Óriási előrelépés a vármegyében: tábor helyett saját ingatlanban élhetnének a menekült családok

Lélekemelő gyerekműsorral vette kezdetét a Vekeri-tó melletti kempingben a Dorkász Szolgálat március 21-i ünnepsége, melyet az ukrán-orosz háború elől menekülők segítésére megnyitott befogadóközpont egyéves évfordulójára szerveztek. Az ünnepségen megjelenteket Kiss Ábel Lukács, a Dorkász Szolgálat Alapítvány elnöke köszöntötte, és elmondta: nem gondolták, hogy kempingben életre hívott menekülttábor üzemelése egy év után is feladatuk lesz.

A rendezvényen több olyan szervezet képviseltette magát, amely a Dorkász Szolgálat Alapítványa mellé állt a missziós tevékenységben. A kiemelt támogatók megosztották az elmúlt egy évben szerzett tapasztalataikat a jelenlévőkkel.

Széles Diána, Debrecen alpolgármestere úgy fogalmazott: felemás érzések kavarognak benne az elmúlt időszakkal kapcsolatban. Emlékeztetett: a háború elől menekülők befogadásában Debrecen az első pillanattól kezdve érintett volt. – Nem volt egyszerű, hiszen egyik napról a másikra teljesen át kellett állítani az életünket, a megszokott rendszereket át kellett alakítani. Debrecen elsőként ideiglenes menekültszállót hozott létre. Láttuk a háború borzalmait, és megtapasztaltuk azt, hogy milyen, amikor minden ember összefog Debrecenben, a gondoskodó városban – elevenítette fel, hozzátéve, óriási dolgot hajtottak végre, hiszen mintegy 2500 menekültnek segítettek. Rámutatott a háború gazdasági hatásaira, és emlékeztetett arra is, hogy a háború mindannyiunk életét érinti. Hangsúlyozta: békére van szükség.

Méltó gondoskodást adni

Az asztalnál helyet kapott Papp Csaba, a Debreceni Alapellátási és Egészségfejlesztési Intézet (DAEFI) igazgatója is, aki röviden bemutatta az intézmény működését, majd beszélt arról, hogyan érintette a szervezetet a háború. Elmondta, hogy a DAEFI biztosította a menekültek egészségügyi ellátását. Kiemelte, hogy mindenkinek tudtak segíteni, a feladatok ellátásában segítségükre voltak az ukrán nyelven beszélő kollégáik. – A családsegítővel és a szociális rendszerrel összefogva nyitottuk meg a napi menekültszállót, ahol átmeneti, 48 órás szállást adtunk. Akik rászorultak, tovább maradhattak, senkit nem küldtünk el, hiszen Debrecen befogadó város. Az első napokban félelemmel teli csendet tapasztalatunk, a menekült családok segítséget vártak. Nekünk asszisztálni kellett és megnyugtatni az ide érkezőket – részletezte. Felidézte a Dorkász Szolgálattal való együttműködésük történetét is, és elmondta, hogy az intézményük minden programot elhozott a táborba, melyet a debreceni gyerekeknek is biztosítanak. Mint mondta, különös figyelmet fordítottak az állatasszisztált terápiára, a lelki megerősítésre és az életre való felkészítésre.

Orosz Aurélia, a Családsegítő és Gyermekjóléti Központ intézményvezetője elmondta, hogy az UNICEF segítségével jutottak el az Ukrajnából menekült gyermekekhez. Kifejtette, hogy helyben, napi szinten segítik a családok komplex működését, a pszichológiai tanácsadásokat. – Azok, akik ilyen helyzetben, ilyen krízisben éltek vagy élnek, egyszerűen kilátástalan a helyzetük, tele lehetnek konfliktusokkal – mondta.

Az ellátó és segítő szervezeteken túl a vármegyei katasztrófavédelem is részt vesz a Dorkász menekülttáborának segítésében. Szeifert Imre tűzoltó alezredes a keddi eseményen elmondta, hogy több alkalommal vonultak ki a kempingbe az egységeik egyebek mellett áramszünet vagy csőtörés miatt.

Nyomorúságos sorsok, lelki traumák

Nyári táborban találkozott a Dorkászban helyet kapott gyerekekkel Hajdúné Csernák Erzsébet, a Magyarországi Metodista Egyház lelkésze, akinek olykor megrendítő volt a krízisbe került családokkal való találkozás. 

– mondta. Hozzátette, hogy az egyházuk a tábort anyagilag is segíti, hetente kenyéradománnyal, továbbá ruhasegéllyel, a beiskolázáskor tanszerek vásárlásával támogatták. Kiemelte, hogy folyamatban van egy újabb támogatás szervezése a nemzetközi Metodista Egyház részéről, mellyel szintén a Dorkász menekülttáborát segítik.

Gazdasági szereplőként nem tudták, hogyan álljanak a jó ügy mellé, de összefogással aktívan kivették a részüket a Transcosmos Kft. munkatársai is. Szakács Szabolcs ügyvezető elmondta, egy év elteltével sem tört le a lelkesedésük, most is folyamatosan segítenek, önkénteskednek. – Amikor beszéltünk Ábellel, azt mondta, hogy ez nem sprint, ez maraton lesz. Nem hittem neki, én máshogy láttam, de sajnos igaza lett. Viszont annak ellenére, hogy ez egy maraton, azt mondom, gazdasági szereplőként a maratonban részt veszünk, ameddig szükséges – szögezte le.

Lehel Balázs, a gyermekvédelemmel és gyermekjogokkal foglalkozó nemzetközi szervezet, a Terre des Hommes Alapítvány igazgatója elmondta, a Dorkász Szolgálattal hamar közös hangot találtak, jó együttműködést alakítottak ki. Az eddigi munkát köszönve elmondta, bízik a jövőbeli folytatásban. – A Dorkász a kezdetektől fogva képes volt biztosítani az alapellátást a menekülteknek, mi ebben segítettük a munkájukat. Ez jelentett egyrészt különféle képességfejlesztést a Dorkász munkatársainak, másrészt készség- és képességfejlesztést azoknak az embereknek, akik itt leltek menedéket. Jelentett ezen túl anyagi segítségnyújtást, de egyéb jellegű adományokat is. Összességében elmondható, hogy a célunkat elértük – részletezte.

Cél: beilleszkedni a társadalomba

Martina Tomic-Latinac, az UNICEF munkatársa is jelen volt a találkozón, és köszönetet mondott minden összefogásért, ami megvalósult Debrecenben a menekültek megsegítéséért. Beszélt arról, hogy az ukrajnai háború alatt olyan szintű elvándorlás indult el, ami a II. világháború idején volt tapasztalható. Kiemelte: a háború pusztító hatással van különösen a gyermekekre és a családokra. – Az elmúlt egy évben láttuk, hogy a gyerekek és a családok az erőszak, a pusztítás, a rombolás különböző formáit kellett, hogy átéljék valamilyen formában, ugyanakkor azt is láttuk, hogy milyen gyorsan és milyen sokféle erőforrást és energiát mozgósítottak a közösségek, így például Debrecen is. Láthattuk, hogy „bajban ismerszik meg a jó barát” – mondta el. Beszélt arról, hogy az UNICEF kiterjedt tevékenységgel van jelen Ukrajnában, de a háború következtében szükségessé vált, hogy a környező országokban is létrehozzanak programirodákat. – Ez a krízis nem hasonlítható egy korábbihoz sem – szögezte le. Mint mondta, a Dorkász Szolgálattal összefogva több mint 600 gyerekeknek biztosították a formális vagy nonformális oktatáshoz való hozzáférést, emellett több mint 300 gyermek kapott taneszközöket, továbbá több mint 200 menekültnek nyújtottak biztonságos helyet. A szakember kiemelte: a cél, hogy a menekült gyermekek minél hamarabb bekapcsolódhassanak a helyi, formális oktatásba és a társadalomba.

A találkozóra nem érkezett üres kézzel Simon Ernő, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) magyarországi szóvivője, hiszen a menekültek számára hozott cipőadományt. Rámutatott arra, hogy a háború kitörése széles körű összefogást eredményezett, maguk sok más mellett a mobilházak biztosításában is részt vettek.

A meghívott vendégek köszöntésének sorát Scott Engelsman, a Reformed Church in America püspöke zárta. Elmondta, hogy a menekültek támogatásában már vannak tapasztalataik, ugyanakkor helyi partnerekre mindig szükségük van. Jelenleg több mint 50 országban vannak együttműködő partnereik, Debrecenben 15 éve van jelen az észak-amerikai református egyház. Hangsúlyozta, hogy a segítségnyújtásban a komplexitást helyezik előtérbe, figyelembe veszik a lélek, a test és az elme egységét. A püspök a Dorkász Szolgálat által felállított példát inspirálónak nevezte.

A rendezvényen Kiss Ábel Lukács jelentette be a Továbblépés program indulását. A régióban kívánni maradó menekültek integrációját, továbblépését szolgáló program előkészítése már folyamatban van. 

– mondta el.

A Továbblépés programra jelentkeznie kell a családoknak, a végső cél pedig a saját ingatlan elérése.

BBI