Már rendelkezésre áll a Nemzeti Gyártó-Kutató-Oktató Középüzem gépeinek többsége

Az ezredfordulón létrejövő debreceni gyógyszerészképzés jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt két évtizedben, a jövője pedig még ígéretesebbnek tűnik – hangzott el a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán csütörtökön, ahol kihelyezett kuratóriumi ülést tartott az intézményt fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány – olvasható az egyetem hírportálján.

A gyógyszerészképzés a Debreceni Egyetem (DE) jogelődjénél, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen 1996-ban indult el, az első gyógyszerészdiplomákat 2001-ben adták ki. A kezdeti Gyógyszerésztudományi Intézet 2003-ban Gyógyszerésztudományi Karrá (GYTK) alakult – ismertette Vecsernyés Miklós dékán a csütörtöki kihelyezett kuratóriumi ülésen.  

A kari vezető kifejtette: manapság fő tevékenységként osztatlan, öt évig tartó mesterképzést folytatnak, amely doktori címet ad a végzett hallgatóknak, három szakirányon sokféle szakképzést is kínálnak. Oktatóik létszáma a kezdeti 24 főről 47-re emelkedett, a magyarul és angolul tanuló hallgatóik száma összesen csaknem 500 fő. A piacképes képzést támogatja a Teva gyógyszergyárban működő kihelyezett tanszék. Gyakorlatot a képzés során közforgalmú gyógyszertárakban, klinikákon, kórházban és ipari üzemekben egyaránt lehet szerezni. A GYTK három doktori iskolával is együttműködik.

- Jelentős kutatási portfóliót alakítottunk ki, közleményeink száma 2017-től folyamatosan, jelentősen gyarapszik, a tudományos munkát korszerű, az iparban is használt műszerekkel ellátott laboratóriumok támogatják. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy idén Kiválósági Centrum és MTA Kiváló Kutatóhely címet kapott a GYTK. Ennek megfelelően igyekszünk a nemzetközi színtéren is helytállni – fogalmazott Vecsernyés Miklós.

Bácskay Ildikó oktatási dékánhelyettes arról számolt be, hogy a kar számos pályázaton vesz részt sikeresen, egyre gyakrabban érkeznek hozzájuk külföldi vendégoktatók, kutatók.   

- Szemléletváltás történt, új kutatás-fejlesztési modellt dolgoztunk ki, 136 kutatót foglalkoztatunk, a kutatásfejlesztésben élenjáró fiatal kutatóik száma pedig 19. Széleskörű ipari kapcsolati háttérrel rendelkezünk, akikkel együttműködve tudjuk a kutatási irányokat meghatározni. A Gazdaságtudományi Karral közösen vizsgáljuk az egyes projektek költséghatékonyságát és megtérülési kockázatait, amely fontos tényező a versenyképesség szempontjából az egészségiparban – fogalmazott Bácskay Ildikó. Aki kitért arra is, hogy

Halmos Gábor általános dékánhelyettes a kari együttműködésekről szólva kiemelte: egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek arra, hogy kutatásaikat nemzetközi együttműködésben valósítsák meg, többek között francia, német olasz, brit, portugál és indiai, amerikai kollégákkal működnek együtt. Szoros kapcsolatot tartanak fenn a nagyváradi és a marosvásárhelyi egyetem munkatársaival.  

– reagált az elhangzottakra Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke.

Kossa György kitért rá: a jövő építésének fontos eszközei a hazai és nemzetközi együttműködések és az ipari kapcsolatok, az alkalmazott kutatásokból származó bevételek ugyanis lehetővé teszik, hogy az intézmény többet költsön az alapkutatásokra. A kuratóriumi elnök arról is szólt, hogy az egyetemi ipari parkban az állategészségügy céljait szolgáló komplexum megvalósítása is napirenden van.  

– tette hozzá a kuratórium elnöke.  

Bács Zoltán kancellár arról beszélt, hogy az egyetem ipari parkjában épül fel a GYTK új épülete, a Nemzeti Gyártó-Kutató-Oktató Középüzem, amely az oktatási, kutatási feladatok mellett gyógyszerfejlesztésre, -készítésre és étrend-kiegészítők előállítására is alkalmas lesz. A megvalósításra kiírt közbeszerzési eljárás folyamatban van.

– Jelenleg ez az egyetem legfontosabb beruházása. A kuratórium minden segítséget megad ahhoz, hogy az oktatás és kutatás mellett a termékfejlesztés területén is piacképes legyen a kar – emelte ki Bács Zoltán.