőjét.

Milyen problémákkal kellett szembenézniük a modellprogram indulásakor? Hogyan fogadták az új feladatokat, lehetőségeket az egészségügyben dolgozók?

A feladat világos volt: 2021. július 1-től az Országos Mentőszolgálat veszi át Hajdú-Bihar megyében a sürgősségi alapellátási ügyeleti ellátás működtetését. Ha erre az időszakra visszagondolunk, emlékezhetünk rá, hogy egy coviddal terhelt szűk másfél év állt az egészségügyi dolgozók mögött, így az induláskor a személyi állomány összeállítása jelentette talán a legnagyobb kihívást. Ugyanakkor voltak olyan tényezők, amik segítettek nekünk. Egyrészt az európai uniós támogatás, amelyet a projekt indulására használunk fel. Új eszközöket szereztünk be, kialakítottunk és felszereltünk 22 telephelyet. Másrészt számíthattunk a szakképzett mentőtisztekre, valamint a kiterjesztett hatáskörű, úgynevezett APN-ápolókra is, amely egy felsőfokú végzettséghez kötött feladatkör. Így aztán sok olyan szakember kapcsolódott be a munkába, akik számára személyes kihívást és nagy lehetőséget jelentett, hogy a korábbiaknál érdekesebb feladatkörben, talán nagyobb felelősséggel, újabb kompetenciákkal vehetnek részt az ellátásban. Ennek köszönhetően a kezdetektől fogva tudjuk az ügyeletet gyakorlatilag zavartalanul működtetni. Ez év június 30-ával az uniós projekt ugyan lezárult, de az egy éve kialakított és elindított ügyeleti rendszer továbbra is működik.

Milyen visszajelzések voltak a mentőszolgálat munkatársai és a betegek részéről az elmúlt egy év alatt?

Ez a program sok érintettel indult el, és sok érintettel működik ma is, akiknek a véleménye számunkra rendkívül fontos. Kiemelten kezeljük a betegek észrevételeit, hiszen értük van ez a rendszer, értük dolgozunk mi is. A betegek visszajelzései egyértelművé teszik: a program jól működik, idejében és rendben megkapják a szükséges ellátást. Ezeket a szakmai elemzések és adatok is alátámasztják, hiszen a mintegy 30 ezer beteg közül több mint 25 ezret sikerült úgy ellátnunk a helyszínen, hogy további szakmai beavatkozásra nem is volt szükség, tehát nem kellett kórházba vinni őket, nem kellett további ellátási lehetőséget felkeresniük. Természetesen eljut hozzánk több érintett véleménye is, amelyből szintén azt látjuk, hogy ez valóban egy jól működő program, amelyben tulajdonképpen csak nyertesek vannak. Hogyha ez a rendszer továbbra is jól tud működni, akkor minden érintett elégedett lesz, de még egyszer hangsúlyozom, hogy a betegek véleménye és a betegek sorsának jobbra fordulása az, amit mi leginkább figyelünk. Az elmúlt évben bebizonyosodott, hogy az Országos Mentőszolgálat kezében jó helyen volt az egységes sürgősségi alapellátási ügyeleti rendszer Hajdú-Bihar megyei projektje.

Milyen képzettséggel, felkészültséggel rendelkező szakembereket igényel ez az ellátás?

Itt két fogalom van egyszerre jelen: az egyik a mentőtiszt, ami Magyarországon egy kevéssé ismert fogalom, a világban pedig abszolút ismeretlen, hiszen tulajdonképpen egy hungarikumról beszélünk. Felsőfokú egészségügyi végzettséggel rendelkező szakemberről van szó. Három helyen van ilyen képzés: Pécsett, Budapesten, valamint a Debreceni Egyetem berkein belül a Nyíregyházára kihelyezett tanszéken. Ezeken évről évre egyre több olyan mentőtiszt végez, akiket mi kiválóan tudunk alkalmazni a sürgősségi ellátásban. A beavatkozási kompetenciáik olyan szinten fejlettek, hogy gyakorlatilag orvosi munkakörben, orvosi szakfeladatokat látnak el, nyilván orvosi és szakmai kontroll mellett, a megfelelő előírások szigorú betartásával. Ilyen szempontból is sokat változott a világ, hogy ma már nem hasra ütve látnak el egy beteget, hanem nagyon szigorú szakmai szabályok mentén lépésről lépésre megtett vizsgálati algoritmusok alapján. A mentőtisztek egy nagy erőforrást jelentenek a mentők ügyeleti rendszere számára is. Az APN-ápolók szintén egy olyan fogalom, ami magyarázatra szorul, hiszen ők kifejezetten olyan képzést kapnak, amivel egy-egy területre – jelen esetben a sürgősségi betegellátásra – nemcsak tudást, hanem felhatalmazást is kapnak. Így aztán az APN-szakembereket is boldogan invitáltuk a kötelékünkbe.

Hogy fogadták az egészségügyi dolgozók az APN-feladatkört? Érdeklődtek iránta?

Igen, sok kollégát vonzott az, hogy egy új szakterületen kipróbálja magát, kiteljesedjen az egészségügyben. Így a nyári szabadságolások után többen is jelentkeztek és jelentkeznek a mai napig is ide. Elmondhatjuk, hogy a rendszer HR-oldalról is működőképes. A jövőben pedig szeretnénk mindent megtenni azért, hogy a betegek ellátási színvonalát még tovább emeljük. Az irány jó, hiszen a betegelégedettség alátámasztja a projektünk létjogosultságát.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez az új rendszer hatékonyabbá tudja tenni mind az ügyeleti ellátást, mind pedig az OMSZ munkáját. Mindezek mellett milyen kihívásokkal, mennyi feladattal kell szembenézniük a mentősöknek a nyári időszakban?

A mentőszolgálat munkatársai folyamatosan dolgoznak. Ha a statisztikákat nézzük, naponta 3300-3500 esetük van az országban. Ha ezt leosztjuk, gyakorlatilag elmondható, hogy fél percenként érkezik meg valahova szirénázva a mentő Magyarországon. Nyilván ezeket az időjárási, és egyéb külső körülmények is befolyásolják. Vannak olyan betegségcsoportok, amelyek akkor romlanak, vagy akkor kerülnek előtérbe, hogyha kánikula van, ha melegfront érkezik. Vannak olyan betegek és olyan egészségügyi problémák is, amelyek inkább a hidegfront, vagy nagy hideg esetén jelentkeznek, ezek valamennyire ki is egyenlítik egymást az évben. Mindenesetre azért azt látjuk, hogy a kánikula mindig megnöveli a mentők munkáját. Most körülbelül 3700 esetnél tartunk naponta. Szívbetegek, gyengébb szervezetű, idősebb emberek rosszullétei sajnos ilyenkor gyakoribbá válnak, de egy fiatalabb lakos is elájulhat, hogyha több órát várakozik a napon, és kevés folyadékot fogyaszt. Ezért mindenkitől óvatosságot kérünk, és azt, hogy igyanak sok folyadékot, védjék a fejüket a napsugárzástól, és lehetőleg maradjanak árnyékos, hűvös helyen.

Bekecs Sándor