Értékmegőrzés Debrecenben: a cívisházak megóvásáért tartottak előadást

A cívisházakért közösség tagjai szívügyüknek érzik a cívisházak történelmét, történeteit és védelmét. Céljuk, a még megmaradt cívisházakat megmentsék a lebontástól, valamint elősegítsék a megmentett épületek állagmegóvását – számolt be a Cívishír. Június 16-án a Frida kávéházban úgynevezett ötletadó előadást és beszélgetést szerveztek, melyre egy egri építész párost hívtak meg, akik értékmegőrző munkáikon keresztül ötleteket és inspirációt meríthettek a debreceni házak megóvására vagy funkcióváltására. Fábián Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Exploratív Építészeti Tanszék egyetemi adjunktusa és az egyetem doktori iskolájának oktatója 2010 óta Fajcsák Dénessel, Heves vármegye főépítészével az Arkt Építész Stúdió berkein belül keresi a fenntartható, értékteremtő és értékálló építészeti beavatkozásokat városi szövetekben és vidéki természeti környezetben egyaránt. 

– Egerben 900 éves épített emlékek vannak jelen, így az építészet rétegzettséget mutat. Mivel fogy a lakosság, mondhatni nem is kellene új házakat építeni, csak a meglévőket újragondolni – fogalmazott Fajcsák Dénes.

Fajcsák Dénes elsőként felidézte diplomamunkáját, ami mutatja, mennyire régóta szívügye az értékmegőrzés. Egy Felsőtárkány mellet található már nem működő kőörlő üzem épületének revitalizációját tervezte meg, amelyből egy adrenalinparkot álmodott meg. Bár szerinte ipari műemlék kategóriába tartozott az épület, a sors fintora, hogy később az egri önkormányzat döntése nyomán már építési előadóként neki kellett erre a bontási engedélyt kiadni, amit egyébként nem volt egyszerű szétrobbantani életveszélyesnek nyilvánított állapota ellenére sem.

2015-ben valósult meg az építész páros első komoly revitalizációs kísérlete, ami négy különböző korból származó épület fúziója volt Eger belvárosában, amelyekből Gál Tibor megrendelésére pincészetet és borbárt alakítottak ki. Elmondták, tervük egyedisége, hogy ők a meglévő épületeket akarták újrahasznosítani megőrizve azok fűrészporos karakterét. Lényegében csupán egy impozáns kerítést és 30 négyzetméternyi új épületrészt alakítottak ki. A megrendelő a pincében a tufapor hullása miatt új burkolatot kért a boltozatra, ennek megoldására viszont végül inkább aranyszínű dongahéjakat helyeztek el, ami a pince legattraktívabb része lett.

Következő munkájuk egy minimálprojekt volt Eger belvárosában 2017-ben, ahol a megrendelő apartmanokat akart kialakítani szükséges és elégséges beavatkozással, valamint minimális anyagi ráfordítással. A pénz hiánya miatt itt nagyobb szerepet kaptak a grafikusi és az apró belsőépítészeti megoldások. Fajcsák Dénes elmondta, sikerült meggyőzni az építtetőket a lépcsőház üvegfalának megtartásáról, aminek csupán az üvegét cserélték ki hőszigetelőre, és elvégezték a szükséges műszaki javításokat rajta, ami így fő karaktereleme lett a szálláshelynek.

Felsőtárkányban hétvégi lakot alakítottak ki egy 110 éves házból, amelyben számos műszaki probléma kiküszöbölése után egy 21. századi élettér jött létre. Elmondták, az utcai képet nem változtathatták meg, kisebb korrekciókkal javították a műszaki tartalmat, valamint üvegnyílászárókra volt szükség a természetközelség miatt. Fábián Gábor kiemelte, szokatlan elem a betonpadló, viszont költséghatékony megoldás. Fajcsák Dénes hozzátette, számukra pozitív visszajelzés, hogy a hétvégi házból végül állandó lakhely lett, ugyanis a család a gyerekek unszolására átköltözött oda.

Fajcsák Dénes saját tulajdonú ingatlanját, egy 2019-ben Cserépfalun vásárolt 100 éves házat mutatott be a következőkben, ami azért bizonyult jó választásnak, mert nem vizesedett és a 20. században nem került bele olyan elem, ami műszakilag rontott volna rajta. Egykoron több generáció lakhatta. Mint mondták, ahhoz, hogy a mai kor igényeinek megfeleljen, a lakótérben egy központi helyiség kialakítására volt szükség, amit a pitvarból hoztak létre. Megtudtuk, a tetőszerkezetet teljesen ki kellett cserélni, de újrahasznosított cserepeket használtak hozzá. Az egykori disznóól fölött Dénes dolgozószobát is kialakított, valamint mivel szerinte a műanyag világ nem illik oda, jakuzzi helyett dézsafürdőt helyeztek el kint. A helyiek egyébként csupasz háznak nevezik, ugyanis miután a kőporos külső vakolás lekerült, a ház teljes értékéhez viszonyítva az újravakolás nem tűnt kifizetődőnek. Ezért külső szemmel a befejezetlenség hatását kelti. Hasonló projektjük Szentendrén egy még folyamatban lévő ház átépítése, amihez úgynevezett stratégiai tervet készítettek csak, mert megkeresésükkor a tervrajz már készen volt. Elmondták, az első tervező hagyományos szemlélettel állt hozzá teljes átépítést szorgalmazva, miközben úgy nem lehet. A tulajdonos házaspár is másképp képzelte el, így végül az általuk értéknek tartott tetőszerkezetet, belső teret és árkádsort megőrizték.

Az építész páros bemutatott egy 2018-ban barterben megvalósított miniprojektet is: Toman Diet franchise-üzletet alakítottak ki 20 négyzetméteren egy műemléképületen belül. Területét tekintve nagyon kicsi a helyiség, viszont határidőre kellett végezni vele. Mivel a világítás nagyon fontos egy ilyen üzletben, nagyobb költséget jelentettek a mennyezetről belógatott lámpák. 

Krajnik Ildikó