A debreceni városvezetés reagált az akkumulátorgyárral kapcsolatos aggályokra

A Debrecenben építendő akkumulátorgyárral kapcsolatos aggodalmakról tájékoztatott a Civil Fórum Debrecen Egyesületet képviselő dr. Gondola Zsolt Zoárd kedden a Víztorony előtt. A helyszín szimbolikus, az egyik legnagyobb problémaként ugyanis azt említette, félő, hogy a Civaqua-program hiányában amúgy is aszályosodó város rétegvizeire telepszik majd ez a nagyon sok vizet igénylő technológiájú gyár. 

Az egyesület által létrehozott honlapon a lakossági jelzések egy másik kérdés köré is csoportosultak: külföldi – zömében ázsiai – vagy magyar dolgozók számára teremtenek kilencezer munkahelyet? A csütörtökön a közgyűlés elé kerülő előterjesztésről is szó esett, miszerint Debrecen eladja a Vagyonkezelőnek a Déli Ipari Parkot, s ezzel a terület, illetve annak használati feltételei kikerülnek a város kontrollja alól.

A DK debreceni képviselőcsoportja is aggályait fejezte ki Magyarország eddigi legnagyobb fejlesztésével, a nemrég bejelentett kínai CATL-beruházással kapcsolatban. A szintén kedden tartott sajtótájékoztatón Vaszkó Imre arra hívta fel a figyelmet, hogy a Debrecenben megépülő akkumulátorgyár kapcsán nemcsak a munkahelyteremtés és a jövedéki adó fontos szempont, hanem figyelembe kell venni  a beruházással járó technológiai folyamatokat és azok következményeit. Varga Zoltán hangsúlyozta, hogy a több mint 2 millió négyzetméteren megvalósuló létesítménnyel komoly veszélybe kerülhet a város vízellátása, mert a gyár vízigénye óránként ezer köbméter. Úgy összegzett: ez a gyár szennyező közeget hoz létre, s erre kötelességük felhívni a debreceniek figyelmét.

Az LMP is megszólalt az ügyben, Víz vagy akkumulátorgyár? címmel tartottak sajtótájékoztatót. Szűcs Bernadett országgyűlési képviselő elmondta, pártjuk nem ért egyet a Magyar Kormány gazdaságpolitikájával, amely a kis- és középvállalkozások helyett a multikat támogatja, a nagyberuházások jelentős része értékes termőföldeken kap létesítési engedélyt, a civileket pedig nem vonják be ezek előkészítésébe.

Murguly Mátyás, a párt debreceni politikusa szerint, a múlt hét folyamán bejelentett CATL akkumulátorgyár óránként két és félszer akkor vízigénnyel fog működni, mint a város lakosságának vízigénye. Aggályát fejezte ki abban is, hogy a Civaqua-program nem eredeti célját, hanem a gyár vízellátását szolgálja majd. A párt helyi népszavazás kezdeményezésének lehetőségét is vizsgálja ezekben a kérdésekben.

A városvezetés reagált 

A témával kapcsolatban a debreceni Polgármesteri Kabinetiroda közleményt adott ki, melyben leszögezik, a magyar gazdaságtörténet eddigi legnagyobb fejlesztése Debrecenben valósulhat meg. Az elektromobilitás-energiatárolás területén globálisan vezető szerepet betöltő Contemporary Amperex Technology Co. Ltd. (CATL) beruházása a város számára 9000 új munkahelyet jelent. Ez megfelel az eddigi kommunikációnak, hiszen az elmúlt években többször elhangzott, hogy a Déli Gazdasági Övezetben 10-15 ezer új munkahely jöhet létre.                                                                        
 

Ha így lenne, akkor nem épülnének szerte Európában a fosszilis energiafüggőséget megszüntető vagy részben azt feloldó gyárak. Európában az elmúlt években csaknem negyven akkumulátor- és katódgyár épült. A környezetvédelemre rendkívül nagy figyelmet fordító skandináv térségtől egészen Dél-Európáig több akkumulátorgyárat hoztak létre az elmúlt időszakban – írják.

A közleményben rámutatnak, az Európai Unió célkitűzései között szerepel, hogy a 30-as évek végére szinte kizárólag elektromos járművek legyenek forgalomba hozhatók Európában. Ez a célkitűzés akkumulátorgyárak nélkül nem megvalósítható. A célkitűzés elérésében a Debrecenben épülő gyárnak fontos szerepe lesz. Mindez szoros összefüggésben van a környezetvédelem erősítésével és a belsőégésű motorok arányának visszaszorításával.
A CATL a németországi Arnstadtban építette fel első gyárát, amelynek jelenleg tesztüzeme zajlik. Az üzem minden szigorú német környezetvédelmi kritériumnak megfelelt. 

Debrecen jelentős vízbázissal rendelkezik – szögezték le. Az iparfejlesztési folyamatokat a közműszolgáltatókkal egyeztetve, a város adottságait és lehetőségeit figyelembe véve terveztük meg. A város gazdasága és a lakosság vízigénye teljes mértékben kiszolgálható. Debrecen ipari és lakossági éves vízfogyasztása a 80-as évek közepén volt a legmagasabb. Ma a város éves vízigénye a felét sem éri el a 80-as évek vízfogyasztásának. Még ebben az extrém módon száraz időszakban sem kellett semmilyen korlátozó intézkedést hozni. A város jelenleg is két lábon áll a vízellátás területén: támaszkodik a Debreceni Vízmű Zrt. által üzemeltetett vízműkutakra és a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt felszíni vízbázisára. A Civaqua-program első ütemének köszönhetően Debrecen vízgazdálkodása tovább javítja pozícióit, a város 15.000 liter/perc (napi 21.600 m3) vízhozamú vízutánpótlást kap. A Civaqua-program második üteme a tervek szerint megtriplázza ezt a kapacitást. Debrecen vízellátása az iparfejlesztési folyamatok mellett is hosszútávon biztosított.

HBN