A DKV ingyenessé tétele is vita tárgya volt a debreceni közgyűlésen

A debreceni tömegközlekedés ingyenessé tétele is szóba került a debreceni közgyűlés csütörtöki ülésén, ahol a DKV tarifáinak emeléséről döntött a testület.

Aszerint egy átlagos 14 százalékos emelés lesz május elsejétől: a vonaljegyek elővételben 460 forintba, járművön vásárolva 550 forintba kerülnek majd, míg a mobiljegy ára 440 forintra változik. A papíralapú kombinált havi bérlet 8 ezer 650 forint, az elektronikus változat 8 ezer 350 forint lesz, a diák és nyugdíjas kombinált havi bérletekért papíralapúként 4 ezer 990 forintot, míg az elektronikus párjáért 4 ezer 800 forintot kérnek. A kisgyermekes havi bérlet ára 4 ezer 190-ről 4 ezer 790 forintra módosul. Mindezek mellett jelentősen emelkednek a pótdíjak is, és kevesebb időt kapnak a mulasztók a befizetésre. Ugyanakkor május 1-től mindkét villamosvonalon teljeskörűen visszaáll a közlekedés, azaz szombaton és vasárnap is újra fognak járni a villamosok.

Papp László polgármester az előterjesztés tárgyalásakor megjegyezte, hogy az emelés nem haladja meg az inflációt, és hogy a DKV gazdasági helyzete önmagában indokolja a változtatást, az energia-, üzemanyagárak, bérek emelkedése miatti jelentős veszteség „kordában tartása” szükségessé teszi. Elmondta, megkérték a DKV vezetését, vizsgálják felül a menetrendet, és a korrekcióra javaslatot tesznek majd a vonalhálózat és a járatsűrűség kapcsán.

Vaszkó Imre (DK) emlékeztetett: annak idején, a tömegközlekedés átalakításakor azt ígérte Kósa Lajos akkori polgármester, hogy egy fillér kompenzációra sem lesz szükség és a szolgáltatás színvonala is folyamatosan nőni fog. – Egyik sem valósult meg, és egyre nyílik az olló a kompenzáció és a jegyértékesítésből származó bevétel között. Továbbá a szolgáltatás minősége is csökken. Elfogadhatatlan a radikális jegyáremelés – jelentette ki. A pótdíjazást is kifogásolta, példaként említve, hogy ha valakit hó végén megbüntetnek, és csak a következő fizetéséből tudja a pótdíjat kifizetni, előfordulhat, hogy a mostani öt helyett 18 ezer forintot kell majd lerónia. Majd meglepő javaslattal állt elő: – Ha erős Debrecen gazdasága, és gondoskodó város is, tegyük ingyenessé a tömegközlekedést! – mondta.

Egy gyors számítással le is vezette: szavai szerint idén 9,5 milliárd forint a DKV kompenzációs igénye, jegyértékesítésből 4,3 milliárd forintot vár, ebből 510 millió forintot a mostani emeléssel. Ebből lejön az állami szociális jellegű támogatás, 995 millió forint, vagyis összesen a lakosságtól 2,8 milliárd forint érkezik be a DKV kasszájába; ha ingyenessé tesszük a közlekedést, ennyi bevételkiesése lesz a DKV-nak. Az intézkedéssel azonban költséget is megtakarítunk, mégpedig a jegyértékesítés, jegykezelő automaták üzemeltetése, ellenőrök bére, stb költségét. Vaszkó Imre úgy becsülte, akár egymilliárd forint is lehet ez. – Vagyis nagyságrendileg 1,6-1,8 milliárd forintból megoldható az ingyenesség. Ennek forrását meg kell keresni, de meglesz, ha meglesz a politikai akarat. Csak összehasonlításként: a 18 milliárd forintos gépjármű-hitelkeretünknek az éves kamata 3,6 milliárd forint – mondta, hozzátéve, az ingyenességet az is indokolja, hogy nem elfogadható színvonalú a DKV szolgáltatása.

Papp László válaszát azzal kezdte, hogy a DK képviselői egy hónappal ezelőtt kivonultak a költségvetési vitáról, ahol többek közt a DKV működtetéséről is szó volt. – Komoly kötelezettségvállalást jelent a DKV Debrecennek, mely mintegy 65 százalékban finanszírozza a közlekedési cégét. Ez azonban azt is mutatja, milyen erős a város. Gyakorlatilag Budapesten kívül csak Debrecen az Magyarországon, melynek ilyen nagy közlekedési rendszere van, a főváros azonban 12 milliárd forint támogatást kap rá, mi pedig a költségeink 5 százalékát – mondta, komolytalannak, politikai célúnak nevezve Vaszkó Imre felvetését. – Azt a 9,5 milliárd forintot és és ingyenesség esetén további összeget is elő kell teremteni. Inkább arra lenne szükség, hogy az állam vállaljon szerepet a fenntartásban, mert az a probléma, hogy a helyi közösségi közlekedésben is rengeteg kedvezmény van, amit nem az önkormányzat ad, de ő finanszírozza. E téren nem értek egyet a kormánnyal, úgy vélem, a központi kedvezményre központi kompenzáció kellene – tette hozzá.

– Tény, hogy a kormányzat egyre jobban visszavonul a közösségi közlekedés támogatásától, miközben a költségek nagyságrendekkel nőnek. Szerintem ha a kormány ráerősít Debrecen gazdasági fejlesztésére, akkor ennek a másodlagos költségeit is állja! Például ha idejön egy nagy cég, több ezer munkavállalóval, azokat tömegközlekedtetni kell, akkor ennek a költségét a kormány valamilyen szinten kompenzálja! Ezzel kapcsolatban aggályosnak tartom a kapacitásnövelés korlátait: szakemberektől hallottam, hogy a kötöttpályás közlekedésben nincs lehetőség kapacitásnövelésre, a buszos közlekedésben pedig maximum 30 százalékot tudnánk emelni. Én úgy látom, minden évben mélyül a DKV-val kapcsolatos problémakör. Ki kellene dolgozni egy koncepciót, hogy hogyan lehet Debrecent felkészíteni a következő 15-20 évre, hogy a tömegközlekedés prioritást kapjon, és kevésbé terhelje a város költségvetését – mondta Madarasi István (MSZP).

Mándi László (Momentum) „néhol húzósnak” nevezte a tarifaemelést, példaként említve a családi jegy árának 37 százalékos növekedését, és hozzátéve, a fő magyarázatként hivatkozott infláció nem ennyi. A budapesti adatokat idézte: ott a nyugdíjasbérlet 3330, a diák 3450 forint, Debrecenben pedig 5 ezer forint lesz. Papp László ismét megjegyezte, hogy a budapesti közlekedés költségvetési támogatást kap, ezért lehet olcsóbb ott a bérlet, a vidéki városok pedig nem.

Papp Viktor, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője emlékeztetett rá, hogy a Covid-járvány idején nem volt jegy- és bérletáremelés, volt viszont jelentős béremelés, és nőttek az energia- és üzemanyag költségek is. Ugyanakkor az elmúlt időszakban komoly fejlesztések is voltak a DKV-nál, például elektromos autóbuszok beszerzése. A polgármester ezt azzal egészítette ki, hogy míg a pandémia alatt nem történt áremelés, a járatkihasználtságban 70 százalékos esés volt, de a járatkibocsátást csak 30 százalékkal csökkentette a közlekedési társaság. Valamint ezen nehéz időszak alatt nem bocsátott el embereket sem. – Ez egy komplex kérdés. Abból lehet adni, ami van, vagyis megfelelő bevételek kellenek hozzá. Eljöhet majd a pillanat, akár tíz éven belül, amikor a debreceni gazdaság már olyan léptékű lehet, hogy bizonyos városi szolgáltatások térítésmentesek legyenek – mutatott rá.

Vaszkó Imre javaslatát az ingyenessé tételről elutasították a képviselők, azonban a polgármester kéréssel fordult a DKV-hoz, számolják ki, mennyibe kerülne az.  

SzT