2023.07.26. 07:00
Az állatvédelem is szívügye lesz a hajdú-bihari polgárőröknek
Nemcsak a házi kedvenceket, de a haszonállatokat is oltalmuk alá veszik vármegyénk polgárőrei.
A polgárőröknek oda kell figyelniük az állatokra és jó, ha ismerik a közelükben lévő menhelyeket is
Forrás: Illusztráció: MW-archív
Az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) frissen alakult Kutyás Szolgálati és Állatvédelmi Tagozata a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány támogatásával állatvédelmi szakemberekből álló szakértői testületet állít fel. Ennek értelmében az országos lefedettségű, mintegy 66 ezer tagot számláló polgárőrség is részt vesz a megelőzésben, és segít felderíteni azokat az eseteket, ahol nem érvényesül a felelős állattartás, illetve fennáll az állatkínzás gyanúja.
Az alapítvány vállalta, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel segíti a polgárőr-egyesületek állatvédelmi tevékenységét, oktatási anyagokat készít, és oktatási programlehetőséget biztosít a polgárőrszervezetek számára.
Ezért – hangsúlyozták az alakuló ülésen – az OPSZ elnöksége Túrós András elnök vezetésével június 16-án ünnepélyes keretek között létrehozta a Kutyás Szolgálati és Állatvédelmi Tagozatot, majd az együttműködés újabb lépéseként július 12-én Dunakeszin megalapították az – jellemzően állatvédelmi szakjogászokból és szakállatorvosokból álló – Állatvédelmi Szakértői Testületet – adta hírül az MTI.
Érvényesüljön az öt állati „szabadságjog”
A témával kapcsolatban a Haon megkereste Boros Viktort, a Hajdú-Bihar Vármegyei Polgárőr Szövetség elnökét, aki kiemelte: az OPSZ tagjaként a Hajdú-Bihar Vármegyei Polgárőr Szövetség is részt vesz a Kutyás Szolgálati és Állatvédelmi Tagozat munkájában, melynek célja és feladata, hogy népszerűsítse az állatok védelmét, illetve az öt állati „szabadságjog” érvényesüljön.
Mint elmondta, az öt „szabadságjog” eredete a brit Roger Brambell 1965-ben kiadott tanulmányára vezethető vissza. Az intenzív technológiák szerint tartott haszonállatok jólétéről szóló dolgozat állapította meg első ízben, hogy az állatokat úgy kell tartani, hogy azok képesek legyenek felállni, lefeküdni, megfordulni, tisztogatni magukat és kinyújtani végtagjaikat.
E következtetések hatására állította fel a brit kormány a Haszonállatok Jólétének Tanácsát (Farm Animal Welfare Council – FAWC), amely Brambell megállapításait továbbfejlesztve 1979-ben dolgozta ki az alábbi öt pontot, melyek azóta is a terület jogi szabályozásának alapját képezik világszerte.
Éhség és szomjúság nélküli élet: elegendő friss víz és megfelelő minőségű és mennyiségű élelem biztosítása. Kényelmetlenség nélküli élet: megfelelő környezet (beleértve a búvó- és pihenőhelyet) biztosítása. Fájdalom, sérülés és betegség nélküli élet: sérüléstől és betegségtől való védelem, illetve szükséges esetén vizsgálat és gyors kezelés. Jog a normális viselkedés kifejezéséhez: elegendő hely, megfelelő tartásrendszer és az azonos fajú állatok társaságának biztosítása. Félelem és gyötrelem nélküli élet: a környezet és a bánásmód nem okoz pszichikai szenvedést
– taglalta az elnök.
Forrás: Napló-Archív
Az állatvédelmet népszerűsítő kiadványok
Boros Viktor hangsúlyozta, a kitűzött cél érdekében a vármegyei polgárőr szövetség (összhangban az OPSZ előírásaival) állatvédelmi referenst fog kijelölni, akinek a feladata lesz összefogni, irányítani az állatvédelmi tevékenységeket, továbbítania kell az egyesületek felé az Alapítvány és az OPSZ által adott oktatási anyagokat, az állatvédelmet népszerűsítő kiadványokat. Ebbe a munkába a vármegye valamennyi polgárőre be fog kapcsolódni. – A polgárőr egyesületek vezetőinek fel kell készítenie, el kell igazítania a polgárőröket az állatvédelemmel és a felelős állattartással kapcsolatos feladatokról.
A polgárőröknek a szolgálatuk során a településükön a haszon- és társállatok körében tapasztalt jogellenes cselekmények (például: állatkínzás) észlelése esetén, a rendelkezésre álló információk birtokában a rendőrség felé kell bejelentést tenniük, és, ha van rá lehetőségük, meg kell akadályozniuk a további állatkínzást
– fogalmazott.
Hozzátette: az egyesület elnöke a tudomására jutott jogsértésről bejelentést tehet a település jegyzőjének, a helyileg illetékes járási, illetve kormányhivatal felé, illetve arról, ha nem megfelelő ellátási és tartási, szállítási körülményeket, vagy bármely olyan cselekményt tapasztal, amely ugyan nem meríti ki az állatkínzás bűncselekmény fogalomkörét, de esetleg hatósági beavatkozást igényel. Az egyesületek állatvédelmi feladatai minden állatra kiterjednek, legyen az házi kedvenc, haszonállat, vagy esetleg „vadállat”.
A polgárőröknek szolgálatuk során kóbor házi-, vagy haszonállat fellelése estén a rendelkezésükre álló információk birtokában kell megtenniük a szükséges intézkedéseket.
Nem árt az sem, ha az egyesületek esetleg rendelkeznek olyan információkkal, hogy hol van a településükhöz legközelebbi állatmenhely, illetve mi a telefonos elérhetőségük. Az egyesületek az állatvédelemmel, a felelős állatártással kapcsolatos intézkedésükről, ha lehetőség van rá, készíthetnek fényképet, mellyel dokumentálhatják a jogsértést – összegezte Boros Viktor.
