Hálával nyitották a 485. tanévet a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen

Orando et laborando – a Debreceni Református Hittudományi Egyetem homlokzatán fénylő aranybetűs útmutatást több mint 150-en olvashatják mindennap a történelmi épületbe lépve hétfőtől. Az oktatási intézmény tanévnyitó ünnepségét szombaton a Nagytemplomban tartották, ahol elhangzott: hitéleti szakon – a tavalyitól jóval több – 41 első évfolyamos tanuló kezdi az évet. A tanár és tanító pályát célzók létszáma alulmúlta az egy évvel ezelőttiekét, 35-en vágnak bele most a képzésbe. A doktori iskolába 5-en jelentkeztek, míg a felnőttképzésre beiratkozók száma várhatóan hetvenen felül lesz. Idén két új szakirányú továbbképzési szakkal nyolcra bővül a hallgatók választási lehetősége a keresztfélévtől, mivel az Oktatási Hivatal jóváhagyta a családpasztorációs, valamint az egyházi intézményvezető és szervezetfejlesztő szakok indítását. Az eseményen fogadalmat tettek az elsőéves hallgatók, a kórházi lelkigondozói gyakorlatra készülők, és doktorrá avatták Dézsi Csabát, az Ausztráliában szolgáló református lelkipásztort.

Közel az Úr

– Nem lehet a világ, az élet olyan mélységben, hogy ne lenne értelme Isten közelségére vágyni, azt élni, s ebben Isten mindig megelőz minket – reflektált első felszólalóként Bodó Sára, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem általános rektorhelyettese az ünnepség jelmondatául választott zsoltárra: 

– Lássuk meg a teremtésben az élet csodáját, és sérülékenységében is adjunk érte hálát! Lássuk meg az életünkben Isten közeledését, Jézus Krisztusban, hogy megváltott! Imádkozzunk személyenként, gyülekezetként, egyetemi közösségként, és észre fogjuk venni, hogy Isten megújítja látásunkat, életünket, gondolatainkat és cselekedeteinket! – buzdította a megjelenteket.

Méliusz Juhász Péter nyomán

Dr. Baráth Béla Levente kiemelte, az egyetem fontos védjegye a Református Kollégium tagintézményeiben a lelkész-, illetve tanár- és tanítóképzés, oktatómunka sok évszázados folyamatossága, amely elképzelhetetlen lenne az alapértékekben való stabilitás és az ismételt megújulás nélkül. A rektor szólt arról, hogy a 485. tanévben megemlékeznek majd Méliusz Juhász Péterről, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökéről, aki 450 éve december 15-én hunyt el.

Mint mondta, a város reformátora a Tiszántúl és Debrecen történetének rendkívül kritikus időszakában kortársai hiteles lelki, szellemi vezetője tudott lenni. – Meggyőződésem, hogy az egyetemi képzéseinkben elérhető hivatásokat ma is jól felkészült, feladataikkal azonosuló, küldetéstudatos emberek tudják ellátni. A lelkipásztorét, aki az igehirdetésen keresztül Isten üzenetét keresi és közvetíti a gondjára bízott közösség számára. A lelki gondozóét, aki a legkülönbözőbb családi és egyéb élethelyzetekben támogató, bátorító, vigasztaló igével áll embertársai mellé. A tanítóét és tanárét, aki munkájával a következő generációnak biztosít lehetőséget képességei kibontakoztatásához és ezzel egy minőségi élet eléréséhez – fűzte hozzá.

Jelenléti oktatás lesz

Az év tiszteletteljes kötelességei között említette az évfordulók méltó ünneplését. A Debreceni Református Teológiai Akadémia 25 éve működik tovább Debreceni Református Hittudományi Egyetem néven. Ugyancsak negyedszázada kötöttek együttműködési szerződést az akkori Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézettel, akkor tettek először fogadalmat a kórházi lelkigondozói gyakorlatra készülő hallgatók. Dr. Baráth Béla úgy fogalmazott, ezek a történelmi örökségek arra is felhívják a figyelmet, hogy értelmes, szívvel megáldott emberek az idők látszólagos alkalmatlansága ellenére is képesek voltak megtalálni az értékmentés és az értékteremtés útját. Felismerték, hogy a megújulásokkal járó változás, a nyilvánvaló nehézségek ellenére lehetőséget ad egy korábbinál magasabb minőség eléréséhez.

Érdemes felnézni

Dr. Vitéz Ferenc oktatási rektorhelyettes arra biztatta a jelenlévőket, hogy minden reggel nézzenek fel az épületre írt jelmondatra: imádkozva és dolgozva. Hangoztatta, a keresztyén ember számára a kettő egymás relációjában értelmezhető. A hitet mellőző vagy imával meg nem áldott munka sokszor gyötrelmes, haszontalan. A két cselekvést összekötő „és” szót tette laudációja középpontjába, mondván, hogy a hallgatók a másikra hatást fogják gyakorolni – az egymással rokon értelmű – szószéken vagy a katedrán, épp ezért felelősségteljes a szolgálattételük.

Az eseményen méltatták az erdélyi születésű, ma az Ausztráliai Magyar Református Egyház Viktóriai Egyházkerületének vezetőlelkészeként szolgáló dr. Dézsi Csaba doktori pályáját, a Jézus Krisztus feltámadásával kapcsolatos kutatómunkáját, melynek eredményei disszertációban fogalmazódtak meg. A lelkész ez alkalommal tett doktori fogadalmat. 

HaBe