Volt egyszer egy nagy zsinagóga a hajdani Deák utcában

Debrecen egykori legnagyobb, 44 méter magas zsinagógája 1897 szeptemberében nyílt meg Jacob Gärtner terveinek eredményeként. Az impozáns imaház 1962-ig állt a régi Deák Ferenc utcában, a mai Petőfi téri zöld szalagház helyén.

A „status quo ante” zsidóság kereken 130 esztendeje, 1892-ben határozta el a nagyváros rangjához méltó templom tervezését és felépítését. Ennek érdekében megvásárolták a Nagy Várad utca 2204 és 2205 számú (később Deák Ferenc utca 8. szám alatti) Molnár-féle telket  – idézi fel dolgozatában Papp József helytörténet-kutató.

A 600 földszinti és 250–250 karzati ülőhelyes, keleties hatású templomot a debreceni mester, Schneider István építhette meg. A 40 méter hosszú és 23 méter széles, téglalap alakú épület sarkaiban lépcsőházak voltak, s a főhomlokzat felőliekre hagymakupolás tornyokat is emeltek. Ez volt a cívisvárosban az egyetlen háromtornyos gyülekezeti hely.

A külső homlokzat iszlám hatású megjelenését az egymást váltó négy sor sárga, valamint 10 sor vörös csíkokba rendezett nyerstégla-burkolat is fokozta. A 13 méter átmérőjű kupoladobon két méter sugarú hagymakupola tündökölt, s a csillagot e fölé szerelték, amivel a templom 44 méter magas lett. A Debreceni Képeslapok című blog cikke arra is rávilágít, hogy a környék ezáltal igazán lenyűgöző volt, hiszen onnan karnyújtásnyira ragyogott a Nagyállomás, és ott épült meg a Royal Szálló, valamint a kamarai és a törvényszéki palota is.

A kétnapos avató ünnepség 1897. szeptember 7-én kezdődött. Aztán az 1944-es bombázások és a harcok a zsinagógában is kárt tettek, de nem végzeteseket. Viszont a helyreállítás közben, emberi mulasztás miatt a tetőzet meggyulladt, és elpusztult. Az életveszélyes szerkezeti részek elbontását 1948 októberében kezdték el. 1962-ig nagy kupola nélkül és hasznosítatlanul állt a zsinagóga az akkor már Petőfi tér nevű városrészben.

Végül a hatóság kiadta a bontási engedélyt – „városrendezési okokból”…

Vass Attila