Több mint hatszázezer utas a cél a debreceni repülőtéren

2023. január 1-jétől Király Tamás irányítja a Debrecen Nemzetközi Repülőteret üzemeltető gazdasági társaságot, a Debrecen International Airport Kft.-t. Az új ügyvezető egyik célja, hogy a Debrecen Nemzetközi Repülőtér utasforgalma a 2019. évben látott rekordot, a 600 ezer fős utasforgalmat ismét elérje, és a tervezett fejlesztések által akár annak többszörösét is képes legyen kezelni a jövőben. Király Tamással beszélgettünk.

Nem idegen önnek a szakma, korábban a légiközlekedés területén több pozícióban is dolgozott. Mik voltak ezek és hogyan tudja kamatoztatni tapasztalatait a jelenlegi munkakörében?

Pályafutásomat repülőtéri felügyelőként kezdtem a légiközlekedési hatóságnál, ahol a repülőterek szakmai felügyeletével foglalkoztam. Ebbe beletartoztak az egészen kis és az egészen nagy repülőterek is. Jó néhányszor megfordultam Debrecenben, valamint a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren is. Ezt követően kerültem Debrecenbe 2018-ban, mely időszak alatt jogszabályi megfelelőségért felelős vezetőként dolgoztam. A 2019-es ügyvezetőváltáskor feladatköröm a repülésbiztonsági igazgatói pozícióval bővült, hiszen a hatóságnál a repülésbiztonság-irányítási rendszerek integrálásával is foglalkoztam, melyhez 2021-ben minőségirányítási vezetői funkció is kapcsolódott. Ez gyakorlatilag a repülőtér üzemeltető minőségirányítási rendszerének kialakítását tartalmazta, mely kifejezetten az ügyfél elégedettségre épült. Ennek köszönhetően beleláthattam, milyen a repülőtér panaszkezelési rendszere. A korábbi ügyvezető helyetteseként a repülőtér üzemeltetését magasabb szintről kellett szemlélnem. Ezen különböző területek egymásra épülésével kialakult az a szemlélet, hogy rendszerszinten tudtam a repülőtér üzemeltetésére tekinteni. Akkor úgy gondoltam A-Z-ig átlátom, most viszont ebben a pozícióban már azt mondom, körülbelül a felét láttam át. 

A debreceni repülőtér nem túl nagy, ám mégis azt látni, egyre jelentősebb szerepe van.

Valóban nem nagy, ha globálisan nézzük, azonban Magyarországon ez a második legnagyobb nemzetközi repülőtér, és ez nagy szó. Hazai szinten ez egy előkelő pozíció. Más megyeszékhelyen található repülőtér nem mondhatja ezt el magáról, és azt gondolom, más vidéki repülőtérnek a forgalma, valamint az üzemelési struktúrája sem közelíti meg a debrecenit. 

Azzal az információval, hogy idén milyen palettával fogunk megjelenni, egyelőre még várnék. Egyeztetés alatt vannak az állandó és a lehetséges új desztinációk, valamint a charter járatok kapcsán is több utazási irodával tárgyalunk.

Ha nem is mondhatjuk ki ezeket a desztinációkat, azt lehet-e tudni, hogy milyen módon döntenek egy-egy új járat kapcsán? A közösségi médiában azt látni a kommentekben, hogy bőven vannak ötletek, hova induljon gép. 

Azt fontos kiemelni, hogy nem mi, mint repülőtér-üzemeltető döntünk a desztinációk nyitása vagy törlése mellett, hanem a légitársaságok, így például sajnálattal értesültünk mi is arról, hogy a 2023-as kínálatból a Wizz Air megszünteti a Párizs járatát. Mi támogató információkat, adatokat tudunk nekik szolgáltatni a tárgyalások során. 

Ezen kívül a légitársaságok különböző piackutatási tevékenységet végeznek, elemzéseket készítenek, amelyekben megnézik, hogy a környező repülőterekről van-e olyan utas, aki ebből a régióból származik, és esetleg könnyebb lenne innen utaznia. Ha pedig elég utas gyűlik össze, van esély rá, hogy új járat induljon. Ez egy komplex folyamat. 

Mikor lesznek publikusak az új desztinációk?

Várhatóan márciusban már publikusak lesznek, de az is lehet, hogy hamarabb be tudjuk ezeket jelenteni. Minden azon múlik, hogy a légitársaságokkal milyen ütemben tudjuk a tárgyalásokat folytatni. 

Nem volt könnyű év 2022, a debreceni repülőtér hogyan élte meg?

Az utasforgalom sokkal erősebben alakult, mint az előtte lévő években. A Covid időszaka alatt, 2020-ban és 2021-ben nagyon lecsökkent a repülőtér utasforgalma. A 2021-es évben 75 ezer utassal tudtunk számolni, de tavaly már közel 250 ezer utas fordult meg nálunk. 

2022-ben viszonylag sok desztináció volt elérhető tőlünk a nyári menetrendben, melyek közül nagyon jó töltöttségi adatokat elérve üzemelt például a WizzAir újonnan bevezetett burgaszi járata. Az adatokból jól látható, hogy a törökországi Antalya járat továbbra is rendkívül népszerű, ennek köszönhetőn a korábbi heti egyről, heti háromra emelte a járatszámot az utazási iroda. A jelenleg futó, állandó úti céljaink is jelen voltak a tavalyi évben, szintén kiemelkedő teljesítménnyel. 

Elmondható, hogy sokan szeretnek utazni Debrecenből, de igaz ez fordítva is? Mennyire népszerű úti cél a cívisváros?

Debrecen vonzó turisztikai célpont, hisz nagyon sokan jönnek például Németországból nyaranta fürdőzési, rehabilitációs céllal közvetlenül ide, vagy esetleg Hajdúszoboszlóra. A város és a régió egyre népszerűbb az Izraelből érkező utasok körében, például tavaly nagyon látványos repülőgépszámmal érkeztek utasok a bodrogkeresztúri csodarabbi zarándoklatra. 

Az egyik célkitűzése, hogy elérjék a 2019-es rekordnak számító, 600 ezer fős utasforgalmat. Feltételezem, ennek csak egy része a járatok indítása, mi minden mással tudják még az utasok számát növelni?

Így van, ennek csak egy része az újabb desztinációk elérése, és ez is csak részben múlik rajtunk. 

Idén szeretnénk egy játszósarkot is kialakítani, hogy a kisgyermekes családok szórakoztatóbban tudják eltölteni az 1-2 órás várakozási időt. Számos olyan nem látható, de annál inkább érezhető fejlesztést szeretnénk megvalósítani 2023-ban, ami az utasok komfortérzetét növeli.
 

A korábban bejelentett nagyobb fejlesztéseket, például az új terminál és futópálya építését az energiaválság felülírja?

Az energiaválság nemcsak a légi közlekedésre, hanem minden más iparágra rányomta a bélyegét. Mindenkinek át kell gondolni, hogy milyen tervek fogalmazódtak meg korábban, és ezeket milyen irányvonalak mentén lehet tovább vinni. A repülőtérnek mindenképpen fejlődnie kell, hogy hatékonyabban tudjon működni, minél inkább komfortosabb legyen az utazóközönség számára. Nem álltunk meg a fejlesztésekkel, azonban ezek részleteiről csak később tudunk bővebb tájékoztatást adni.

Az energiaválság kapcsán érdemes szót ejteni a fenntarthatóságról is. Ez milyen módon jelenik meg a repülőtéren?

Korábban is fontos szempont volt, hogy hangsúlyt fektessünk az energiahatékony üzemelésre, csökkentsük a karbonlábnyomot. Különböző iparági ajánlások mentén ezen már elkezdtünk dolgozni. 

Zöld beruházásaink fontos elemeként említeném az új, tisztán elektromos földi kiszolgáló eszközeinket, melyek várhatóan az év első felében érkeznek. Szeretnénk a földi kiszolgáló flottánkat átállítani arra, hogy a belső égésű motorral felszerelt járművek helyére villanymotorral felszereltek kerüljenek.

A korszerűsítések mellett a humán erőforrás megléte is rendkívül fontos, valamint az utánpótlás is. Ezzel hogy állnak?

Nagyon fontos az utánpótlás kérdése. Különösen amiatt, mert egy közepes méretű repülőtérről beszélünk, ahol nincsen 5-6 földi kiszolgáló szervezet, ahol egymás között tudnak a munkavállalók áramlani. A debreceni légikikötőben egy üzemeltető cég látja el a különböző feladatokat, emiatt már a korábbi években is nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a meglévő munkavállalóinkat meg tudjuk tartani és fejlődési lehetőséget tudjunk számukra biztosítani a hozzájuk közelálló szakterületeken. A nyári szezonban több iskolaszövetkezettel működünk együtt, hogy biztosítani tudjuk a szükséges humánerőforrást azokon a területeken is, ahol nincs igény az elmélyült légi közlekedési szakmai ismeretekre. Ezen együttműködések összességét még inkább ki kell terjeszteni, így a jövőben együttműködéseket szeretnénk kialakítani a helyi oktatási szervezetekkel.

Vass Kata