Kegyeletsértő, szabályellenes temetés történt Hajdú-Bihar megyében

Értesüléseink szerint titokban, önhatalmúlag elvégzett temetés volt a minap az egyik hajdú-bihari településen. A történtek után azt is mondhatnánk, hogy az elhunyt hamvait tartalmazó urnát egy szűk rokoni kör „becsempészte” a temetőbe.

De hogy is történt?

Erről az egyik temetkezési vállalat területileg illetékes szakembere számolt be. Kérte, hogy a nevét ne említsük. – A temetőgondnok telefonon arról tájékoztatott, hogy egy hattagú, feketébe öltözött család egy már meglévő sírnál, annak félig lehúzott fedőlapja előtt áll, majd a hantba helyeztek egy urnát. Ezt követően a fedőlapot valamelyest visszahúzták, és koszorúkat helyeztek a sírra – kezdte a törtrénetet. – A gondnok odament, megkérdezte tőlük, mit csinálnak. Erre az egyik gyászoló csúnyán ráförmedt. A temetőgondnok az esetről értesítette a polgármestert, aki felvette a kapcsolatot a sírnál megjelentek hozzátartozóival, és rákérdezett, mi történt. Kiderült, titokban és rendkívül szűk körben végezték el a temetést. Lényegében csak az esemény reggelén kapott a család néhány tagja értesítést arról, hogy délelőtt 9 órára menjenek a falu temetőjébe. Ott derült ki számukra, hogy az elhunyt hozzátartozó hamvait tartalmazó urnát a már korábban eltemetett családtag sírjába teszik – fogalmazott.

A szakember szavaiból az is kiderült, hogy a temetésről a hat családtagon kívül senki sem tudott, hivatalosan sem a hozzátartozókat, sem a temetkezési vállalatot, sem a temető személyzetét nem értesítették, ezért a hivatalos ügyintézés során az elhunytat a nyilvántartó rendszerükbe sem tudták bevezetni. A temetkezési cég munkatársa utólag beszélt a családtagokkal, akik elmondták, mélységesen szégyellik magukat a történtek miatt. Mint kiderült, a sírt a temetésen jelen lévő hat személy bontotta meg, ők ásták ki az urnának a helyet. A temetkezési vállalat képviselője reméli, nem lesz több ilyen temetés.

Költséges a temetőfenntartás

Kíváncsiak voltunk, ki és milyen előzmények után végezhet temetést egy sírkertben. Kari Irén, a Hajdú-Bihar Megyei Temetkezési Vállalat vezetője elmondta, a temetőről a temetési szolgáltatást végző köteles gondoskodni. A köztemetőn belül az elhunyt hűtésével, ravatalozásával, a temetőben erre a célra rendszeresített szállítójárművön történő szállításával, urnaelhelyezéses sírásással, sírhelynyitással, sírba helyezéssel, visszahantolással, újratemetéssel és exhumálással kapcsolatos feladatok ellátására az üzemeltető szakszemélyzetének és berendezésének igénybevétele kötelező.

– Ebből indulunk tehát ki, ezért nem végezhet bárki temetést. A temető üzemeltetőjével az önkormányzat szerződést kötött – beszélt a jogi és a közigazgatási háttérről Kari Irén, aki rávilágított arra, hogy a temetkezési és a sírhelymegváltási költségek valójában mi mindent fedeznek. – Egy temetőnek a kegyeleti és a hozzátartozók igényeinek, elvárásának megfelelő szinten tartása, a temető infrastruktúrájának fenntartása nagyon költséges tevékenység. Ennek fedezetére szolgálnak a temetkezési díjak, aminek híján nem tudnák működtetni, gondozott állapotban tartani a sírkerteket. Ezt szolgálják tehát valójában az ide vonatkozó jogszabályok, amelyeket mindenkinek be kell tartani, beleértve a szolgáltatás díjainak kifizetését is. Mindezért cserébe az elhunyt hozzátartozója szerette nyughelyének egy rendezett, gondozott, szép környezetet kap 25 évre. Ezt követően ismét meg kell váltani a sírhelyet – fogalmazott.

Előfordult Debrecenben is

Az eset apropóján megkérdeztük az AKSD Kft.-t, Debrecen és több vidéki település temetőjének fenntartóját, az ott folyó temetésekért felelős társaságot. Domokos Csilla szóvivő közölte, amennyiben az elhunyt temetését a hozzátartozók nem vállalják, nem teljesítik, akkor az elhalálozás helye szerinti önkormányzat köteles gondoskodni a végtisztesség megadásáról közköltséges temetés formájában. A temetésre szánt keretösszeget minden esetben az elhalálozás szerinti település önkormányzata határozza meg, amely függ például attól, hogy hamvasztásos vagy koporsós temetésről van szó. A közköltséges temetés esetén a köztemetés helyéről és idejéről a végtisztességet megrendelő önkormányzat jegyzője értesíti a temetésre kötelezett személyt.

2016-2021 között az AKSD illetékességi területén évente 142 és 185 között volt a közköltséges temetések száma úgy, hogy az időszak közepén volt a több. Hasonló képet mutat a debreceni közköltséges temetés szám. Ez 103 és 150 között mozgott. A hamvasztásos és a hagyományos temetés aránya a megyeszékhelyen körülbelül 60-40 százalék a hagyományos javára, míg vidéken ugyanez az arány, csak ott több a hamvasztás utáni temetés.

– Sajnálatos módon előfordul olyan eset, amikor a köztemetőben engedély nélkül helyezi örök nyugalomra a hozzátartozó az elhunyt hamvait – beszélt az AKSD működési területén is előforduló sajnálatos esetekről Domokos Csilla. – Ezzel az illető több szempontból is sérti a temetkezési törvényben foglaltakat, ugyanis engedély nélkül nem lehet közterületen, így a köztemetőben sem hamvakat elhelyezni, ez jogszabályellenes. Abban az esetben is engedélyt kell kérni az illetékes hatóságoktól vagy a terület tulajdonosától (kezelőjétől), ha az elhunyt végakarata szerint a hozzátartozók a természetben kívánják elhelyezni a hamvakat – mondta.

Mint mondta, a leggyakoribb eset az, amikor a már meglévő sírba történő temetés alkalmával derül csak fény arra, hogy a nyilvántartásba vett elhunytnál több nyugszik az adott sírban. Például a sír felnyitásakor a két koporsóban nyugvó fölött egy urnát is találnak a munkatársak. Ilyen esetben derül ki, hogy a hozzátartozóknak erről tudomásuk volt. A temetkezési törvény kitér arra is, hogy amennyiben a hozzátartozó úgy nyilatkozik, hogy elviszi a hamvakat, akkor neki biztosítania kell más családtagok, személyek számára a kegyeletük lerovásának lehetőségét.

2025-től jöhet a szociális temetés

2014-ben tervezte bevezetni a kormány az úgynevezett szociális temetkezést, az új határidő – immár többszöri halasztás után – 2024. december 31. A szociális temetésben az állam ingyenesen adna a rászorulóknak sírhelyet, koporsót vagy urnát. Ennek fejében a rokonságnak, baráti körnek vagy az általuk megbízottaknak kell vállalni a sír kiásását, az elhantolást, de még azt is, hogy segítenek az elhunytnak a temetésre való előkészítésében.

CH