„Vissza kell adni a Hortobágynak a régi arcát!” – Megtelt emberekkel a puszta a behajtási ünnepre

Több ezren érkeztek faluhelyről, nagyvárosból, községből szombaton Hortobágyra arra várva, hogy a pásztorok, gulyások, jószágok és fogatok felsorakozzanak az idén 189 éves Kilenclyukú hídon a Szent Dömötör-napi Behajtási Ünnepen. A hagyományokhoz híven a pásztorok ekkor hajtják be a legelőkről a jószágokat a téli szálláshelyükre. A kora délutáni felvonulásig megcsodálhatták az érdeklődők a délelőtt leleplezett daruszoborcsoportot, Györfi Sándor Kossuth-díjas szobrászművész alkotását a nemzeti park látogatóközpontja előtt.

A kézműves vásárban el lehetett tévedni a sok csábító portéka között, az éheseket pedig füstjelekkel csalogatták a bográcsok körül sürgő-forgó szakácsok. Pillanatok alatt elfogyott a birkapörkölt, pirult a slambuc, miközben ostorszóra ropogott a friss rétestészta.

Délután két órakor türelmetlenül sorakoztak fel az emberek a bevonulási útvonalon az ünnep leglátványosabb részét várva.

Elsőként a pörgeszarvú fehérrackajuh-nyáj vonult a Pásztormúzeum melletti arénába. Utánuk a puszta csikósai ereszkedtek le a hídról bőujjú ingben, tekintélyes szűrben, a nemrégiben hungarikummá vált karikás ostorral a kezükben. A hagyományokhoz híven heveder nélküli csikós nyeregben lovagolva érkeztek, mely szintén idén került be a Hajdú-Bihar Megyei Értéktárba kulturális örökség kategóriában. Őket a négyesfogat, majd az ekhós kettes és a lőcsös szekér követte. Nyomukban a vadászkocsi, valamint az öszvér-, bivaly- és ökörfogatok, végül a puszta ötös zárta a sort.

A látványos bevonulás után a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. képviseletében Torbik Ákos projekt- és marketing osztályvezető nyitotta meg a behajtási ünnepet:

– mondta.

– Ahogy a régi mondás tartja, a magyar ember szereti a hosszú kolbászt és a rövid beszédet – vezette fel köszöntőjét Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója.

– A Hortobágy harmincezer éves, még a Balaton helyén is száraz tájat néztek a tanúhegyek, amikor itt már szikes puszta volt. Ennek köszönhetően egy hatalmas, átívelő időszak tárul szemünk elé. Az emberiség ötezer éve nyúlt bele a pusztába az állatok legeltetésével, és sokáig a természettel harmóniában élt. Kétszáz évvel ezelőtt azonban jelentős mértékben beleavatkoztunk a pusztába a különféle lecsapolásokkal, és azzal, hogy a Tiszát medrek közé szorítottuk. Valamint azzal, hogy a vasút megjelenésével nagy mennyiségben tudtuk termelni a gabonát a mélyebben fekvő területen. Az idei brutálisan aszályos év világított rá arra, hogy ezt így tovább nem lehet folytatni – fejtette ki az ügyvezető. Medgyesi Gergely Árpád hozzátette, a nemzeti park dolgozói a helyi gazdálkodókkal évtizedek óta a víz megőrzésén munkálkodtak, több ezer kilométernyi vizet elvezető csatornaárkot temettek be, ezáltal lehetőséget biztosítottak arra, hogy a Hortobágyon élők az idei szárazságban is kövérre tudják hizlalni a jószágaikat, hogy a súlyfelesleget azok télen leadják majd magukról.

– mondta.

A köszöntőket követően a Hortobágy Örökös Pásztorai léptek elő. A nemzetközi megbecsülést kiváltó címet mindössze tizenkét pásztor viselheti, akik több évtizedes példamutató életúttal formálják a Hortobágy arculatát, és a jövő nemzedékeinek is átadják tudásukat.

A megnyitó végén a nyíradonyi Kisliget Néptáncegyüttes műsora kápráztatta el a nézőket. Azonban nem csak a tánccsoportban lévő apróságok nyűgözték le a közönséget, a nyíregyházi Naplövő Egyesület standjánál korukat meghazudtoló ügyességgel pörgették a gyermekek a karikás ostort.

A mindössze négyéves Jancsi édesapja és nagypapája is csikós, ünnepi öltözékével és technikájával bizonyította: méltó örököse lesz a családi hagyománynak. Édesanyja portálunknak elmondta, Jancsi születése óta a kezében fogta az ostort, folyamatosan járatta, és most már szabályosan tud vele csapni.

Hajnal László