2023.02.13. 12:56
A gályarabok megmentőjére emlékeztek Debrecenben
Szombaton volt 350 éve annak, hogy 26 magyar lelkész-tanárt szabadított fel egy holland admirális.
A Református Kollégium előtti Emlékkertben tartottak megemlékzést
Forrás: Czinege Melinda
Zöldellő, virító koszorú jelzi a Református Nagytemplom emlékkertjében, hogy 350 év után sem feledik Michiel de Ruyter békés hőstettét. A protestáns lelkész-tanárok felszabadítását megörökítő emlékművet hazánkban elsőként itt állítottak. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem (DRHE) és a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar (DE BTK) Néderlandisztika Tanszékének képviselői hétfőn hajtottak fejet az oszlop előtt, majd helyeztek el koszorút.
Mint ismert, a magyarországi ellenreformáció célja a protestáns népesség római katolikus hitre visszatérítése volt. Akik erre nem voltak hajlandóak, azokat 1673-ban rendkívüli bíróság elé idézték. A pozsonyi rendkívüli bíróság mintegy 700 protestáns pap és tanító ellen kezdett pert, összesen 67 embert börtönöztek be. A többiek lemondtak a szolgálatról, kivándoroltak vagy áttértek. A kínzások után 42-en tartottak ki hitük mellett, őket Olaszországba hajtották és az élve megérkezett 30 főt ott gályarabnak adták el. Michiel de Ruyter 1676. február 11-én Nápolyba hajózott, hogy a diplomáciai tárgyalásainak eredményeképp szabadon engedett, még életben lévő 26 magyar prédikátort hajója fedélzetére vegye és Hollandiába szállítsa.
Pusztai Gábor, a DE BTK tanszékvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a holland admirális nevéhez tapasztott szabadító szót ferdíti olykor a történelmi emlékezet.
Olyan fényt vet rá, mintha egy fegyverrel felszerelkezett, rácsokat feltépő, erőszakos katona lett volna, holott a valóságban Ruyter szerepe ebben a felszabadításban kifejezetten békés volt. Tárgyalás útján mentette meg a gályarabokat
– emelte ki az admirális diplomáciai érzékét és békehozó mentalitását a tanszékvezető.
A 350 évvel ezelőtti gyászévtizedről szólt Baráth Béla, a DRHE rektora a megemlékezésen. Elhangzott, az a tíz év, amikor a magyar protestáns egyházak tagjait komoly nyomás alá helyezte az ellenreformáció, sok megemlékezésre ad okot, lehetőséget. Kiemelte, 1673 márciusában az eperjesi kollégium tanárait és diákjait szétkergették. A nehézség hozzájárult a magyar protestáns iskolarendszer nagy átalakulásához. Ennek az egyik következményeként olyan intézmények mint a sárospataki kollégium, már nem tudtak annyi diákot külföldre küldeni. Ám a debreceni református kollégium átvette a korábbi küldő alma materek szerepét. A hollandiai hittestvérek ezután jobban odafigyeltek a magyarországi diákokra, ösztöndíjakat létesítettek számukra. Megosztotta a jelenlévőkkel egy felemelő élményét, ami a fentiek egyik következménye is lehet: nemrégiben az utrechti egyetemen járt, ahol azt ünnepelték, hogy Hollandiában 300 éve van magyar nyelvű igehirdetés.
HaBe