Győrfi Pál: „Február 1-től Hajdú-Bihar vármegyében élesedik az új egységes ügyeleti rendszer”

Február 1-től élesedik az új, egységes ügyeleti rendszer, amelynek pilotprogramját másfél éve indították el Hajdú-Bihar megyében. Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) koordinálásával működő ügyeleti rendszer célja a sürgősségi betegellátás hatékony működésének kialakítása, a legjobb minőséget biztosítva a betegek számára. Ennek érdekében egységes, két elemből álló (háziorvosi ügyeleti szolgálat és sürgősségi ügyelet) rendszert vezetnek be – Budapest kivételével – az ország egész területére ez év végéig. A rendszer indítását másfél éves modellprogram előzte meg. A tapasztalatokról, indokokról és a holnaptól életbe lépő rendszerről Győrfi Pált, az OMSZ szóvivőjét kérdeztük.

Milyen hiányosságai, milyen problémái voltak a magyarországi ügyeleti rendszernek, miért volt szükség annak reformjának elindítására?

Az orvosoknak mindig is megvolt az az elhivatottsága, hogyha például éjszaka becsöngettek hozzájuk, akkor a beteg rendelkezésére álltak. Ez így működött sokáig hazánkban is, majd az ’50-es években láthattuk következő lépésként, hogy a települések tanácsai elkezdték megszervezni az éjszakai orvosi ügyeleteket. Volt, amikor belgyógyász, máskor sebész volt ügyeletben. Ahogy haladt előre az idő, létrejöttek külön erre a célra szerveződött cégek, akik orvos alvállalkozók bevonásával az önkormányzatokkal szerződtek és a közelmúltra egy olyan helyzet alakult ki, hogy az ország településein a lehető legkülönbözőbb vállalkozási formákban és a legkülönbözőbb ellátási minőségben működtek az orvosi ügyeletek. Ezzel azonban több probléma is felmerült. Meglehetősen kiszámíthatatlanná vált az ellátás minősége, mivel nem egységes protokollok alapján, és nehezen kontrollálhatóan zajlott a betegellátás. A különböző vállalkozási formák mellett egyre nehezebb feladatot jelentett az önkormányzatoknak az ügyelet finanszírozása, hiszen az elmúlt időszakban az árak és a bérek az egészségügyben is növekedtek, ezeket pedig erőteljesen érvényesíteni akarták a szolgáltatók. Miközben sok helyen jól működött az ellátás, sajnos megesett olyan is, hogy a beteg nem érte el az ügyeletet, vagy ha elérte, ott nem foglalkoztak vele, vagy egyszerűen azt mondták neki, hogy hívja a mentőket. Ezek alapján egyre inkább érlelődött az, hogy az egészségügy ezen szegmensében egy olyan rendszert kell teremteni, ami egyrészt átlátható, másrészt pedig fenntartható és minőségbiztosított.

Mit takar a gyakorlatban az, hogy minőségbiztosított, átlátható rendszert hoztak létre?

Amikor beérkezett egy hívás az ügyeletre, akkor azt később visszakeresni, a megtett intézkedéseket, az ellátást ellenőrizni nem igazán lehetett. Az Országos Mentőszolgálat már sok évtizede úgy dolgozik, hogy amikor bejön hozzánk egy segélyhívás, akkor azt rögzítjük, a hanganyagot, dokumentációt a jogszabályban meghatározott ideig tároljuk, hogyha valamilyen eljárás indul, vagy szükség lesz rá a továbbiakban, bármikor elő tudjuk venni. Gyakorlatilag az ellátás minden eleme, beleértve a dolgozók kompetenciáit, működési engedélyét is, átlátható. Ezért is született az a döntés, hogy az Országos Mentőszolgálat – amely egy országos szervezet és a sürgősségi ellátásban a legnagyobb tapasztalattal rendelkezik – hozzon létre egy egységes ügyeleti rendszert. Nem vakon ugrottunk fejest, hanem elindítottunk egy modellprogramot Hajdú-Bihar megyében 2021. júliusában. Erre azért is szükség volt, mert nem rendelkeztünk objektív adatokkal arról, hogy általában milyen esetekben, milyen problémákkal, milyen időpontokban, hányan keresik fel az ügyeletet. Természetesen, ahol az OMSZ működtette évtizedeken át az ügyeletet (például Szombathelyen, vagy Pilisvörösváron), vagy ahol a mentők végzik az ügyelet irányítását (több mint száz helyen országszerte), onnan bőven voltak adataink, de egy egész megyére vonatkozóan így kaphattunk teljes képet.

Milyen tapasztalatokat gyűjtöttek a modellprogram másfél éve alatt?

Fontos tapasztalatot jelentett a betegek visszajelzése. Mintegy negyvenezer ellátási esemény történt ezalatt a másfél év alatt és gyakorlatilag csak négyes és ötös osztályzatokat kapott az OMSZ ügyeleti ellátása. Ez ritka jó eredmény az egészségügyben, erre nagyon büszkék vagyunk. Folyamatosan kértük a visszajelzéseket a betegektől a hívásfogadásról, a betegellátásról, a kommunikációról. Másrészt pedig fontos tanulságot jelentett az, hogy mikor, milyen problémákkal fordulnak az emberek az ügyelethez. Este tízig legnagyobb számban azok vannak, akik eredetileg a háziorvosukat keresnék fel, de valamilyen oknál fogva a rendelési időben ezt nem tették meg, illetve nem tudták megtenni. Ők receptért, tanácsért jelentkeztek, vérnyomást jöttek ellenőriztetni, vagy valamilyen igazolást kértek. Este tíz után viszont már tényleg olyanok jelentkeztek, akiknek valamilyen akut problémájuk volt: hasi görcs, láz, magas vérnyomás és így tovább. Ez a kettősség volt a legfontosabb tapasztalat, erre építettünk, amikor az új koncepciót a betegek igényeire szabtuk. Mindezek mellett pedig azt is láttuk, hogy voltak olyan ügyeleti pontok, melyeket gyakorlatilag alig kerestek fel a betegek éjszaka, átlagosan 0,7- 1,3 beteg/ügyelet „betegforgalomra” nem lehet egy komplett kubatúrát, ügyeleti csapatot fenntartani.

Miben fog változni február 1-től az egységes ügyeleti rendszer?

A valós igényekre reflektálva hétköznapokon 16 és 22 óra között háziorvosi ügyeletet szervezünk, majd este 10 után sürgősségi ügyeleti ellátás lesz másnap reggel 8-ig. Szombaton és vasárnap előbbi 8 és 14 óra között, utóbbi pedig 14 és 8 óra között lesz majd elérhető. Ezen kívül a telephelyeket is a működési adatok, valamint a mentőállomások és kórházi sürgősségi osztályok elhelyezkedése alapján szerveztük újra. Debrecenben, Berettyóújfaluban, Hajdúszoboszlón, Hajdúnánáson, Hajdúböszörményben, Balmazújvároson, Püspökladányban, Hajdúhadházon, Nyíradonyban és Derecskén lesznek a háziorvosi ügyeleti szolgálat helyszínei és az előző felsorolás első öt városában az éjszakai ügyeletek. Létrehoztunk egy egységes ügyeleti számot, a 1830-ast, amelyet a rendszer országos kiterjesztésével fogunk majd mindenhol aktiválni. Természetesen Hajdú-Bihar vármegyében az eddig megszokott 06 52 506 303 telefonszám továbbra is elérhető lesz.

Tíz háziorvosi és öt sürgősségi ügyelet fog a továbbiakban működni. Ez kevesebb, mint amennyivel indult a program még 2021-ben. Az érintett településvezetők különböző fórumokon jelezték is egyet nem értésüket a változtatással.

Ez a reakció információhiányból fakadt, de mára mindenki megértette, hogy nem leépítés történik, hanem az új rendszerrel javulnak a betegellátás feltételei. Az ügyeleti betegellátás természetesen sehol sem szűnik meg, tehát minden település minden lakosa igénybe veheti azt továbbra is, hiszen, ha szükséges, házhoz mennek az ellátók. A betegfogadó telephelyeket nem hasraütve, hanem gondos elemzések alapján határoztuk meg, figyelembe véve a mentőállomások, mentőegységek és a sürgősségi osztályok elhelyezkedését is. Ha pedig valaki rosszul van, felhívja a központi telefonszámot, a szakemberünk pedig a szakmai szabályoknak megfelelő segítséget nyújt, ha kell, ügyeleti kocsit vagy mentőt küld. Az egységes ügyeleti rendszer fontos értéke az is, hogy nem jelentenek korlátot többé a települési, járási, megyei határok, mindig a legközelebbi segítség fog a beteghez indulni.

Február elsejével elindul a rendszer országos kiterjesztése. Hogy fog ez a gyakorlatban megvalósulni? Mi lesz a gyermekek ügyeleti ellátásával?

Egy előre meghatározott ütemterv szerint haladunk. Február 1-től Hajdú-Bihar vármegyében élesedik a rendszer, majd március 1-től Szabolcs-Szatmár vármegye és Győr-Moson-Sopron következik. A tervek szerint év végére Budapest kivételével az egész országban az egységes rendszer fog működni. Mindezekkel párhuzamosan pedig a 1830-as telefonszám is aktiválódik, amely mindig az adott vármegye mentésirányító központjába irányítja a hívást. A gyermekek ügyeleti ellátásában Hajdú-Bihar vármegyében nem lesz változás. Továbbra is a Debreceni Gyermekügyelet és Gyermekklinika fogja őket ellátni, az egységes ügyeleti hívószám (1830) pedig itt is működni fog. Tehát akár gyermek, akár felnőtt szorul ügyeleti ellátásra, ha ezt a számot tárcsázzák, akkor a hívást fogadó szakember rögzített vonalon, protokoll szerint, a panaszok, tünetek alapján fog dönteni arról, hogy elegendő a tanácsadás, vagy ügyeleti autót küld, súlyosabb esetben pedig akár azonnal a rohamkocsit indítja.

Véglegesnek mondható ez az új koncepció?

Meggyőződésünk, hogy ez a betegek érdekét jól szolgáló rendszer. A tapasztalatokat természetesen továbbra is értékelni fogjuk. Folytatjuk a betegelégedettségi felmérést, monitorozzuk a különböző működési adatokat, de gyűjtjük a dolgozók észrevételeit és, ha indokolt, ezek alapján módosítunk a részleteken. A háziorvosok velünk fognak szerződni, folyamatosan konzultálunk velük, a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel és az egészségügyi vezetéssel is. Egy „win-win” helyzetet igyekszünk kialakítani és fenntartani, amelyben a betegek a legmagasabb minőségű ellátásban részesülnek és az egészségügyi ellátórendszer is a lehető legjobban, leghatékonyabban tud működni.

BS