Százötven éve tudják a Debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban: „A műveltség erő és hatalom”

1873. november 3-án nyílt meg Debrecen szabad királyi város első reáliskolája, mely a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium elődje. Az emelkedett hangulatú, történelemkönyvbe illő mondat mögött rejlő valóság adja a „Fazék” 150 éves szellemiségének egyik pillérét: semmi nem hullik az ölünkbe, keményen kell dolgozni, s annak előbb-utóbb meglesz az eredménye.

Az elöljárók 18 évig gondolkodtak azon, hogy kell-e Debrecenben reáliskolát alapítani. A Református Kollégiumban indított képzés oktatói aztán két éven belül bizonyítottak, és jelezték, önálló épületre van szükség. Ezt aztán újra ki kellett böjtölniük, mert mire valódi döntés született a kollégium melletti terület megvásárlására, úgy megugrottak a telekárak, hogy a közgyűlés által korábban megszavazott összeg kevésnek bizonyult. Végül a Debrecen akkori peremének számító, városi tulajdonú, Hatvan utcai telken kezdődött az építkezés.

A kezdetekre Aranyi Imre igazgató világított rá, aki 1986-ban történelem–földrajz szakos tanárként kezdte pályáját itt, és 1996 óta vezeti az intézményt. Egy másik alapértéket is megosztott velünk, mely az irodája falán lógó iskolazászlóra van hímezve. A zászló terveit 1907-ben készítette Pálfy József, az iskola rajztanára, majd a történelem folyamán eltűnt az ereklye. Az iskola 125. évfordulóján Aranyi Imre – levéltárban kutakodva, valamint az évkönyvben lévő adatok alapján – utánajárt, hogyan nézhetett ki a zászló, majd Radácsi Piroska népi iparművésszel elkészíttette azt. Aranyszínű fonállal kivarrva fénylik rajta azóta: „A műveltség erő és hatalom”. A 150. évforduló kapcsán arra kértem az igazgatót, gyűjtsünk össze tizenöt jellegzetességet az intézmény életéből, ami Fazekassá teszi a Fazekast. Ebből ötöt az intézményvezető és ismert „öregdiákok” emlékidézése tesz ki.

1. Speciális matematika tagozat

Erről a legismertebb az intézmény, e tárgyból indulnak a legtöbb versenyen a diákok és érnek el kiemelt eredményeket. Az országban összesen kilenc iskolában van lehetőség ilyen osztályba járni. A hat évfolyamos képzésre járók az országos kompetenciamérésen legjobb eredményt elérő osztályok között vannak.  A hat évfolyamos képzés kifejezetten tehetséggondozó jelleggel működik, de van négy évfolyamos keretben is matematikaspecifikus osztály.

2. Két tanítási nyelvű képzés, magyar–francia és magyar–spanyol

Az intézmény alapításkor célként tűzték ki, hogy reáltárgyakat és élő idegen nyelveket oktassanak falai között, ne pedig latint és ógörögöt, mint az akkori gimnáziumokban általában. Ez a képzési típus a térségben egyedülálló. Az igazgató elmondta, korábban nyilvántartotta, hogy hány nyelvvizsgát birtokolnak a tanulók, néhány éve áttért annak számolására, hogy hány diáknak nincs. A végzős osztályok 170-180 tanulója közül 5-6 főnek nincs legalább egy B2-es nyelvvizsgája, de nagyon sok diák több nyelvvizsgával is rendelkezik. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen spanyolból rendszerint nyolc-tíz fazekasos van a döntőben.

3. Kiemelkedő sportteljesítmények

Bár nem sporttagozatos intézmény, sőt a tornaterme kifejezetten kicsi, több korosztályos válogatott röplabdázó koptatja itt a padokat, és gyakorta képviselik az iskolát a Diákolimpián, de itt érettségizett például Veres Amarilla, aki 2021-ben a Paralimpián, Tokióban, párbajtőr A kategóriában 1. helyet szerzett.

Mindez Aranyi Imre szerint azért is óriási dolog, mert rengeteg munkával jár, és nagyon nehéz összeegyeztetni a kiemelkedő sport- és tanulmányi eredményhez vezető út lépéseit. Említést tett egy kuriózumról: az iskola jelentős hajóparkjáról. Egy tanár, Felföldi János lelkiismeretes munkájának hála, nyári táborokban ismerhetik meg a diákok a Túr folyót és a Felső-Tisza-vidéket.

4. Iskolai színjátszás

Az intézményben hullámokban hagyománya volt a színjátszásnak. Jelenleg Verdes-Sepely Orsolya és Fazekas Attila Győző vezetésével készülnek saját színdarabok. Spanyol és francia nyelven is működik színjátszó csoport, amely rendszeresen megjelenik és eredményes a nemzetközi versenyeken. Csikos Sándor Kossuth-díjas színész is az iskolai keretekben működő színjátszókörben csillogtatta meg pályája elején a tehetségét.

5. Hagyománytisztelet és innováció

Az igazgató hangsúlyozta, a képzést úgy próbálják kialakítani, hogy a hagyományra építenek, erősítik a reálképzést, ám nyitottak az újításokra. Ilyen innovációs terület például a következő pont.

6. Az Európai Parlament Nagykövet Iskolája program

Lakatosné Tóth Ildikó indított egy disputázós, vitakultúra-fejlesztő mozgalmat, aminek eredményeként az európai nagykövetiskolai program első debreceni iskolája lett a Fazekas 2017-ben, 25 középfokú oktatási intézmény egyikeként. A meghívást annak köszönhetik, hogy a diákok évek óta eredményesen teljesítenek az Európai Unióval kapcsolatos tanulmányi versenyeken. A programban megismertetik az ifjúsággal az Európai Unió és az Európai Parlament szerepét, működését, és látogatást tesznek a hazai Parlamentben is.

7. Emberközpontú iskola

Az igazgató hangsúlyozta, fontosnak tartják, hogy a gyerekek szeressenek ide járni. Úgy tapasztalják, a többség így érez, gyakran ott maradnak órák után is. Aranyi Imre úgy fogalmazott: van az iskolának egy szellemisége, s azt a mindenkori tanári kar igyekszik továbbvinni. – Azok jönnek hozzánk, akár diákoknak, akár tanároknak, akik ezt kedvelik vagy elfogadják. Önmagunk semmit sem tudunk tenni. Ha ugyanazokat az értékeket képviseli a tanári kar és a tanulót ide írató család, akkor tud működni, fennmaradni ez a szellemiség. A Fazekas mindig egy kispolgári rétegnek volt az iskolája, alapértékünk, hogy dolgozni kell keményen, és akkor megvan az eredménye – mondta.

8. Önképző kör

A húszas-harmincas évek óta működik a matematika-önképzőkör. Egy-egy kiemelkedő tanuló más tantárgyból is maga köré vonz egy csapatot időnként, de a matematikafoglalkozás működik legrégebben heti rendszerességgel megszakítás nélkül. Az alkalmakon egy-egy tanuló hoz egy nehéz feladatot, a többiek pedig igyekeznek megoldani. Ez a tehetséggondozó program Remeténé Orvos Viola és Tóth Mariann tanárnők szakmai felügyelete mellett működik.

9. Tehetséggondozás

A tehetség egy adottság, ám sokat kell dolgozni azon, hogy ezt a felszínen tartsák, és ha a diáknak kedve van, próbálja ki az erejét. Az igazgató hozzátette: nem erőltetve, hanem lehetőséget kínálva. Mindehhez órai keretben és azon kívül is számos felkészítőt tartanak a tanárok.

10. A közösségi vita

Rendszeresen szerveznek vitanapokat az iskolában. Ilyen alkalmakon ismert vendégeket, alkotókat, alpolgármestereket, cégvezetőket hívnak meg a diákok, és kis körökben érveket, ellenérveket sorakoztatnak fel a téma szakértőivel diskurálva. Az egész napos programokon a gyerekek fellépése, kommunikációja, gondolkodásmódja fejlődik, ami hasznukra válik, bármilyen területen képzelik is el a jövőt. Buda Andrea tanárnő vezetésével működik a program.

Emlékidézés

11. Aranyi Imre igazgató

– Osztályfőnök voltam, amikor a rendszerváltás után az osztályommal készítettünk egy színdarabot, megemlékezve 1956-ról. Négy diákommal együtt írtuk az egyórás előadást, és ragaszkodtunk ahhoz, hogy az osztályunk tanulói adják elő. Bemutattuk az iskolának kétszer a Járműjavítóban, és kedvező kritikát kaptunk. Pesti József költő például gratuláló levelet írt, melyben az előadás értékeként hozta fel, hogy nem foglaltunk állást, hanem az egyszerű emberek oldaláról közelítettük meg az eseményeket. Ez nagy, emlékezetes eset számomra.

12. Dr. Bazsa György, a Debreceni Egyetem Fizikai Kémiai Tanszékének professor emeritusa

– Harmadikosok voltunk, amikor 1956. október 23-a után a Fazekasban is abbamaradt az orosz nyelv tanítása. Nincs is az értesítőnkben osztályzatunk oroszból abban a két félévben. A gimnáziumnak voltak kiváló latin-, angol-, németnyelv-tanárai is, így tudtunk más nyelvet választani. Osztályunkban a németet kezdtük el (én korábban már latint és angolt is tanultam). Tanárunk, dr. Kiss Miklósné Krebs Marianne, Mici néni volt, egy nagyszerű és kedves tanárnő, aki kétnyelvű családi háttérrel anyanyelvi szinten tudott németül. Tankönyv nem volt, így ő írta fel a táblára a megtanulandókat, s mi lemásoltuk. Egyik feleletemnél azt kérdezte: – Ezt így honnan tudod, mert nem jól mondtad! – A füzetemből – mondtam. – No, akkor menj el a szemészetre, mert nem látsz jól. – A következmény: 66 éve, 1957. március 15-e óta viselek szemüveget. S az sem lényegtelen, hogy magánórákat is adott négyünknek, s így ’58 nyarán már társalogni tudtam Lipcsében, ’78-ban pedig reakciókinetikai előadásokat tartani a Rostocki Egyetemen. So ausgezeichnet war das Fazekas!

13. Bosák Nándor, a római katolikus Debrecen–Nyíregyházi Egyházmegye nyugalmazott püspöke 

– 1954 szeptemberében egy falusi iskolából kerültem a debreceni Fazekas Mihály Gyakorló Gimnáziumba, az első, humán tagozatos osztályba. Az első hetek, hónapok kemény próbatétel elé állítottak. Félelem élt bennem, meg tudok-e felelni a magas követelményeknek, és hogyan találom meg a helyemet ebben a nagy nyüzsgő közösségben. Mindkét vonatkozásban hamar oldódott bennem a feszültség, fölvettem a tempót, és jól éreztem magam a gimnáziumi közösségben. Életem gazdagító időszakának tartom a Fazekasban töltött négy évet. Osztálytársaimmal azóta is tartjuk a kapcsolatot, évente szoktunk találkozni. Kiváló tanáraink voltak, közülük kettőt említek. Dr. Nagy János irodalmat és latint tanított. Osztályfőnökünk Meszéna György volt, akitől a matematikát tanulhatunk, és igaz emberséget. Amikor 35 évi távollét után püspökként visszakerültem Debrecenbe, egy megváltozott és idegen várossal találkoztam. A hivatásomon túl a jó kapcsolatok kialakításának egyik kapcsolódó pontja volt, hogy én is „fazekasos” diák voltam.

14. Csikos Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész

– A Fazekasban nagyon szigorú tanáraim voltak, akiket tiszteltünk, és akiknek máig hálás vagyok. Sepszi Jóska bácsi, a történelemtanárunk azt mondta: a könyvet tegyétek el, fiúk, vegyétek elő a füzetet, és jegyzeteljetek. A tananyagot érthetően elmondta, mi pedig leírtuk belőle, amit lényegesnek gondoltunk. Ez a füzet még mindig megvan nekem. Sokat jelentett ez a későbbiekben, mert megtanultuk kiszűrni a lényeget. Egy sor kiváló tanár volt az intézményben, Svetits Zoltán volt az osztályfőnököm. Emlékezetes az utolsó tanítási napom. A „bolondballagás” nagy városi ünnep volt akkor, minden iskola felvonult a főtéren. Mi a barátaimmal valahonnan szereztünk három szmokingot, kalapot, és rollerrel mentünk végig a Piac utcán. Egy helyen egy építkezési törmelékhalomra felálltunk, mint egy kórus, és énekeltük a „Hosszú, vékony a pipaszár, végigfolyik rajta a nyál” kezdetű népdalt.

15. Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Vármegyei Közgyűlés elnöke

– A 100. évben kezdtem el a tanulmányaimat 1973-ban, amikor még működött a Hatvan utcai villamos. Egy hónapig tudtam azzal járni iskolába. Általános szakosként az első évben műhelygyakorlaton készítenünk kellett egy kalapácsot, második évben pedig egy fémkörzőt készítettünk. A szünetekben mindig futballoztunk, és hetente „elfogyasztottunk” egy labdát, de nem azért, mert elkopott volna a bőr, hanem azért, mert elég sok üveget betörtünk, ezért gyakran elkobozták a labdát tőlünk. Az iskola nagy felújítása épp a második évem végén kezdődött, így a középiskolai tanulmányaim felét a Bocskai Téri Általános Iskolában végeztem, ott is érettségiztem. Jóleső, hogy alma materem 2012-es nagy felújításának alpolgármesterként lehettem részese. 

Megyesi-Horváth Borbála