Lombjaikkal védenek: négy helyszínen telepítenek erdőt Debrecenben

Négy területen alakítanak ki véderdőket Debrecenben a levegőminőség javítására – jelentette be Balázs Ákos alpolgármester kedden a tócóvölgyi fák árnyékában. A helyszín közelében 7700 négyzetméternyi elegyes juharos teszi majd élhetőbbé a cívisvárosiak mindennapjait, itt 6160 erdészeti facsemetét ültetnek el, amiből megerősödve, húsz év múlva 1155 fa magasodhat majd az erre járók fölé. A Vincellér utcán ugyancsak e fajtából helyeznek a földbe 13 ezer 840-et, több mint 17 ezer négyzetméteren. A Vezér utcán és a Vértessy-kúriánál kifejlett kis fák telepítésével juttatják friss levegőhöz a lakókat, előbbinél 36 oszlopos tölgy és hárs tölt be zajvédelmi funkciót is, utóbbinál 689 hárs és szil járul hozzá a mikroklíma kellemesebbé tételéhez.
A munkálatokat 104 millió forintért vállaló cég szerződése az utógondozást is tartalmazza.

Ősszel már gyökeret verhet a projekt

Készenlétben várták a tájékoztató lezárását a tócóvölgyi véderdő kialakításában részt vevő szakemberek. Távozásunk után a terület előkészítésébe fogtak, amely a 20 centiméternél magasabb növényzet és egyéb akadály eltüntetését jelenti, majd a lőszermentesítés, valamint a régészeti megfigyeléssel kísért talajmunka, végül az ültetőgödrök ásása következik. Idén ősszel mind a négy helyszínen elültetik a fákat, melynek eredményeképp 25-30 év múlva a lombkorona kiteljesedésekor a véderdők évente 95 ezer kilogramm port lesznek képesek megkötni, naponta 80 ezer ember számára elegendő oxigént termelni és 8 ezer gépjármű klímára gyakorolt hatását kompenzálni.
Az eseményen kiderült: hosszú volt az idáig vezető út, és az ültetéssel szerencsére nem ér véget a Debrecen zöld jövőjét szolgáló tettek, illetve tervek sora.

Hatalmas területet vizsgáltak

Balázs Ákos alpolgármester elmondta, hogy a város vezetői 2019-ben hirdettek új környezetpolitikát D 2030 néven. Ezt követően alakult meg – zömében fiatal környezetvédelmi szakemberekből – a Zöld Munkacsoport, amely elindította a Future of Debrecen mozgalmat. A megyeszékhely fenntartható fejlődését szolgálja a Civaqua Program, amely a Tisza éltető vizét hozza majd el a településre, ezt szolgálta az Ültessünk 10 000 fát és a lakótelepi környezetet természetközelibbé formáló Zöld Város Program.

A mostani véderdősítést egy 2019-ben 10 magyar településen indult s az Európai Unió által támogatott nyolcéves projekt, a Life Ip HungAIRy keretében valósítják meg széles körű összefogással. A helyszíneket hosszas vizsgálódás, adatgyűjtés, térinformatikai elemzés után választották ki. Debrecen nyugati részén jelentős a közlekedésből és a mezőgazdaságból származó porszennyezés, emiatt a repülőtértől kezdődően Józsával bezárólag a Tócó-patak két oldalán 1700 méter széles sávról készült szakértői tanulmány.
Ennek során figyelembe vették többek között a védett és lakott területek elhelyezkedését, az itt zajló és várható beruházásokat, a tulajdonviszonyokat, a jellemző szélirányokat, valamint a légmozgás sebességét is. Az így kijelölt negyven lehetséges területet szűkítették az említett négyre.

Élőhelyet teremtenek

Igyekeztek portűrő, nem túl magas vízigényű, közepesen gyorsan növő, nem allergén, őshonos fákat választani. Utóbbi azért is fontos, mert, mint elhangzott, egy idegenből érkezett fán 10-15 állatfaj talál otthonra, addig egy őshonoson 200-300. Váradi Zoltán, a munkacsoport tagja hangsúlyozta: nemcsak a saját élőhelyünket tesszük jobbá ezzel a projekttel, hanem élvezhetjük majd az erdőkbe költőző állatok jelenlétét, természetes körforgást helyreállító képességét is. Példaképp említette, hogy a szúnyoginvázió kordában tartásában is segíthetnek a madarak.

Az eseményt követő kerekasztal-beszélgetésen Nagy Kata és Fülöp Ferenc Krisztián ökomenedzser arról is szólt, hogy a projektnek fontos, nagy volumenű része a fásítás, de ezen túl is sokat tesznek a környezet védelméért, a levegőminőség javításáért. A munkacsoport tagjai rendszeres vendégek a helyi iskolákban, óvodákban az előadásaikkal, s tanácsadó csoportot hoztak létre a közösségi oldalon az otthoni kertészkedésre, komposztálásra buzdítva a lakosságot; a levegőminőséget vizsgáló mérőbusz kitelepülésekor tájékoztató programokat tartanak annak működéséről az érdeklődő civileknek, s minden lehetséges fórumon felhívják a figyelmet az egyéni felelősségre a környezetünk jövője kapcsán. A fűtési szezon kapcsán például arra, hogy milyen mértékű károkat okoz a levegő minőségében, és milyen súlyos egészségi problémákat okozhat, ha olyasmi kerül a szilárd tüzelésű kazánokba, aminek nincs ott helye.

HaBe