Megrohanták az erdészeteket, de lesz elegendő tűzifa Hajdú-Bihar megyében

Hatalmas az érdeklődés a hatósági áras tűzifa iránt a NYÍRERDŐ Zrt. erdészeteinél. A lakosság kiszolgálása mellett külön kihívást jelent azon önkormányzatok ellátása is, melyek nemrég nyertek támogatást szociális tüzelő beszerzésére. A fatermelésről, az igényelt mennyiségek biztosításáról Hidas Tibort, a társaság szeptember 15-én kinevezett vezérigazgatóját kérdeztük.

Mely területeken, milyen feladatok ellátásáért felelt korábban a társaságnál? Mennyiben tudja hasznosítani az eddigi tapasztalatait immár vezérigazgatóként?

Az elmúlt tíz évben a NYÍRERDŐ Zrt. erdőgazdálkodási osztályvezetőjeként, a cég központjában dolgoztam. A feladatom eddig a szakmai munka koordinálása, a szakmai adminisztráció vezetése mellett a műszaki beruházásokra, a munka- és tűzvédelemre, valamint a birtokpolitikára terjedt ki. Széles szakmai spektrumot fogott át az osztály működése. Az ott szerzett tapasztalatoknak most két előnye is van. Egyrészt jól ismerem a NYÍRERDŐ működését, másrészt pedig jól ismerem azokat a kollégákat, akikkel együtt dolgoztam, és szeretném továbbra is ezzel a csapattal folytatni a közös munkát. Vezérigazgatóként hosszú távú feladatom és célom, hogy továbbra is eredményesen működtessük az erdőgazdaságot, hiszen ez egy meghatározó cég Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében. A legnagyobb kihívásunk most az, hogy a lakosságot és az önkormányzatokat el tudjuk látni megfelelő mennyiségű tűzifával.

Mit lehet tudni a NYÍRERDŐ tevékenységéről? Az utóbbi hónapokban az erdőgazdálkodással kapcsolatban jelent meg számos jogszabály, melyekről terjedt el olyan tévhit is, hogy az erdők drasztikus gyérítését idézik elő. Csak fakitermeléssel foglalkozik egy állami erdészeti társaság?

Mi továbbra is azt valljuk, hogy az elsődleges célunk az erdőgazdálkodás. Alföldi körülmények között gazdálkodunk. A hajdú-bihari lakosok is találkozhattak már tevékenységünkkel, azonban hangsúlyoznom kell: a NYÍRERDŐ, mint az állami tulajdonú erdők kezelője ebben a két megyében, a kitermelés után minden esetben gondoskodik az erdők felújításáról. Az üres vágások maximum egy évig maradnak így. Utána, ha szükséges, akkor tuskózzuk, talaj-előkészítést végzünk, és megtörténik a csemeteültetés, magvetés. Tehát az erdőgazdálkodáson mi nemcsak a favágást, hanem az erdőfelújítást és az erdőnevelést is értjük. Ennek az eredménye egyébként az a famennyiség is, amit most le tudunk termelni. Mivel az Alföldön vagyunk, ezért nagyon sok kollégánk van, akik olyan erdőt termelnek le most – akácost vagy nemes nyarat –, amit ők ültettek. Ez itt természetes. A tölgyeseket pedig az elődeinktől kaptuk, és úgy szeretnénk továbbadni az utódainknak, hogy azok egészségesek, jó kondícióban legyenek és megmaradjanak.

A háborús gazdasági nehézségek, energiaválság, infláció okozta kihívások hogyan érintik az erdőgazdaságot?

Egyrészt óriási igény jelentkezett idén tűzifára. Másrészt, ami minden szektort érint, az a munkaerő hiánya. Vállalkozóink, akik a fakitermeléseket, erdőfelújításokat végzik, jelentős munkaerőhiánnyal küzdenek. Nagyon nehéz az erdőre munkáskezet találni, de sajnos ez egy olyan ágazat, ahol vannak olyan műveletek, amelyeket csak kézzel lehet elvégezni. Illetve nehéz, zord időjárási körülmények között kell dolgozni. Erre is meg kell, hogy találjuk a megfelelő létszámot.

Milyen fafajokat tudnak vásárolni a lakosok hatósági áron? Melyek a legkelendőbbek?

A kapcsolódó rendeletben három csoportból vásárolhatnak a lakosok: fenyő, lágy- illetve keménylombos tűzifa. Az utóbbi egy elég nagy halmaz, tehát az akácon kívül a tölgy, a kőrisek, a vadgyümölcsök is beletartoznak. Ezek mellett tudunk bükköt, gyertyánt és csertölgyet is adni az igénylőknek. A legnépszerűbb egyébként az akác. Ennek oka egyszerű: az alföldi ember a Nyírségben és a Hajdúságban ezt a fajtát szokta meg. Nagy előnye, hogy a frissen kitermelt fával viszonylag hamar, néhány hónapos szikkadás után már el is lehet kezdeni fűteni. Ugyanolyan jó fűtőértékű a tölgy, a cser vagy a gyertyán is, de ezeknek hosszabb idő kell, hogy kiszáradjanak, és valóban felhasználhatók legyenek tűzifaként.

Megnövekedett a hatósági áras bejelentést követően az érdeklődés a favásárlásokra?  

Óriási igény van a tűzifára. Mind a két megyében gyakorlatilag megrohanták az erdészeteinket, sorban álltak az árusítópontok előtt az igénylők. Az eddig eladott fa mintegy kétharmadát Hajdú-Bihar megyében értékesítettük. Mindenkit regisztrálunk. Aki e-mailben vagy telefonon jelentkezik, annak is rögzítjük a megrendelését. Azt viszont hangsúlyoznom kell, hogy a személyes megjelenések is szükségesek, ugyanis a rendelet előírja számunkra, hogy a jogosultságokat vizsgálnunk kell a lakcímkártyák és a személyi igazolványok alapján. Aki most igényli a fát a tűzifaprogram keretében, az garantáltan a hatósági áron fogja azt megkapni. 

Az elmúlt hetekben kihirdették a kistelepülések szociális tüzelőanyag beszerzéseinek támogatásait is. Itt szintén két megyét kell kiszolgálnia a NYÍRERDŐ Zrt.-nek. Mennyire teljesíthető együtt a két feladat?

Két megyében kell kiszolgálnunk a lakosságot és az önkormányzatokat is. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy ezt teljesítsük. A fakitermelőink folyamatosan dolgoznak. A vegetációs idő befejeződése után elindultak az őszi fakitermelések. A meglévő készleteinket is felhasználjuk, illetve társ-erdőgazdaságoktól is kértünk segítséget, az ország tőlünk nyugatabbra eső részéből is fogunk tűzifát áthozni. Jelenleg prioritást a hatósági áras tűzifa kiszolgálása élvez, illetve az átszállítás ennek a programnak a keretében zajlik. A szociális tűzifát pedig megpróbáljuk a jogszabályban biztosított időpontig, tehát jövő év februárjáig a saját készleteinkből teljesíteni.

A rövid távú célok tehát adottak. Hosszú távon mik azok a teendők, feladatok, amelyek megfogalmazódtak?  

Hosszú távon az a célunk, hogy az erdőket, amiket ránk bíztak, ilyen jó, vagy ha lehet, még jobb állapotban adjuk tovább az utódainknak. Ez egy olyan szakma, aminek az eredményei nem látszanak azonnal. Ha el tudjuk érni, hogy igaz legyen a NYÍRERDŐ Zrt. szlogenje – „Erdők jó kezekben”–, és erről a szabolcsi és hajdú-bihari lakosok, a természetvédelmi szakemberek, a civil szervezetek tagjai, az erdészek az általunk kezelt erdőkben meg is tudnak győződni, akkor elégedettek lehetünk.

Bekecs Sándor