Uniformis

Terepszínű, kényelmesnek tűnő, de a karcsúsító vonal szabásszabályait teljesen figyelmen kívül hagyó nadrágban ül kétszáz kadét. (A lányok tarkóra gumizott konttyal.) Fekete barettsapkájukat zsebre vágták. Illetve dehogy vágták, a meghatározott rendben kettéhajtották, és vonalzóval merném ellenőrizni, hogy centire pontosan ugyanannyi lóg ki minden zsebből. Az ingen tépőzáras rangjelzés a szív felett, s vezetéknévnyi személyiségdarab a túloldalon. Ezek a fiatalok vastag talpú, terepre tervezett cipőjükkel kemény útra léptek, de mindenkinek a magáé a leggörcsösebb, s a sajátján kell megtalálnia a kis oázisokat is. 

Míg az egyformaság biztonságában gyönyörködöm, és az alkalmazkodás keménységétől viszolygok, eszembe jut az összes tanévkezdő. Milyen jó lenne, ha az elvárások uniformizálása e teremben maradhatna. Tudom, napi fizikai edzéssel felérő energiába kerül pedagógusnak, szülőnek egyaránt, hogy egyéniségének megfelelően kezelje, fejlessze a gyermeket. De aki látott már felszabadultan kérdező, tudni vágyó csemetét, biztos benne, megéri ez a terepfutás. 

Megyesi-Horváth Borbála