Megkóstolni Szabó Magdát – Debrecenben ezt is lehet

A különleges desszertet november 23-án, szerdán mutatták be. Az eseményen Oláh István elnök-lelkipásztor mutatott rá arra, hogy a Kossuth-díjas debreceni íróról elnevezett édesség nem véletlenül kapható éppen a város ikonikus templomának tövében. – Szabó Magda számunkra, reformátusok számára egy olyan személy, akire nagyon büszkék vagyunk. 1983-ban a református egyház zsinata elfogadta, hogy nők is vállalhatnak vezetői tisztséget az egyházban, és két évvel később, az akkori Tiszántúli Református Egyházkerület vezetősége úgy döntött, hogy az írónőt hívja meg főgondnoki tisztségre. Ugyanebben az évben a Debreceni Református Nagytemplomnak a presbitériuma is úgy határozott, hogy meghívja presbiternek. Szabó Magda mind a kettőre igent mondott, tette ezt azért, mert mindig nagyon büszke volt a kálvinista múltjára, a reformátusságára. Debreceniként ezer szállal kötődött a Nagytemplomhoz, itt kötöttek házasságot a szülei, itt keresztelték meg– elevenítette fel a lelkipásztor.

Átadni a hagyományokat, melyeket Szabó Magda hagyott ránk – hangsúlyozta Széles Diána alpolgármester a sütemény létrejöttének jelentőségét. Beszélt továbbá az egyház turizmusban való részévételének fontosságáról is.

 – fogalmazott az alpolgármester.

Porkoláb Gyöngyi saját, az írónőhöz kötődő emlékeit idézte fel. Elmondta, hogy Szabó Magda mindig tanítani akart, és most, a halála után 15 évvel is megteszi ezt. – Lehet hiányosságokból erőforrást kovácsolni, hiszen az igaz, hogy Szabó Magda nem szeretett főzni, sütni, ezt mindig elmondta, és a tortát sem szerette. Ezzel tanít bennünket arra, hogy merjük bátran vállalni azt, ha valamiben nem vagyunk olyan jók, mert abban is meg lehet találni valami apró értéket, amiből aztán lehet tovább építkezni – mondta. 

Az eseményen jelen volt – az egyébként Szabó Magda-rajongó – Tóth Ibolya cukrász is, aki megálmodta és elkészítette az írónő emlékét tovább életető édességet. Elmondta, hogy nem volt könnyű a régi receptek alapján összeállítani az új süteményt, ugyanakkor fontos szempont volt számára, hogy minden falat, minden forma a debreceniségről szóljon. Így került össze a keresztény jelképpel, a dióval a debreceni cukrászathoz ezer szállal kötődő mézeskalács-fűszer; a csokoládéval a kávé; és így került a desszert közepébe könnyedséget, üdeséget, nőiességet tükröző feketeribizli réteg. 

BBI