Egy fontos céljuk van: legyen menő cívisnek lenni!

Hatvan negyvenkettő címmel szervezett megmozdulást A cívisházakért csoport hétfőn délután az esemény névadójaként szolgáló Hatvan utca 42. szám alatti lakóház mellett. A szervezőktől megtudtuk, nem tüntetési céllal érkeztek, hanem egy közös találkozót szerettek volna megszervezni a cívis értékeket őrző épület előtt, ahol az alig két hete formát öltött csoport bemutatkozása mellett a ház történetét ismertették, valamint jelképesen szalagokat tűztek ki a házak védelme érdekében.

– A bontási munkálatok évek óta zajlanak, az emberek elszórtan fejezték ki nemtetszésüket a közösségi oldalakon. Ekkor fogalmazódott meg bennünk, hogy a beszélgetésen túl létrehozzuk A cívisházakért csoportot. Ez nem egyesület, nem alapítvány, hanem egy magánemberekből álló kezdeményezés – fejtette ki a Naplónak Szakács Beáta építőmérnök, a csoport egyik létrehozója. Elmondta, statikusként van némi rálátása arra, hogy melyik épület menthető.

– Amikor hírt kaptunk arról, hogy május 23-án bontásra ítélték a lakóházat, az volt az a pont, amikor azt mondtuk: már nincs értelme több házat lebontani, hiszen a kiskörút elkészült. A megmaradt házak legfeljebb ingatlanbefektetési célokat szolgálnának. Amit nem ellenzünk, azonban a városkép megőrzése mellett határozottan kiállunk. Amennyiben a megfelelő építészek a homlokzat megtartásával építenének akár társasházat, azt elfogadhatónak tartanánk – mondta.
Hangsúlyozta, egyik oldalról sem folytatnak pártpolitikát. Egyetlen céljuk, hogy a megmaradt cívisházakat a megfelelő jogi keretek között megvédjék.

Debrecen önkormányzata időközben vasárnap délután kiadott egy közleményt, melyben a kérdéses épületről is szó volt. Azt írták, bár az ingatlan nem áll helyi védelem alatt, Papp László polgármester azt kezdeményezte a Cívis Ház Zrt. vezérigazgatójánál, hogy ne végezzenek az ingatlanon bontási munkálatokat. Debrecen önkormányzata ezzel párhuzamosan indítványozza az ingatlan felújítási kötelezettséggel terhelt, nyilvános árverés keretében történő értékesítését.

A közleményben kiemelték: Debrecen célja a város történelme, identitása szempontjából meghatározó épített értékek védelme, a város építészeti örökségének, arculatának a jövő nemzedékek számára való megtartása, és minőségi formálása az általános építészeti környezet és kultúra, építészeti kultúra szemléletformáló elemeire figyelemmel.
Előre vetítették, a városvezetők célkitűzése, hogy a 2023-as önkormányzati költségvetésben az önkormányzat olyan felújítási alapot hozzon létre, mellyel támogathatja a cívisházak, védendő építészeti értékek megóvását, felújítását.
Szakács Beáta elmondta, pozitívan fogadták a polgármester döntését. Úgy érzik, az együttműködésben elkezdődött egy „pozitív áramlás”, a város vezetősége felől is érezhető egyfajta nyitás.

Egy cívis jövőkép

– A cívis mentalitás igenis ott van az emberekben. Ez az identitástudat nagyon erős, csak talán a jelentése veszett el az emberek fejéből. Szeretnénk, hogy legyen menő cívisnek lenni, és legyünk rá büszkék – mondta Szakács Beáta. Megtudtuk azt is, a középtávú célok közt szerepel, hogy a szív alakú Debrecen katasztertérképét saját költségből egy pólóra nyomtatják. Emellett nemcsak a helyiek számára szeretnék megőrizni a hagyományokat, hanem a turisták felé is elindítanák ez információáramlást. Így a lakókkal egyeztetve kihelyeznének a házakra egy QR-kódot, amit leolvasva a házak története mélyebben megismerhetővé válna.

– Ezeknek a házaknak az állapota gyakran több sebből vérzik. Célunk, hogy a bennük lakókat jogi és építészeti tanácsokkal el tudjuk látni. Például hogyan lehet egy nagy belmagasságú lakást gazdaságosan fűteni, vagy a homlokzatokat szakszerűen rekonstruálni. Jogi szakemberek csatlakozását is szívesen fogadjuk, hiszen az építésügyi jogszabályok napi szinten változnak. Egy olyan közösséget igyekszünk kiépíteni, ahol a döntéshozókkal együttműködve közös megoldásokat találunk a cívis kultúra, valamint a néprajzi és az építészeti örökségeink megóvására – tette hozzá.

A Hatvan negyvenkettő

– A szóban forgó házat 1871-ben építette Szollár Ferenc szabómester. Ezután 1904-től Harangi Sándor földbirtokos költözött az épületbe feleségével. Gyermekeik nem voltak, ezért a városra és a református egyházra hagyták az ingatlant. A ház ugyan leharcolt állapotban van, de még felújítható, menthető, hiszen az eredeti tervei – ami alapján rekonstruálni lehetne a homlokzatát – megtalálhatóak a levéltárban – tudtuk meg Harangi Attila építésztől. A cívisházakért csoport egyik főszervezője szerint fontos hangsúlyozni, a bontás a környező ingatlanokat, így a szomszédos, példásan felújított házat is érintené, feltehetőleg azt sem hagynák állni.

Vass János ügyvéd, a 40. szám alatti ház tulajdonosa elmondta, az ingatlan megvásárlásakor a terület tilalom alatt állt. Így 2001-ben ahelyett, hogy egy társasházi lakásba költöztek volna, felkutatták a levéltárban az épület teljes dokumentációját, és a megfelelő mesteremberekkel sikerült rendbe tenni a házat. Az ügyvéd úgy véli, még ha töredékeiben is, de meg kellene őrizni az eredeti cívis belvárost.

– Nem Basahalmon belül vágták el a köldökömet, de Nyilas Misivel ellentétben mindig is debreceni diák szerettem volna lenni. Mindig csodáltam a város kultúráját, a cívis örökséget. De a település polgáraként úgy érzem, egyre kevesebb marad az eredeti Debrecenből, ami pedig a Kárpát-medencében fogalom volt, hiszen a cívis, a debreceni jelző oly’ sok mindent magába foglal – mondta beszédében dr. Vajda Mária. A Debreceni Egyetem címzetes docense a Déri Múzeum nyugalmazott főmuzeológusaként úgy látja, az eredeti megőrzése, a hagyományos életmód bemutatása rendkívül fontos.

– Lehet nap, amikor minden aranyunk nem lesz annyi, a múlt időnek képét újonnan visszahozni – zárta egy idézettel beszédét Vajda Mária. 

HL