Fél év után így áll a háború

Több mint fél éve annak, hogy Oroszország megindította „különleges hadműveletét” Ukrajna területén. Az eltelt hat hónap számtalan emberáldozattal járt, gazdasági nehézségeket generált; emberek, családok életét teszi tönkre nap mint nap. A harcok állandósultak a fronton, a békétől pedig nagyon távol kerültek a felek.

– Gyakorlatilag az egész fronton vannak összecsapások Harkivtól Mikolajivig. Nagyon úgy tűnik, hogy a legtöbb részen orosz támadás van legalább tüzérségi eszközökkel, de a napokban indult egy nagy ukrán szárazföldi támadás is – mondta a Napló megkeresésére Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője. Az összecsapásokat értékelve azt látni, hogy az oroszok nagyon lassú ütemben, de haladnak előre újabb és újabb területeket ellenőrzésük alá vonva. Eddig a Donbaszra koncentráltak, azonban most Donyeck városa mellett próbálják áttörni a frontot. Mindeközben az ukrán alakulatok különböző szabotázs akciókkal, valamint az orosz infrastruktúra – például hidak, lőszerraktárak – bombázásával próbálják az orosz előrenyomulást lassítani, de Herszon környékén tudtak egy jelentős offenzívát indítani, ahol értek is el sikereket. Az oroszok itt nehezebb logisztikával szembesülnek, mivel a Dnyeper-hidakat sikeresen megrongálták az ukránok. De akármilyen sikeres lesz az ukrán offenzíva, a háború nagyon lassan Ukrajna felőrlése felé halad. Az orosz katonai és gazdasági fölény – a nyugati támogatások ellenére is – az ukrán gazdaságot és haderőt előbb-utóbb meg fogja roppantani. Ez lehet fél év, de több vagy kevesebb idő is. Ezt egyelőre lehetetlen előre megmondani – tette hozzá a szakember.

Kisebb ukrán sikerek vannak csak

A háború első szakaszában, amikor még tárgyalóasztalhoz is ültek a felek, viszonylag jól körvonalazhatóak voltak az orosz fél békefeltételei: egyebek mellett Ukrajna „nácitlanítása” és demilitarizálása, a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok elismertetése. Az idő előrehaladtával ezek az igények átalakultak, eltűntek, mára pedig teljesen elhatárolódott a két oldal a tárgyalásoktól.

– mutatott rá a szakember. Változást a kényszer hozhat, olyan brutális méreteket öltöttek már a harcok, hogy a frontvonalakon lévő alakulatok egy része már morálisan megroppant. Mindezek ellenére az ukrán politikai elit, de a lakosság nagy része is kitart, illetve mellettük állnak még a nyugati országok és az USA is. – A békétől jelenleg nagyon messze állnak a felek. Az oroszok még a kezdet kezdetén, a kijevi kudarc után talán megelégedtek volna a Donbasszal, de annyi már az orosz áldozat, hogy véleményem szerint nem csak a Kreml, de az orosz nacionalizmus számára sem elfogadható már ez a békefeltétel – tette hozzá a szakember. Az oroszok akkora csapást akarnak Ukrajnára mérni, hogy az egyhamar ne álljon talpra, ne váljon a nyugati rendszer részévé. Ki akarják verni az amerikaiakat és az európaiakat is Ukrajnából.

Minél tovább tart, annál rosszabb Európának

Demkó Attila hangsúlyozta, minél később rendeződik a háborús helyzet, annál nagyobb veszteségek érik Európa gazdaságát. Magyarország igyekezett Oroszországgal olyan viszonyt fenntartani, hogy a gázszállítását ne vágják el. Hazánkba így érkezik a fűtőanyag, de nagyon sok európai országnak kérdőjeles lesz a tele.

– Az európai energetikai rendszer nagy mértékben összefonódott. Ha Németországban probléma lép fel, kérdés, hogy hazánkra az milyen hatással lesz. Illetve a német gazdasághoz kapcsolódik a magyar gazdaság is, tehát ha „előbbi köhög, akkor mi belázasodunk”. A német gazdaság kilátásai pedig most nem túl kedvezőek. Ilyen értelemben túl sok jóval nem számolhatunk. Minél tovább tart a háború, annál nagyobb gazdasági veszteség éri Magyarországot is – mutatott rá a szakember.  

Kevés esély egy harmadik világégésre

– A nagy eszkalációt, a nyugat bekapcsolódását a háborúba viszont el tudjuk kerülni. Nyilván tisztában van azzal mind a két oldal, hogy kiszámíthatatlan következményei lehet annak, hogyha más ország is csatlakozik a hadseregével. Erőteljesen kérdőjeles, hogy ki az, aki egy ilyet felvállalna. A nyugat-európai országok igyekeznek elkerülni a válságba való mélyebb belekeveredést – vélekedett a biztonságpolitikai szakember arról, mi történne, ha egy vagy több ország csatlakozna hadseregével a harcokhoz. – Vannak sajnos olyan európai országok is, amelyek erőteljesen oroszellenesek, ami már a józanságukat is elködösíti. A baltikumi országok ezek elsősorban. Ott történhetnek problémák, de talán van annyi megfontoltságuk, hogy nem mennek bele egy ilyen helyzetbe – tette hozzá. 

Bekecs Sándor