Mintegy tizenegyezer diáknak csengettek be a Debreceni Szakképzési Centrum intézményeiben

A fenntartó az összetartozás jegyében ez alkalommal is megrendezte központi tanévnyitó ünnepségét, melynek ezúttal a 165 éves Debreceni SZC Bethlen Gábor Közgazdasági Technikum adott otthont.  

– A gazdaság gerincét ti, a szakképzésben tanuló diákok adjátok, de szeretnénk, ha belőletek mindemellett felfedező felnőtt is válna. A szakmátok mellett pedig legyenek álmaitok is. Debrecen egy jelentős gazdasági átalakuláson megy keresztül, új munkahelyek jönnek létre, egymás után nyitják meg kapuikat a gazdasági társaságok. Ezek hozzájárulnak ahhoz, hogy az álmaitokat is megvalósítsátok – fogalmazott köszöntőjében György László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára. A politikus kifejtette, a cívisváros gazdasági fejlődése mellett fontos, hogy az ide érkező vállalkozásokat megfelelő mennyiségű és minőségű, képzett szakemberekkel lássák el. Ehhez kapcsolódóan kiemelte a Tanítsunk Magyarországért programot, melynek célja, hogy diákok diákokat vezessenek be egy-egy szakma és hivatás világába, hogy a kisebb, hátrányos helyzetű települések gyermekei közül minél többen döntsenek a továbbtanulás mellett a nyolc osztály elvégzése után. – Ma Magyarországon két szakma és egy szakképesítés megszerzése ingyenes. Ebben a Debreceni Szakképzési Centrum pedig élen jár, hiszen a 11 ezer diákjából 2400 felnőttképzésben vesz részt – tette hozzá. 

Kiemelt gazdasági tényező a szakképzés is

Pósán László országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Kulturális Bizottságának elnöke beszédében úgy fogalmazott: minél régebbi múltja van egy intézménynek, arra építve annál biztosabb a jövője is.

– Azon túlmenően, hogy a szakképzési rendszer országosan is szerencsés irányt vett, a debreceni jelentős kihívások elé került. Sokkal gyorsabban kellett itt előrelépéseket tenni, mivel egyik napról a másikra jelentek meg olyan vállalkozások, amelyek világviszonylatban is kiemelkedőek – hangsúlyozta a honatya, aki a BMW-gyár példáján keresztül szemléltette: a német cégóriás beruházására a helyi oktatásnak is azonnal reagálnia kellett, szükségessé vált új szakok indítása, hogy a debreceni gyár megnyitására már képzett munkaerő álljon majd rendelkezésre. – A DSZC eddigi eredményei pedig kiváló referenciával szolgáltak arra, hogy a BMW-nél még nagyobb gyár jöjjön a városba – tette hozzá.  

– 2015 óta 46 százalékkal emelkedett a tanulói létszám a DSZC-ben. A végzett tanulók 60 százaléka azonnal el tud helyezkedni a szakmájában, 30 százalékuk továbbtanul, a maradék 10 százalék pedig rokonszakmában lép a munka világába – összegezte az elmúlt évek adatait Barcsa Lajos alpolgármester. A városvezető rámutatott: a szakképzési intézmények kihívásai ma már nem a diákok „halászása”, hanem az egyre növekvő tanuló létszámhoz igazodó fejlesztések, bővítések elindítása, akárcsak az elmúlt 5-6 évben megjelenő mintegy 16 ezer munkahely feltöltése, és a továbbiakra való felkészülés. – Szerencsére Magyarország Kormánya is az intézményfejlesztések pártján áll: jelenleg három beruházás van tervezés alatt vagy kivitelezés előtt a DSZC berkein belül – tette hozzá.

A jövőt alkotják az intézmények falai között

– Amikor 2015-ben létrehoztuk a szakképzési centrumunkat, akkor azt a célt fogalmaztuk meg, hogy a szakképzésé a jövő. 2022-ben a Kulturális és Innovációs Minisztérium legfontosabb szlogenje: a jövőt közösen alkotjuk. Így a szakképzésen belül a jövőnket együtt valósítjuk meg – fogalmazott Tirpák Zsolt. A DSZC kancellárja beszédében elmondta, a debreceni szakképzés dinamikus fejlődése, pezsgő működése mögött ott van egy komoly és aktív gazdasági környezet is a városban. – A kormányzati intézkedéseknek köszönhetően olyan szakképzési struktúrát tudtunk kialakítani, amely a gazdasági igényekkel összeegyeztethető. Önmagában az, hogy szakmát tanítunk, a sikerességnek csak az egyik fele. A másik, hogy karrierutat, jövőképet, lehetőségeket helyben tudunk mutatni a diákjainknak – mutatott rá. Tóth László Tamásné, a házigazda intézmény igazgatója köszöntőjében kiemelte, fontos számukra, hogy az új kihívások és feladatok elébe menjenek. Ehhez, ha kell korszerűsítik a tananyagot, új szakmákat vezetnek be. Hangsúlyt fektetnek az idegennyelvekre – a hagyományos világnyelvek mellett a kínait is oktatják az intézményben –, a digitális kompetenciák fejlesztésére és a pályaorientációra is. 

Bekecs Sándor