2023.04.28. 14:47
A pásztor szemével érdemes látni a pusztát – erre emlékeztet az idén 50 éves Hortobágyi Nemzeti Park – fotókkal, videóval
Méltó módon emlékeztek vissza április 28-án, pénteken az ország legrégebbi nemzeti parkjának történetére.
Forrás: Kiss Annamarie
Idén ünnepli félszáz éves megalakulását a Hortobágyi Nemzeti Park. A jeles évforduló alkalmából április 28-án, pénteken Hortobágyon tartottak ünnepséget, ahol az érkező vendégsereget csergetés invitálta, majd a Hajdú Táncegyüttes táncosainak műsora szórakoztatta. A jubileumi eseményen Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának vezetője köszöntötte elsőként a vendégeket. Az igazgató hármas egységet felállítva méltatta a mintegy 30 ezer éves pusztát. Elsőként a táj unikalitását emelte ki, azt, hogy bár a puszta kialakításában az ember alig vett részt, ez a rónaság mégis létrehozott egy különleges embertípust. Beszélt arról a fontos felismerésről is, mely szerint a Nemzeti Park működtetése jó állami befektetés, a turizmus éltetője.
Végül pedig a puszta romantikájáról szólt, és rámutatott: ha ez az érintetlen táj megszűnik, sem művésznek, sem látogatónak nem lesz többé érdekes.
Megismerni, megszeretni, megvédeni
Az ünnepségen személyesen nem tudott jelen lenni Prof. Dr. Festetics Antal, viszont videóüzenetben üdvözölte az ünneplő közönséget. A professzor, akinél mindig ott van a Petőfi-összes, ahogy ő fogalmaz, a „mozgó haza” jelképeként, éppen 80 éve járt először a hortobágyi pusztán, s akkor azonnal a táj szerelmesévé vált. A professzor tagja volt annak a tudósokból és természetvédőkből álló csapatnak, mely megmentette a hortobágyi pusztát a pusztulástól. Nevéhez fűződik a „Pro Natura” kiáltvány ötlete és megfogalmazása, melyet 1967-ben a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökéhez és a Magyar Tudományos Akadémiához nyújtottak be, és melynek révén létrejöhetett a Hortobágyi Nemzeti Park.
Európa utolsó nagy pusztája, ahol a látóhatárt nem zavarja semmi. A világnak az a része, ahol öt különböző pásztorfoglalkozás alakult ki
– így beszélt a szívének oly kedves tájról a videóban a professzor, aki végül arra kérte a jelenlevőket, hogy ápolják a természetvédelem ügyét, továbbá, hogy mi, magyarok mindannyian ismerjük meg, szeressük azt a tájat, ami a miénk.
Az eseményen Aradi Csaba, a Hortobágyi Nemzeti Park nyugalmazott igazgatója összegezte az elmúlt ötven év legfontosabb állomásait, ezt követően pedig Nagy István agrárminiszer mondott köszöntőbeszédet.
Hortobágyról beszélni érzelmek nélkül szinte lehetetlen, és milyen érdekes, hogy nincs racionálisabb dolog a természeti törvényeknél, az általa szabott lehetőségeknél. Egyszerre érzelem és racionalitás a Hortobágy
– mutatott rá ünnepi köszöntőjében Nagy István. Feltette a kérdést, mi is a Hortobágy, s válaszul úgy fogalmazott: a balga ember azt mondja, hogy a nagy semmi, aki viszont bölcs és tapasztalat, azt mondja, az élet teljessége és a mindenség. Az agrárminiszter szerint a jelenben nincs nagyobb feladatunk, mint hogy minél több ember számára megvilágítsuk azt, hogy ez a nagy semmi az élet teljessége. – Az életmód megváltozott, egyre messzebb kerülnek az emberek a természettől, a vele együtt járó természeti törvénytől, és ennek következményei vannak.
Az agrárminiszer szerint hazánk legrégebbi nemzeti parkjának születésnapja nem csupán az elmúlt fél évszázadról szól, hanem az ezer meg ezer évünkről, a megmaradásunkról, rólunk, mindannyiunkról, akik magyarul beszélünk.
– A Hortobágyi Nemzeti Park a természeti tőkénk. A Kárpát-medence élőhelyeinek, fajainak megóvása stratégiai kérdés. A biológiai sokféleségben rejlő erőforrások a természetes élőhelyek által nyújtott olyan láthatatlan szolgáltatások, mint az éghajlatszabályozás, a beporzás, a tiszta víz és levegő fenntartható biztosítása érdekében kiemelt cél a védett természeti területek megóvása, és természetesen a hozzá tartozó intézményrendszernek a működtetése. Tudjuk, hogy ennek a munkának a sikere nagy részben a nemzeti parki igazgatóságokon és a génmegőrző intézményeinken múlik.
A klímaválság mellett globális biodiverzitásválság tanúi lehetünk, természeti környezetünk kritikus mértékben pusztul, ami az ökoszisztémák által eddig biztosított ellátó, szabályozó és fenntartó dollármilliókban kifejezhető értékű, már említett szolgáltatásainak elvesztésében testesül meg. A krízis fokozódása már középtávon befolyásolja a jólétünket, a nemzetgazdaság válságállóságát, továbbá abbéli képességünket, hogy a változó környezeti körülményekhez rugalmasan alkalmazkodni tudjunk
– fogalmazott.
Sosem látott mértékű fejlesztés valósult meg
Nagy István emlékeztetett: a természeti örökségünk megőrzése érdekében az elmúlt 12 évben Magyarország korábban nem tapasztalt mértékben valósított meg természetvédelmi beruházásokat.
– A több mint 90 milliárd forint összértékű, Nemzeti Park Igazgatóságok által megvalósított 465 egyedi beruházás, illetve projekt révén összességében több mint 300 ezer hektáron javítottuk, illetve javítjuk az élőhelyek állapotát, és biztosítjuk a természetvédelmi kezelés infrastrukturális feltételét.
Az érintett operatív programok természetvédelmi fejlesztésének tervezésekor mindvégig arra törekedtünk, hogy a források döntő hányadát a természeti állapot közvetlen javítását célzó beruházásokra fordítsuk, olyan élőhely rekonstrukciós fajmegőrzési vagy élőhelykezelést támogató fejlesztésekre, amelyekkel javítani tudjuk a fajok és élőhelyek megőrzéséhez szükséges ökológiai és műszaki feltételeket. Ez a törekvés a forrásfelhasználás tematikus megosztásában is jól tükröződik. Az érintett operatív programok keretében a természetvédelmi fejlesztésekre fordítható források 51 százaléka ment élőhelyrekonstrukciós beruházásokra, és ehhez hozzávesszük a fajmegőrzési projektekre és a természetvédelmi területkezelés-fejlesztésére fordított összegeket, ez az arány már 73 százalék. A fennmaradó összeg pedig a természetvédelmi bemutatás infrastruktúrájának a fejlesztésére fordítódó – ismertette, leszögezve, hogy a korábban megkezdett fejlesztési irányokat a következő európai uniós költségvetési időszakban is folytatják. Mint mondta, több évnyi szakmai előkészítés és egyeztetés eredményeként az Európai Bizottság 2022 decemberében hivatalosan is jóváhagyta a 2027-ig tartó időszakra szóló KEHOP+ programot. – Ezen belül a természetvédelmi fejlesztésekre 42 milliárd forintot meghaladó forráskeretet biztosított. A 2014-ben elindult és 2023-ig futó környezeti és energiahatékonysági operatív program keretében a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 9 kiemelt természetvédelmi fejlesztést valósított meg, mintegy 7,7 milliárd forint támogatás felhasználásával. Ezek eredményeként összesen több mint 5500 hektárnyi védett természeti területen javultak a természeti értékek megőrzésének feltételei. Ezek mellett legalább ennyire fontosak az azokat kiegészítő INTERREG programból vagy hazai forrásból támogatott határon átnyúló fejlesztések, a közvetlen európai uniós elbírású LIFE pályázatok, illetve a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program keretében megvalósuló ökoturisztikai fejlesztések is. E programok keretében a 2014-20-as időszakban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság további hat fejlesztést valósított, illetve valósít meg, amelyekkel további csaknem 2,6 milliárd forint támogatási forrást hozott a működési területe által lefedett térségre – fejtette ki.
Ötvenéves a Hortobágyi Nemzeti Park – jubileumi rendezvénysorozat
Fotók: Kiss AnnamarieVégül a felelősségvállalás fontosságát hangsúlyozta, úgy fogalmazott, tenni kell azért, hogy a természetvédelem egyre inkább teremtésvédelem legyen. Az ünnepi eseményen Nagy István agrárminiszter jubileumi oklevelet adott át Medgyesi Gergely Árpád igazgatónak a Hortobágyi Nemzeti Park 50 éves évfordulója alkalmából.
Az ünnepi esemény részeként a nap folyamán többek között csikós bemutatóval és népi táncházzal állítanak méltó emléket a fél évszázadot ünneplő Hortobágyi Nemzeti Parknak.
BBI