Megvalósították a debreceni Kossuth Társaság nagyszerű ötletét

– Nem megszokott a történelmi hagyományunkban, hogy Széchenyi és Kossuth ugyanazon a téren szobrot kap – mondta el szombaton dr. Velkey Ferenc kétszer habilitált egyetemi docens az Újfehértói Ipartestület háza előtt tartott szoboravató ünnepségen, a két történelmi nagyságnak emelt emlékművek előtt, s a továbbiakban egy karikatúra elemzésével igazolva, hogy a szabadságharc nagy alakjai képesek voltak együttműködni – írja a szon.hu.

Mint rámutatott, a gimnáziumi és az általános iskolai tankönyvekben is megtalálható az a karikatúra, melyen Széchenyi István cilinderben és pantallóban húz egy szamarat Bécs felé, Kossuth pedig mögötte, kezében a Pesti Hírlappal erősen gesztikulál. Mindenhol azt olvashatjuk erről a karikatúráról, hogy Széchenyi Bécs felé húzza a szamarat, Kossuth pedig igyekszik visszatartani, holott nem a széthúzásról szól a kép, hanem egy új történeti kutatás szerint az együttműködésről. A rajzot egy főúri ellenzéki magyar, Andrássy Károly gróf készítette 1844 márciusában, mert akkoriban mindkettőjükre haragudott. Azért nem tetszett neki a kölcsön ötlete, mert egy nagybirtokosnak holdanként két garast kellett volna fizetni törlesztésként. A rajzon szereplők mindketten egy nagy nemzetközi kölcsönnel szerették volna felvirágoztatni az országot. Eredetileg a kép olyasmiket is tartalmazott, hogy a szamár hátsójából arany potyogott ki Kossuth kalapjába, de alkotója, mivel kedvelte Kossuthot, később finomított a képen.

– Amikor konkrét tervek, ötletek és megvalósítható álmok vetődtek fel, együttműködtek, és akkor is, amikor Széchenyi 1848 tavaszán felismerte és elismerte Kossuth tevékenységének dinamikáját, erejét, mellé is állt. Vajon miért működik a történeti tudatunk úgy, hogy még akkor is a vitát látjuk a rajzon, amikor éppen ennek az ellenkezőjéről van szó? Ez a két szobor méltó módon mutatja meg a két történelmi héroszt, kettősükben benne rejlik két ember között a véleménykülönbség és a vita lehetősége is, de benne rejlik az is, hogy mégiscsak egyesült erővel lehet ezt az országot és nemzetet előbbre vinni. Ebből merít még mindig a történelmi emlékezetünk, és ez inspirál, hogy az országért mi is egyesült erővel dolgozzunk – fogalmazott dr. Velkey Ferenc.

A kérdésre az ipartestület elnökétől, dr. Anducska Tibortól kaptunk magyarázatot. Mint kiderült, valami egyedülállót szerettek volna, miután a debreceni Kossuth Társaság elnöke, Jóga László megkereste őket egy Kossuth-szobor ötletével. Az ipartestület döntött, felkérték Török József kőfaragót, valamint Ekkler Róbert szobrászművészt, és azzal a kikötéssel adtak helyet az elképzelésnek, hogy két szobor készüljön: a két államférfinak együtt kell tükröt tartaniuk az emberek elé.

– Azon felül, hogy az iparosok összefogásában és az ipari fejlesztésben is élen jártak, Kossuth és Széchenyi egy olyan időszakban voltak egymás kortársai, amikor hatalmas változások mentek végbe nemcsak itthon, hanem az egész világon. Sajnos kihívásokból ma sincs kevesebb, ezért a reformkor két legkiemelkedőbb szereplője hirdesse itt együtt állva a történelem tanulságát: „Egynek minden nehéz, sokaknak semmi se lehetetlen” – hangsúlyozta dr. Anducska Tibor.

– A történelmi és kulturális örökségünk témájában születő alkotások jelek, amelyek az emlékezés igaz országútján a jelen és a jövő nemzedékét segítik az eligazodásban. A Kossuth és Széchenyi által megálmodott polgári nemzetállam megmaradásának alapját ma is azok a közösségek alkotják, amelyek az ősök tiszteletét, a szülőföld és az egymás iránti szeretetet, az épített és a természeti környezet megóvásának üzenetét hagyják örökül a jelen és a jövő generációinak – fogalmazott.

MJ