2022.10.23. 11:56
Debrecenben kezdődtek a forradalmi megmozdulások
Forrás: Molnár Péter
Koszorúzással emlékeztek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének 66., valamint a Magyar Köztársaság kikáltásának 33. évfordulóján megjelent állami és társadalmi szervek, fegyveres testületek, politikai pártok, civil szervezetek képviselői és Debrecen polgárai vasárnap az Egyetem téri emlékműnél.
– A kommunistánál kártékonyabb és veszélyesebb embert még nem produkált a történelem. Cinizmusuk, szemtelenségük és hataloméhségük, gátlástalanságuk és rombolási hajlamuk, kultúra- és szellemellenességük elképzelhetetlen minden más normális, azaz nem kommunista ember számára – idézte ünnepi beszédében a szovjet munkatáborokban raboskodó Alexandr Szolzsenyicint Pósán László országgyűlési képviselő. A parlament Kulturális Bizottságának elnöke hozzátette, negyed századdal a Tanácsköztársaság, a bolsevik típusú proletárdiktatúra magyarországi megteremtésének 133 napos kísérlete után a megszálló szovjet hadsereg támogatásával és kékcédulás aljas csalással az efféle kommunisták szerezték meg a hatalmat az országban.
– Bevezették az egypártrendszert, a cenzúrát, létrehozták az állami elnyomószervezeteket, internálótáborokat. Elvették az emberek javait, üldözték az egyházakat, és mindent, ami magyar, ami nemzeti. Megnyomorították a nemzetet, és felszámolták a szabadságot. 1956 októberében a nemzet- és emberellenes diktatúra ellen elementáris erejű megmozdulás tört ki Magyarországon, amikor az utcára vonult emberek egy akarattal kiáltottak igazságért, független és szabad hazáért. Olyan országot akartak, amely ezeréves múltjára és hagyományaira építkezve mély gyökerekkel rendelkezik ahhoz, hogy a legújabb kor forgatagában is szilárdan megmaradjon, és jövőt kínáljon a következő nemzedékeknek – emlékeztetett a képviselő.
Pósán László felelevenítette, a forradalmi megmozdulások időrendi sorrendben Debrecenben kezdődtek. A Kossuth Lajos Tudományegyetem előtti térről 11 órakor indult el a tüntető menet a belváros felé. A demonstrációhoz számos debreceni polgár csatlakozott, a kora délutáni órákban egyre több nagyüzem dolgozója is. Délutánra negyvenezer ember volt az utcákon, míg az esti órákban bekövetkezett a debreceni tömeg és a hatalom konfrontációja. A szovjet katonák belelőttek a tüntető tömegbe, mely halálos áldozatokat is követelt.
– Für Lajos, a debreceni forradalmi mozgalom egyik vezetője szerint azért Debrecenben kezdődtek el a kommunizmus elleni tüntetések, mert a szabadság és a nemzet eszménye a város egész múltját, történelmét, légkörét átszőtte – tudatta a politikus. Az országgyűlési képviselő szerint Magyarország szabadságért vívott harca 66 évvel a forradalom után mind a mai napig nem ért véget, azért újra és újra meg kell harcolnunk.
Október 23.: megemlékezés az Egyetem téren
Fotók: Molnár PéterA régi bolsevikok helyett jöttek újak, elődeik mintájára újra vérrel áztatták az utcákat – utalt Pósán László a 2006-os tüntetés kegyetlen elnyomására. Hozzátette, a hazai balliberálisok ma már nem keletről, hanem nyugatról kapnak politikai és nyugati támogatást, és ugyanolyan nemzetellenes törekvéseik vannak, mint bolsevik elődeiknek.
– A Gyurcsány Ferenc vezette balliberális oldal nem képes elfogadni a 2022-es demokratikus választás eredményét, nem akarja tudomásul venni, hogy a magyar társadalom elutasítja mindazt, amit ők képviselnek. Éppen ezért ma is követnünk kell az 56-os forradalmárok példáját. Akkor a lánctalpak és szovjet géppuskák ellen kellett bátornak lenni, ma a brüsszeli politikai törekvések, a nemzeti érdekeinket és függetlenségünket veszélyeztető elhibázott és ostoba brüsszeli szankciókkal szembeni kiállás igényel bátorságot, elszántságot – hangsúlyozta Pósán László.
HL