Megkérdeztük: miért van zárva a patinás Régi Vigadó?

Hosszú évtizedeken át volt kedvelt törzshelye a kirándulóknak és szórakozni vágyóknak a Régi Vigadó, mely az utóbbi időszakban azonban már nem nyitott ki. A Naplótól is több olvasó érdeklődött szomorúan és aggódva arról, hogy miért nem működik a Debrecen emblematikus, ősi vendéglője, a csaknem 200 éves Régi Vigadó a nagyerdei Medgyessy sétányon.

A szórakozóhelyre nosztalgiával és szeretettel gondoló érdeklődők között olyan is van, aki egyenesen attól tart, hogy lebontják a patinás épületet.

Megjegyezzük, ez nem is lenne annyira elrugaszkodott, hiszen már 1970-ben, az Újvigadó megnyitásakor is írt arról a Napló, hogy erre a sorsra juthat a nagy hírű vendéglátóhely, mivel annyira leromlott az állaga. Szerencsére az épületegyüttes ma is áll.

Más szakmákban dolgoznak

E kitérő után térjünk vissza a mába. A Naplónak ugyanis sikerült megszólaltatnia Csongvai István Lászlót, aki immár 11 éve bérli a Régi Vigadó épületét, és üzemelteti benne az éttermet. Az étterem zárva tartásának okával kapcsolatos kérdésünkre a szakember felidézte: az egész a pandémiával, tavalyelőtt kezdődött, amikor be kellett zárni a vendéglőket is. Emiatt sok alkalmazott például a kereskedelemben vagy az építőiparban helyezkedett el. – Vendég még lenne is, sőt, tudom, hogy a legigényesebb vendégek, akik nosztalgiával gondolnak vissza a város legjobb adottságokkal rendelkező teraszára – fogalmazott Csongvai István. – Az elvárt színvonalat azonban a jelenlegi helyzetben felszolgáló és szakács hiányában nem tudom biztosítani.

Arra a kérdésünkre, hogy most mekkora fizetést kellene adnia egy jó szakácsnak, megtudtuk: havonta legalább nettó 500–600 ezer forintot.

– A helyzetemet tovább nehezíti, hogy annak ellenére is fizetnem kell a bérleti díjat, hogy nem működik az étterem – tárta fel Csongvai István. Felidézte azt is, hogy a pandémia óta a terasz és a fagylaltozós rész bevételével igyekeznek kitermelni a költségeket. Tervezik azt is, hogy újra tartanak rendezvényeket a Vigadó előtti teraszon. Visszatérve az eredeti kérdéshez, elmondta azt is, hogy azonnal kinyitnának, ha megfelelőek lennének a feltételei, magyarán ha találnának megfelelő és megfizethető személyzetet.

Csaknem 200 éves múlt

A városcímeres, klasszicista stílusú épületben működő Vigadó Éttermet, illetve nagyerdei fürdőházat Povolny Ferenc építette az udvari kamara  mérnökei által 1824-ben elkészített tervek alapján, és 1826 őszén nyílt meg. A létesítmények vízszükségletét a Nagyerdő kapujánál kialakított, bővizű artézi kút biztosította.

Papp József helytörténeti dolgozata szerint a szabad királyi város építkezéseit, gazdálkodását felügyelő Geötz Ferenc királyi biztos 1794-ben kezdeményezte, hogy a lakott város utcarendezése, fásítása mellett a Nagyerdő gyakran látogatott, városközeli részét  alakíttassa át a  város parkerdővé, és épüljön ott egy „közönséges” mulatóhely.

A város polgárai mellett gyakori vendég volt az ősi erdőben a csapatával Debrecenben állomásozó báró Simonyi József ezredes. A bohémségéről (is) híres huszártiszt se csupán katonai gyakorlatozásra használta a Nagyerdőt, hanem a város népéhez hasonlóan mulatságokat rendezett benne a Péterfia kapujához közelebb eső részén.

A városból kivezető tervezett sétány (korabeli néven gát) oldalait akkoriban semmi nem védte a belső legelőkön nyargaló szelektől, így száraz, meleg időben hatalmas porfelhővel járt minden vonulás. Emiatt a gáláns tiszt fasorok telepítését javasolta a város vezetésének a mai Simonyi út mellé. A növényeket éppen 200 esztendeje végül maga az óbester ültette ki a huszárjaival.

Vass Attila