2023.08.25. 07:00
Sötét felhők Debrecen felett – baljós jel volna az augusztus elején tapasztalt viharos időjárás?
Az elmúlt századokban voltak katasztrofálisabb nyarak is.
Délutánra megnövekedhet a felhőzet és eső, záporeső is kialakulhat
Forrás: Napló-archív
Sokakat meglepett az augusztus első felében tapasztalt időjárási anomália, amely következtében heves esőzések történtek Hajdú-Biharban is, valamint országosan is jelentős kár keletkezett. Habár valóban nem szoktunk hozzá az elmúlt években hasonlóan esős augusztushoz, világvégét azért még korai lenne kiáltani.
A Haon Kathy Istvánt kérdezte a jelenségről. A mesterszakon végzett hajdú-bihari meteorológus elmondta, a hirtelen lezúduló viharos felhőszakadásokat egy Genovai ciklon okozta, amely ugyan ritkán tapasztalható, azonban egy természetes jelenségről van szó, amely egyáltalán nem rendhagyó.
A Genovai ciklonok valóban nem a nyári időszakban előforduló légköri képződmények, sokkal inkább a téli hónapokra jellemzőek. Az idei augusztus első felének az időjárását szinte egész Európában ciklonok határozták meg, ahogy hazánkra is egy Európa észak-nyugati része felől érkező ciklon és annak egy hosszan elnyúló frontálzónája volt hatással
– vázolta fel a szakember.
Kifejtette, a ciklon az egész kontinensen jelentős hőmérsékleti kontrasztot idézett elő, ugyanis a hidegfront előterében Közép- és Kelet-Európában, illetve a magasabb földrajzi szélességeken meleg szubtrópusi eredetű légtömeg áramlott a Kárpát-medence felé, míg Nyugat-Európában jelentősen mérséklődött a kánikula.
– Térségünkben a hidegfront hullámot vetett, és lelassult, ennek következtében az időjárást több napon keresztül befolyásolta. Gyakorlatilag ezen hidegfront hatására alakult ki a Genovai-öböl térségében egy mediterrán ciklon – magyarázta a meteorológus.
Mi is valójában a Genovai ciklon?
Mint Kathy Istvántól megtudtuk, maga a folyamat úgy zajlik, hogy az észak-nyugat felől érkező hideg légtömeg a hullámvetése következtében nekiütközik a magashegységi területeknek, például az Alpok hegyvonulatainak, melynek hatására Genova térségében egy kisebb ciklont generál, ami önálló életet kezd élni. Ennek a meglehetősen hosszan elnyúló frontálzónának (két légtömeget elválasztó zóna) köszönhetően a Földközi-tenger térségében kialakult mediterrán ciklon jelentős lehűlést okozott Európában.
Augusztus első felében hazánkban időjárását tehát döntő mértékben a kelet felé haladó, hullámzó frontálzóna és a Genovai-térségben kialakuló ciklon határozta meg. Együttes hatásukra többfelé hullámokban érkezett jelentős mennyiségű csapadék, kezdetben záporok, zivatarok, majd később csendes eső formájában.
A később hazánk felett örvénylő mediterrán ciklon jelentős hőmérsékleti kontrasztot eredményezett: míg a ciklon előoldalán – jellemzően a keleti oldalrészben – nyári meleg volt, a hátoldalán egyre hűvösebb levegő áramlott Magyarországra. A mediterrán ciklon markáns hidegfrontja okozta az erőteljes lehűlést, mely végül országszerte kora ősziesnek mondható hőmérsékleti értékeket eredményezett.
– A mediterrán ciklon elvonulását követően ismét egy úgynevezett anticiklon-hatás alá került az ország, melynek következtében egyre kevésbé volt jellemző a csapadékhullás, és lassan a napi maximum értékek is emelkedni kezdtek – mondta a szakember.
Mi várható a közeljövőben?
Kathy István előre vetítette, az előttünk álló napokban folytatódik a fülledt, meleg idő, 30 fok feletti maximumokkal, azonban a napsütést egyre gyakrabban zavarhatják meg gomoly- illetve fátyolfelhők. A jelenlegi modellfutások alapján vasárnap késő délutánra körvonalazódik egy hidegfront érkezése, melynek előterében napközben még fokozódó hőségre kell számítani. A hidegfront hatására nyugat felől egyre többfelé kell számítani zivatarok és akár heves záporok kialakulására. Ez a front szinte biztosan nyárzáró lesz, bár azt nem lehet kijelenteni, hogy a 30 fok feletti értékek nem fognak visszatérni.
Nincs új a nap alatt
Habár sokak számára szokatlannak tűnt az augusztus eleji időjárás, mégsem példátlan esetről van szó, hiszen ez már évszázadok óta tapasztalhatóak életveszélyes nyári viharok. Az Eumet.hu meteorológiai portál összegyűjtött a régmúltból néhány hiteles forrásból származó esetet.
Nagyszuhában 1781-ben például a zivatar- és villámtevékenység miatt az egész falu leégett. Számos esetben templomokat, várfalakat rongált meg az augusztusi vihar az idők során, a 18. században Rózsahegy várkastélya egy villámcsapás következtében felgyulladt és elhamvadt. Gyakori volt az is, hogy munkások vesztették életüket a mezőn.
A szélsőséges időjárás következtében 1867-ben a Balaton csaknem teljesen kiszáradt, egyes részein a víztócsákat kikerülve át lehetett sétálni a túlsó partjára. Ugyanakkor más évben előfordult, hogy egy erős északi szél hatására kiöntött a déli parton.
Zircen 1848-ban hóesést figyeltek meg augusztusban, 2006-ban pedig egy zivatarlánc elmosta az augusztus 20-ai tűzijátékot Budapesten, a 120 kilométer per órás széllökések pánikszerű menekülésre kényszerítették a tömeget.
Sokak számára emlékezetes lehet a 2010-es felsőzsolcai nagy árvíz. A júniusi heves csapadék következtében áruházba is beömlött a víz, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében pedig házak dőltek össze. Akkoriban jelent meg Makónál egy szupercella is, mely egészen Dombegyházig 10 kilométeres sávban mindent letarolt.
A mai emberek számára természetesen mindez ismeretlen, hiszen, ha van egy hónap, amit a legkevésbé sem tartunk szeszélyesnek, ami a legalkalmasabb kerti bulik vagy esküvők megtartására, az az augusztus.
Az idei augusztusi viharokról itt írtunk korábban:
