Rendőri jelenlétre volt szükség egy hajdú-bihari áruház átadásakor

Ötven éve, 1973. április 2-án adták át a Berettyó Áruházat, a Tiszántúl akkori legnagyobb szövetkezeti áruházát. A háromszintes épületben volt élelmiszerbolt, presszó, ruha- és cipőosztály, kötöttáru- és lakástextil-kereskedés. A hetvenes években a megye egyik legnagyobb forgalmát bonyolította le, a környék településeiről, de még Debrecenből is érkeztek vásárlók.
A helyi Szűcs Gyula 1976 és 2006 között az ABC vezetőhelyetteseként, majd vezetőjeként dolgozott a háromszintes épületben. 1973-ban került az áruházat építtető Berettyóújfalui ÁFÉSZ-hez. Mint elmondta, akkoriban saját húsüzem, faüzem, cukrászműhely is volt a vállalat irányítása alatt, a bárándi tésztát pedig még külföldre is értékesítették. 

– idézte fel az átadót. A földszinten kapott helyet az élelmiszerüzlet és egy presszó, az első emeleten a konfekció és lakástextil, felettük pedig a cipőosztály és a kötöttáru-divatáruház. – Az Alföld legnagyobb forgalmát lebonyolító élelmiszerüzlete volt akkoriban. Természetesen voltak ilyen boltok Debrecenben és Szegeden is, de forgalmát tekintve ez volt a legnagyobb – hangsúlyozta. Ennek alátámasztására elmondta, hetente háromszor kellett rendelniük alkalmanként 40-50 darab félsertést, de például az ünnepi időszakban volt, hogy napi 30-40 mázsa kenyeret vittek a vásárlók.

A választék akkoriban nem volt túl bő, de a magyar ipar korabeli termékei közül szinte mindegyikből vásárolhattak az emberek. A slágercikkek az alapvető élelmiszerek voltak, később népszerűek lettek a kozmetikumok, mint például a Fa termékcsalád cikkei. Kínai gyártmányú áru csak a fehérneműk között volt. – A kishatár menti beszerzések tettek még hozzá a választék bővítéséhez. Volt egy testvérszervezetünk Romániában, velük ment az árucsere. Mi élelmiszereket adtunk, ők cserébe kerámiát, fából készült használati tárgyakat és sózott tengeri halat. Népszerű volt náluk a Szerencsi csokoládé és a Győri édes – mondta Szűcs Gyula.

Sorban álltak a déligyümölcsökért

– Annak idején még menni kellett az áru után, nem úgy volt, mint most, hogy egymásnak adják a kereskedők a kilincset. Narancsot és banánt például csak szezonban lehetett kapni, és csak kis mennyiségben. Viszont a Monori Füszértnél sikerült olyan kapcsolatot kialakítanunk, hogy a környéken megszokottnál több déligyümölcsöt tudtunk a vásárlók rendelkezésére bocsátani. Az ilyen termékekért mindig sorban álltak az emberek. Ez volt a másik nagy különlegessége az áruháznak – idézte fel az egykori vezető. A Berettyó Áruház korabeli dolgozói létszáma körülbelül 120 fő volt, az ABC csapata 52-54 főt tett ki: hentesek, csemegárusok, árufeltöltők, pénztárosok. A nyitvatartás nagy részében mind az öt pénztár ment, volt, hogy a vezetőknek is be kellett segíteniük, hogy gyorsabban haladjon a kassza.

A 80-as években (ekkor már a Skála-Coop üzletlánc része volt a Berettyó Áruház) szakmai úton is jártak Ausztriában: bővebb választék, más megjelenés és modernebb eszközök jellemezték az osztrák üzleteket, ahol már akkoriban bevezették a vonalkód-leolvasó rendszert. Később a megyében egyébként Debrecen után Berettyóújfaluban vezették ezt be.

Már az első napon kétmilliós forgalom

Az 1973-as átadóról a korabeli Hajdú-bihari Naplón kívül más lapok is beszámoltak. Ezeket a forrásokat a berettyóújfalui Sinka István Városi Könyvtár munkatársai bocsátották rendelkezésünkre. Előbbi 1970. évi 135. számából kiderül, hogy több mint húszmillió forintot fordítottak a kétemeletes, 3580 négyzetméter alapterületű áruházra, amelynek bevételét az első évben mintegy 75 millió forintra tervezte és 13 millió forintos árukészlettel számolta a Berettyóújfalui ÁFÉSZ. A Kereskedelem, Technika folyóiratnak az április 2-ai átadóról szóló, 1973. évi 1. száma már 25 millió forintos árukészletről és 100 millió forint első éves forgalomról számolt be, 22 százalékos forgalomnövekedést előirányozva. A Berettyóújfalu újság 1985-ös 2. számában az áruház akkori igazgatója, Gut Béláné már évi 260 millió forintos forgalomról nyilatkozik egy interjúban. A Naplónak az átadóról szóló tudósítása pedig már arról informál, hogy végül 32 millió forint volt a beruházás teljes költsége, amely a nyitás napján 2 millió forint forgalmat valósított meg. 

BS