13 évig verte és tartotta félelemben drogos párja a debreceni háromgyerekes anyát

Magyarországon az elérhető statisztikák szerint havonta legalább 3 nőt meggyilkol férje vagy volt férje, élettársa vagy volt élettársa, barátja vagy volt barátja, alkalmi partnere – közölte nemrég a Nő Joga szakmai portál. A debreceni háromgyermekes édesanya, Bodnár Zsuzsanna kálváriája egészen hétköznapi vágyakkal vette kezdetét: párkapcsolatot, meleg otthont szeretett volna. Tanulságos és megdöbbentően valóságos története arra figyelmeztet: legyünk éberek, és az első adandó alkalommal lépjünk, akár velünk, akár az ismerősünkkel történik hasonló.

Zsuzsa 28, egykori partnere 32 éves volt, amikor megismerkedtek, a bántalmazások azonban már a találkozás után egy-két hónappal elkezdődtek. A férfi ezt eleinte „szabályozásnak” nevezte, mondván, a nővel van a baj, de mivel mindketten a bántalmazó szüleinél laktak, a keletkezett külsérelmi nyomok sem szolgálhattak segítségkérésként.

– Az első lépés mindig az, hogy a nő ellehetetlenül – mondja Zsuzsa az elméleti tudnivalókat, mivel a szakemberekkel már többször is átbeszélték az egykor történteket. Először a munkahelyétől, majd a társaságától tiltotta el, később a családja sem mehetett az erdő közepén épült házba, ahol még az egyetlen szomszéd is a férfi nagyanyja volt. 

 – idézi fel. Az sem meglepő, amikor megjegyzi: volt élettársa kábítószerezett már a kapcsolat elején, megismerkedésükkor már büntetett előéletű volt: lopás miatt ült börtönben. Elmondta azt is, hogy a férfi sosem akkor balhézott, amikor volt benne drog, hanem akkor, amikor elfogyott. – Mindig egy normális párra, kertre, otthonra, vágytam – folytatja Zsuzsa, aki azt gondolta, hogy ezt a férfival megvalósíthatja majd, hiába viselkedett vele a másik úgy, ahogy.
A nő számára azért is volt egyre nehezebb ez az időszak, mert korábban, amint elkerült a szülői háztól, vendéglátósként kezdett dolgozni, és mivel szórakozni már akkor sem járt, szorgalma miatt néhány hónap alatt a pultos munkakörből üzletvezetőnek nevezték ki. A férfi miatt azonban ezt is fel kellett adnia. Az élettársa szülei sem könnyítetek a helyzeten, akik Zsuzsát nemhogy befogadni nem tudták, de ott bántották, ahol tudták.

Sok-sok év, lehajtott fejjel

Egy idő után saját tanyájuk és közös gyermekük lett, a kötődések gyűltek, Zsuzsa pedig mindvégig arra gondolt, hogy a párkapcsolat nem fontos, csak a napi dolgok legyenek rendben: munka, gyereknevelés, háztartás. Ahogy visszaemlékezik, ekkor már a fásulás, majd a depresszió időszaka következett az életében. 

 – idézi fel, hozzátéve: már az sem zavarta, hogy partnerének más kapcsolatai is vannak. Nagyon sok év telt el lehajtott fejjel – hangzik a lesújtó összegzés. Miután megszületett a második lányuk, a férfi több hónapig, többször is börtönben ült, és ezek az időszakok az édesanya szerint sokkal szebbek és nyugodtak voltak, minta a „családfővel” egy fedél alatt. Utólag már megtudta, hogy a hadviselés fontos része elhitetni az áldozattal: egyedül semmire sem képes, nem tud helyt állni. Ez náluk sem volt másképp.

Az egyik vita fajult el végül addig, hogy Zsuzsa – az addigra már teljesen megnyomorított önértékelése ellenére – dönteni tudott. A volt élettárs egy alkalommal az elsőszülött lányt a nappaliba zárta, a kétségbeesett anyát pedig az udvarra, közben benzint locsolt szét az épületben azzal fenyegetőzve, hogy rágyújtja a gyerekre. Zsuzsa felhívta a rendőrséget, minden szerv megjelent, ekkor lépett be a történetükbe a debreceni Család- és Gyermekjóléti Központ. Itt kezdődött el az a folyamat, aminek első lépéseként megvizsgálták és meghallgatták a gyerekeket. – Annyit a védőnő és a pedagógusok is láttak, hogy gondosan, szépen vannak tartva és járnak óvodába a lányaim, de már elkezdtek arra is odafigyelni, amit a gyerekek mondanak – meséli tovább.

Az utolsó visszalépés

Orvosi, pszichológiai vizsgálatok következtek, ahol a gyerekeket és Zsuzsát is meghallgatták, majd bírósági, rendőrségi feljelentés történt. A hivatalos lépések viszont nem tudtak mindenben igazságot tenni: a ház a férfi nevén volt, a hitel viszont, amit fizettek érte, a nőén. Miután a családsegítő központ kötelezte az édesanyát, hogy vigye el a gyermekeit a közös házból, albérletbe költöztek, de ez a megoldás sem volt sokáig fenntartható, mivel Zsuzsának a bérleményt és a közös ingatlan részleteit is egyedül kellett fizetnie, emellett fenntartania a gyermekeket. Az anyuka kilenc hónapig bírta tartani a kettős frontot, míg a férfi ez idő alatt teljesen belemerült a drogozásba: már nemcsak használta, hanem árulta is a kábítószert.
Mivel anyagilag nem bírta egyedül a két ingatlan fenntartását a gyerekekkel járó kiadások mellett, visszatértek a közös házba abban a hitben, hogy a férfi az új barátnőjéhez költözik. – Ez persze csak az „etetés” része volt, mert a volt párom nem akart gyerektartást fizetni – magyarázza Zsuzsa, aki szerint ez volt a legdurvább, legdrasztikusabb időszak a kapcsolatukban. A férfi önmagától nem költözött el ugyan a házból, a rendőrök elvitték az agresszív drogost. Ezalkalommal már 6 évre került börtönbe, előtte viszont Zsuzsa harmadik alkalommal is terhes lett a tőle. Ott maradt egyedül, 9 hónapos terhesen, tüdőgyulladással, végül idegösszeroppanása lett. Pánikbetegségét az orvosok azzal magyarázzák, hogy a sokéves stressz kezdett el kioldódni valamennyire, amikor a bántalmazót végre több évre tőlük távol, a rácsok mögött tudhatta. Zsuzsa kezelés alatt állt, kórházban is feküdt két hónapig, pszichológusok kezelték, majd két évig járt utókezelésre, amikor gyenge kedélyjavító orvosságot is javasoltak neki. A családsegítő és a pszichológus szakemberek segítségével került ki végül az ördögi körből, és hitte el újra, hogy az élet szép. A szolgálat szakemberei meg is értették, hogy beragadt ebbe az élethelyzetbe, de húzták is magukkal, és nem engedték el a kezét. 

 – monda végül, de azt még megtudta, hogy ha lassú lépésekben is, de a családja felé is jó irányban halad.

Zsuzsát az apró sikerek, a sikerélmény tartja életben. Nagylánya három nyelvet tanul egy debreceni szakközépiskolában, ő maga pedig a legutóbbi munkahelyén töretlen szorgalma miatt három hónap alatt konyhai kisegítőből konyhavezetővé lépett elő. Ez a cég megszűnt, így a gyermekeit mindennél jobban imádó édesanya most több szakiskolai képzettséggel olyan állást keres, ami mellett a kicsi fiát is óvodába tudja vinni, és megteremthetni számukra a legfontosabbat: a biztonságos, szeretetteljes jövőt.

Szakál Adrienn