Debreceni pedagógus véleménye a státusztörvényről

A köznyelvben csak státusztörvényként emlegetett, a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényjavaslatról szóló vita 2023. március 3-án kezdődött. Azóta folyamatosan folytak az egyeztetések a Belügyminisztérium, a Köznevelésért Felelős Államtitkárság és a szakmai érdekvédelmi szervezetek között. A törvénytervezetet kedden rendkívüli ülésén 136 igen, 58 nem szavazattal, nulla tartózkodás mellett szavazta meg az Országgyűlés. De miről is szól? Milyen változtatásokat hozhat magával a közoktatás területén? A státusztörvény tartalmáról a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) országos elnökségének tagját, Szabó Gyulát kérdezte a Hajdú Online. 

– mondta az Epreskerti Általános Iskola nyugalmazott címzetes igazgatója. A Nemzeti Pedagógus Kar mellett többek között az Országos Diáktanács, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete és a Művészeti Akadémia, illetve települési és nemzetiségi önkormányzatok is részt vettek az egyeztetésekben. 

– Több mint tíz egyeztetésen vagyunk túl az NPK-val, sok javaslatunkat befogadták. Mi egy országos, szakmai szervezet vagyunk, tehát szakmai szempontok alapján közelítettük meg a témát – tudtuk meg. Az NPK 20 (19 vármegyei és 1 fővárosi) területi elnökséggel rendelkezik, amelyek az adott földrajzi területen szerveződnek, ott kezdeményeznek szakmai programokat, illetve a státusztörvény kapcsán gyűjtötték be a véleményeket. A területi egységeken belül pedig vannak különböző szakmai tagozatok. Az NPK státusztörvénnyel kapcsolatos online konferenciáján több mint 600 iskolaigazgató, intézményvezető vett részt. 

Ennyi a fix munkaideje a tanároknak

Szabó Gyula rámutatott: a státusztörvény három jogszabály – a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a munka törvénykönyve és a köznevelésről szóló törvény – pedagógusokra vonatkozó rendelkezéseit fogja össze egy jogszabályba. – Ami fontos volt számunkra, a fix kötelező óraszámok. Eddig ez heti 22-26 óráig terjedt. A törvénybe 24 óra került be egységesen – emelte ki.  

A pedagógusok életpályájáról szóló új törvény másik kiemelt része a teljesítményalapú bérrendszer bevezetése. – Kevesebb kategóriát ismer a korábbinál. Ebben már csak Gyakornok, Pedagógus I., Pedagógus II., Mesterpedagógus és Kutatótanár kategóriák vannak. Ezeken belül viszont eltűnik a bérfokozat.

– ismertette. Mint kifejtette, ennek lényege, hogy motiválttá tegye és pályára irányítsa a fiatalokat. Ha a pedagógus látja, hogy az alapfeladatain felül további sikereket ér el, képesítéseket szerez, fejleszti a digitális készségeit, s mindezt honorálják, az jobban fogja motiválni. Tehát az elfogadott rendszer nem az eltöltött időt veszi alapul, hanem a teljesített munka minőségét. – Ha megnézzük a versenypiaci szegmenst, hasonlóval találkozunk. Ha maradtunk volna az eddigi előmeneteli rendszerben, az nem lenne már vonzó a pályakezdő pedagógusoknak – mutatott rá a szakember, majd hozzátette: a technikusi képzésben már elindultak azok a folyamatok, amelyeket a közoktatásban terveznek bevezetni. A diákok ösztöndíjat kapnak, az oktatóknál pedig működik a differenciált bérezés.  

Milyen szempontokat vizsgálnak a teljesítményalapú bérezésnél? 

Szintén jelentős változás, hogy egy eset kivételével megszűnik a továbbképzési kötelezettség. Egyedül a Gyakornok pedagógusnak kell Pedagógus I. minősítést szereznie. 

– Nyolc kompetenciaterületet határoz meg a törvény a teljesítményértékelés kapcsán. Ezek az eredményesség és hatékonyság; a munkaterhelés és terhelhetőség; a pedagógiai munka minősége; a munkafegyelem és a határidők betartása; a kommunikáció és a szakmai együttműködés; a tehetséggondozás és felzárkóztatás; a motiváció, elkötelezettség és etikai magatartás. A nyolcadik az egyedi szempontok, melyeket az intézmények határoznak meg – sorolta Szabó Gyula.

Az elért pontszámok alapján kialakul egy intézményi rangsor, amelyet központilag határoznak meg, hanem az iskolaigazgató és helyettesei, valamint a munkaközösség vezetői határoznak meg. – A törvény két részre bontja a pedagógusok bérét: az öt fokozathoz tartozik egy-egy alapbér. A másik rész pedig az előbb sorolt szempontok alapján kialakult teljesítménybér – mutatta be. Elmondta, jelentős javaslatuk volt – amely bekerült a törvénytervezetbe –, hogy a pedagógusok alapbérét ne lehessen negatív irányba eltéríteni, tehát szankció csak a differenciált bért érintheti. 

Júliustól már szabadságon a tanárok 

A státusztörvény tovább erősíti a digitális kompetenciák fejlesztését. A Kréta-rendszer használata általánossá válik, valamennyi pedagógusnak kötelező lesz ügyfélkapuval rendelkeznie. A nevelés-oktatást közvetlen segítők (NOKS), mint például rendszergazdák, laboránsok, valamint a pedagógiai jellegű feladatokat ellátók átkerülnek a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba. 

A pályáztatást is rendezi az új törvény. Egy pedagógus felvétele akár másfél hónapig tartó eljárás során történhetett meg eddig.

Egyedül az intézményvezetők esetében marad meg a pályáztatási rendszer. Az egy évre jutó szabadság az eddigi évi 46-ról 50 napra emelkedett, így június végével a pedagógusok el tudnak menni szabadságra egészen augusztus utolsó harmadáig. 

Ebben az esetben tarthat tovább a tanév 

– Nagy vitát váltott ki a tanév meghosszabbítására vonatkozó rész, azonban az csak rendkívüli esetekre vonatkozik. Ilyen lehet például egy árvíz vagy viharkár, ami miatt nem tudnak tanítani. Tehát rendkívüli eseménynek kell azt indokolnia – hangsúlyozta. Hozzátette: a legtöbb iskolában a technikai feltételek (klimatizált tantermek) sem adottak ahhoz, hogy július 15-ig még órákat tartsanak. A NPK egyébként a rendkívüli helyzetek esetén az online oktatásra való átállást javasolta.  

Végül a pedagógusok másik intézménybe való átirányításának szabályozását emelte ki. A státusztörvény alapján a tanárok átirányítása csak járáson belül történhet.

– fűzte hozzá.  

– Véleményem szerint a pedagógia és a közoktatás olyan, mint a kertészkedés, mint a Tudás fája. A gyümölcsfát metszeni kell, óvni, védeni a kártevők ellen, és nemesíteni ahhoz, hogy többet teremjen. A közoktatással is ugyanígy kell eljárni, hogy jobb és értékesebb legyen a termés, azaz a gyerekek tudása. A státusztörvény lényege, hogy a gyerekek érdeke a lehető legjobban érvényesüljön. Az NPK a tárgyalások során a megegyezésre törekedett, s kompromisszumokat kötött. Csak így lehet eredményeket elérni – összegezte a nyugalmazott szakember.

Bekecs Sándor