Megmenekül Debrecen egyetlen kastélya

Bár nem is olyan régen még úgy tűnt, végleg az enyészeté lesz Debrecen egyetlen kastélya, az elmúlt évtizedekben szinte teljesen lepusztult épület sorsában szerencsés fordulat állt be, és így egy év múlva ismét régi pompájában tündökölhet. Az örömteli fejleményekről Szabó Tamás, a kastélyt tulajdonló vállalkozás képviselője tájékoztatta szerkesztőségünket.

Az eredeti téglákból újul meg

Elmondta: végre hozzáfoghattak a régóta tervezett felújításhoz, hiszen a külső és belső rekonstrukcióhoz is megkapták a szükséges építési engedélyt, így gőzerővel folyik a munka, hogy a kúriát minél hamarabb eredeti állapotába állítsák vissza. Ottjártunkkor is dolgoztak a mesterek, akik szigorú előírások mentén végzik a felújtást. – Mivel a kastély műemléki védettség alatt áll, országos műemlék, ezért az Építési és Közlekedési Minisztérium Építészetért és Műemlékvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság tervtanácsának döntése, előírása alapján zajlik a munka – hangsúlyozta.

– A beruházás során az eredeti állapotot állítjuk helyre. A falak statikai szempontból nagyon jó állapotban vannak, hiszen a kastély építtetője, Somogyi Gábor nemesi származású cserépmester kiváló minőségű téglákat használt fel. A homlokzat felújítását kizárólag ezekből a téglákból végezzük el, a tetőt az eredetinek megfelelő hódfarkú cseréppel fedjük, és a tervtanács iránymutatásának megfelelően a külső falak pasztellfehér színt kapnak majd.

Szabó Tamás elmondta azt is: az első ütemben a bruttó 600 négyzetméter alapterületű kastély földszintjének és pincéjének felújítására kerül sor, továbbá a kúria megjelenéséhez illeszkedő parkot is kialakítanak. A beruházás részeként kerítéssel kerítik körbe a mintegy 7300 négyzetméteres területet, amely mellett a közelmúltban az önkormányzat LIFE IP HungAIRy projekt keretében véderdőt telepített, így idővel, ha megnőnek a facsemeték, a kastély környezetét egy háromhektáros erdőség teszi még hangulatosabbá.

Nem tudni, pontosan mikor épült

A debreceni Vértessy-kastély 2011 óta áll műemléki védettség alatt, történetbe az egykori tulajdonos unokája, Vértesi Ferenc avatott be.

Elmesélte, hogy a Déli sor, a Mikepércsi út és a reptér által határolt területen 1871-ben kezdődött a földosztás, vasutasoknak és téglagyári munkásoknak. Előtte búzaföldek, szőlőültetvények voltak a környéken. A térség fejlődése Balogh Mihály városi főmérnök és rokona, Vértessy István nevéhez fűződik. Emléküket 1910 óta őrzi utcanév. A Vértesi és a Balogh Mihály utcák közötti területen állt a téglagyár és a kastély, amelynek építtetője Somogyi Gábor cserépmester volt, aki Párizsban tanulta ki a mesterséget.

– A kúria romantikus stílusban épült, de azt nem lehet tudni, hogy pontosan mikor – fogalmazott Vértesi Ferenc, aki elmondta azt is: az biztos, hogy az impozáns épület 1842-ben már teljesen berendezve állt. Később Zichermann Ignác, majd Balogh Mihály városi főmérnök, végül pedig a Vértessy család tulajdonába került. Az 1952-es államosítás után a kastélyból sertéshizlalda lett. Később az üzem épületeit lebontották, az ott lévő tavat feltöltötték, majd egy időben szociális szükséglakásokat alakítottak ki benne. Vértesi Ferenc a kúria felújításának hírét így kommentálta:

– Nagyon örülök, hogy sikerül megmenteni a kastélyt, amely bár nincs a tulajdonunkban, de a családhoz érzelmileg mai is nagyon közel áll. Köszönöm, hogy a jelenlegi tulajdonosok kitartóak voltak, és nem adták fel a céljukat. Amennyiben bármiben tudok nekik segíteni, akár korabeli fényképekkel, dokumentumokkal, szívesen állok a rendelkezésükre. Ez az értékmentő beruházás egész Debrecen büszkesége lesz, hiszen nincs másik hasonló épület a városban.

Rendezvények helyszíne lesz

A Vértessy-kastély korábbi felújítási tervét a debreceni, jelenleg Budapesten dolgozó Kassai Zsolt készítette. Az okleveles építészmérnök teljes bizonyossággal ugyan nem állíthatja, de elképzelhetőnek tartja, hogy az eredeti tervet Ybl Miklós készítette. – Budapesten egy Ybl-ház tetőrébeépítésének a végéhez közeledtünk, amikor a Vértessy-kastély tervezésével megbízott a tulajdonos – mesélte egy korábbi cikkünkben. – A két épület között számos hasonlóságot fedeztem fel, ezért azt gondolom, hogy Ybl Miklós keze munkáját dicséri a kastély. Bár az eredeti tervek nem maradtak fenn, több olyan mesteri szerkesztés is van az épületben, amelyek erre utalnak, és amelyek miatt még mindig áll az épület. Szabó Tamástól megtudtuk: a tervek szerint a kastély felújításának első üteme 2023 végére teljesen elkészülhet, majd néhány év múlva, a második ütemben, a tetőtér beépítésével egy hatalmas rendezvényteret hoznak létre, így összesen mintegy ezer négyzetméter hasznos alapterületet alakítanak ki. Ami pedig a kúria hasznosítását illeti, Szabó Tamás elárulta: a különleges hangulatú kastélyban rendezvényeket tartanak majd.

Takács Tibor