Debrecen lesz a régió központja

Debrecen 2.0 címmel rendezett többéves kihagyás után a DEVik Üzleti Innovációs Klub egyetemista találkozót a Kazánházban kedden délután. A teltházas eseményen meghívott vendégeként Papp László, Debrecen polgármestere a város stratégiájáról, fejlődéséről tartott előadást. A városvezető felvezette, a Debreceni Egyetem hallgatói számára létrehozott szakmai rendezvénysorozat éppen akkor élte fénykorát, amikor a Covid közbeszólt. Ám, mint mondta, a járványhelyzet ellenére az élet nem állt meg Debrecenben. Sőt, annyira felgyorsult, hogy kétséges, ki tudjuk-e élvezni, ami történik körülöttünk. Hiszen az egyik pillanatban a város elér valamit, és máris koncentrálni kell a következő feladatra. Felelevenítette többek között, hogy a BMW-gyár épülése ma már természetes folyamat Debrecenben, holott voltak bizonytalan pillanatai. A város fejlődése azonban sokkal régebbre nyúlik vissza.

Később, polgármesterként úgy látta, remek dolog, hogy Debrecen az észak-alföldi régiónak egy stratégiai központja, ám a valódi cél az volt, hogy a város egy megkerülhetetlen pozíciót érjen el. Ez a polgármester szerint mára már sikerült, és ebben a gazdaság megerősítése jelentette a kulcsszerepet. – Az a város, amely vezető regionális pozícióra törekszik, csak erős gazdasággal képes ezt elérni – mondta. Hozzátette, 7-8 évvel ezelőtt látható volt, hogy Debrecen városi infrastruktúra szempontjából érzékelhetően egy jól fejlesztett város. Azonban hiányzott egy láncszem, ami ezt a struktúrát életképessé, önfenntartóvá teszi: az erős gazdaság.

– Akkoriban Debrecenben 150 hektárnyi fejleszthető terület állt rendelkezésre. Ezért a 2014 és 2020 közötti időszak Európai Uniós forrásainak a nagy részét iparterület fejlesztésére fordítottuk. Ez egy komoly kockázattal járó döntés volt, hiszen a földbe elásott milliárdoknak valódi befektetőket kell vonzania – fejtette ki. Példaként humorosan megemlítette, hogy amikor a befektetőknek megmutatnak egy területet a város déli határában, ahol szarvasmarhák legelésznek, fenntartással veszik komolyan a beruházást. Éppen ezért szükséges volt kiépíteni a közüzemi, informatikai hálózatokat. Mindez sikeresen, a vállalt határidőre megtörtént, így nyolc év alatt a város megtízszerezte iparterületét.

Papp László fontosnak tartja, hogy a város megőrizze regionális vezető szerepét, mert ez megakadályozza a helyi, tehetséges fiatalok elvándorlását. Hangsúlyozta, a Debreceni Egyetem a város terjeszkedés-politikájának egyik legjobb megtestesítője. Azonban hiába színvonalas a képzés, ha a városnak nincs ereje megtartani a képzett munkaerőt.

Mind a közlekedés, mind a lakáspiac és a kulturális élet, valamint a város szerkezetének vonatkozásában is. Emlékeztetett rá, míg a nyolcvanas években a város keleti részében, a Vágóhíd utca környékén koncentrálódtak az ipartelepek, mára lakóterületek övezik azt a városrészt. Ezért a konfliktusok elkerülése érdekében igyekeztek minél távolabb, a város nyugati oldalán kialakított gyorsforgalmi úthálózatra felfűzni az új iparterületeket. Ezzel kevésbé terhelik a város közúthálózatát. Ezt a célt szolgálja a keleti elkerülő megépítése, és tervben van az észak-nyugati ipari park közelében egy kamionterminál létrehozása, ami lehetőséget ad arra, hogy a teherforgalmat kitereljék a városból.

A felszín alatti rétegvizekből és a Keleti-főcsatornán keresztül nyert víz mellett a Civaqua-program is bőven elegendő vizet bocsát a város rendelkezésére. Emellett tárgyalások folynak a kínai akkumulátorgyárral, hogy lehetőleg tiszta víz helyett tisztított szennyvizet használjanak a technológiai gyártási folyamatokhoz. Hangsúlyozta, tisztában van vele, hogy a CATL érzékeny kérdés a debreceniek számára, ám semmiképp nem hoznának olyan döntést, ami a környezetre negatív hatást fejtene ki gazdasági érdekért cserében. Papp László kitért arra is, hogy nem csak a külföldi befektetőkre fókuszál a város. Debrecen az első önkormányzat Magyarországon, amely külön programot indított a kis- és középvállalkozások részére. A cél az volt, hogy a Déli Ipari Parkban elkülönített területen ugyanazokat a feltételeket biztosítsák a kkv-k számára, amelyek a nagyvállalatok számára is rendelkezésre állnak.

Mivel az ipari parkok hamarosan megtelnek, és Debrecen lassan „kiteheti a zárva táblát”, Papp László fontosnak tartja, hogy az oktatási rendszer is lépést tudjon tartani a gazdaságfejlesztési folyamatokkal. Ebben mind a Debreceni Egyetem, mint a Debreceni Szakképzési Centrum fontos szerepet vállal. Emellett komoly kihívást jelent a közlekedésfejlesztés is a város számára. És legalább ennyire fontos a kulturális élet és a jóléti fejlesztések biztosítása. Összegezve elmondta, korábban Magyarország nyugat felé billent a gazdaság és a munkaerőpiac terén. Amit Debrecen városa megalapozott és véghez vitt az elmúlt években, 2030-ra kelet felé mozdítja a mérleget. Ekkora nagyobb lesz a város ipari teljesítménye, mint a fővárosnak és Pest megyének együttvéve. A rendszerváltás után megtapasztalt nyugat-magyarországi koncentrálódás maga után vonta a fiatalok elvándorlását. Ezt Debrecen is súlyosan érezte. Azonban a jelenlegi helyzetben fordul a kocka. És a város a lehető legjobb időben ragadta meg a változás lehetőségét.

HL