2023.08.24. 13:12
Minden általános iskolában bevezetik a Mozdulj, Debrecen! alprogramját
Az Oktatási Hivatal, a Belügyminisztérium, a Klebelsberg Központ és a Pedagógiai Oktatási Központok közös programján a 2023/2024-es tanév legfontosabb tudnivalóit ismertették Debrecenben.
2021-ben indult el a Mozdulj, Debrecen!
Forrás: Napló-archív
Az Országos Szakmai Tanévnyitó Konferenciasorozat Hajdú-Bihar vármegyei rendezvényét csütörtökön tartották a debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban. A nagy számban megjelent pedagógusokat, intézményvezetőket Papp László, Debrecen polgármester egy Jókai-idézettel kezdve köszöntötte, mely arról szól, hogy Debrecennek mindig saját történelmi élete volt, önállóan fejlődött és kifele, a nemzet felé éreztette hatását. Papp László szerint ez ma is igaz, a városra mindig jellemző volt a külső-belső nehézségek idején is megmaradásra törekvő, az önazonosságot erősítő magatartás.
Ez pedig összefonódott azzal, hogy megfelelő választ adjon az aktuális történelmi helyzet kihívásaira. Mai oktatáspolitikánk is azt szolgálja, hogy Debrecen tudásalapú, erős gazdasággal rendelkező, integráló városa legyen a régiónak
– hangsúlyozta. Hozzátette: Debrecen ezen integráló szerepe a magas színvonalú oktatási-kulturális tevékenységének is köszönhető.
Az oktatási infrastruktúrát folyamatosan fejlesztik
Kiemelte: nem sok település mondhatja el magáról, hogy az elmúlt 10 évben nem múlt el úgy esztendő, hogy ne lett volna jelentős fejlesztés az oktatási infrastruktúrájában, mégpedig bölcsődétől az egyetemig.
70 ezer diák tanul itt, ezért is a Debrecen 2030 program lényeges eleme az oktatási rendszer fejlesztése. Átfogó vagy részleges felújítás, új intézmények létrehozása, a német iskola indítása egyaránt megvalósult az elmúlt időszakban. A befektető nemzetközi cégek aktívan keresik a kapcsolatot a szakképző iskolákkal is, melyek kiválóan felkészítik a diákokat
– részletezte. – Az elmúlt tíz évben több mint 10 milliárd forintot költöttünk intézményi fejlesztésekre. Bár nem vagyunk fenntartóik, de kötelességünk gondoskodni róluk – hangsúlyozta. Hozzátette: az idei év nagy beruházása lesz az Epreskerti-iskola új sportkomplexumának felépítése. Erről a projektről korábban itt írtunk:
– Gyermekeink jóléte és egészsége a legfontosabb. Ezért az új tanévben új programot indítunk valamennyi debreceni iskolában, beleértve az egyháziakat is: minden általános iskolában 1-6. osztályig bevezetjük a Mozdulj, Debrecen! alprogramját, hogy 58 sportkoordinátor segítségével mozgásra bírjuk a fiatalokat – jelentette be.
Forrás: Molnár Péter
– Élményalapú, szervezett testmozgás a cél és azok elérése, akik aktív sporttevékenységet nem, vagy keveset végeznek. Debrecen sportos város, számos szakágban az első osztályban szerepel, ez a mentalitás legyen ott a gyerekeknél is! – hangsúlyozta.
Végül azzal zárta, hogy napjainkban az egyik legfontosabb, egyben legnehezebb munka a pedagógusoké, akik kitűnő munkát végeznek; a város nevében megköszönte nekik, hogy a jövő Debrecenéről gondoskodnak.
Egységes szabályozás
A pedagógusokra vonatkozó aktuális törvényi szabályozásról, az új életpálya törvényről beszélt dr. Madarász Hedvig, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkárságának főosztályvezetője.
Forrás: Molnár Péter
Elmondta, hogy a pedagógus hivatásrend szabályozása megújult, egységessé vált, a köznevelési ágazat egészére vonatkozik, beleértve az egyházi és magánintézményeket is. Szükség azért volt rá, hogy más hivatásrendekhez hasonlóan erre is legyen egy speciális szabályozás (eddig több helyről, több normából állt össze, ami az oktatás-köznevelés világára vonatkozik). Egyik újdonsága, hogy lehetővé teszi a béremelést, aminek mértéke változó, volumene nagyban függ az uniós források érkezésétől. Többek közt az illetménysávok fix összeg helyett „tól-ig” vannak meghatározva, a teljesítmény külön juttatási elemként is megjelenik, és egy önálló teljesítmény értékelési rendszert vezetnek be.
Az alapszabadságot 50 napban határozták meg, ennek hatálya alá tartozik a pedagógusokon kívül a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők többsége. Az elmúlt években gyakran felmerülő vitatott szabályozási elemeket újragondolták, így például a többlettanításét – számolt be róla a főosztályvezető, megjegyezve, hogy a munkaidő szabályozása a munkajognak egyik legbonyolultabb kérdése, a köznevelésben pedig még összetettebb probléma.
Elmondta, hogy az új törvény, melyben „nincsenek drámai, negatív változások”, 2024 január 1-én lép hatályba, most szeptember 15-ig a munkáltatónak, fenntartónak tájékoztatnia kell az érintetteket a módosításokról, aki pedig távozni kíván a rendszerből, annak erről szeptember 30-ig szükséges nyilatkoznia. Januártól új jogállás lép érvénybe; kinevezések lesznek, ezeket január 15-ig kell megkapniuk a dolgozóknak.
Új elem
Azt is elmondta, visszamenőleg július 1-ig lesz béremelés azok számára, akik az adott fokozat minimálösszegét nem érik el. Szeptembertől bevezetnek egy új juttatási elemet, az esélyteremtés illetményrészt (nagyjából megfelel az eddig „nehéz körülmények közt végzett” munka pótlékának).
Kétféle alapon lehet megkapni, egyrészt területin, ha valaki olyan településen dolgozik, ami a felzárkózók listáján szerepel, ez bővebb kör lesz, mint eddig. Másrészt, ha az érintett halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozik, akiknek aránya több mint 10 százalék, és speciális programot valósít meg számukra.
Ez a juttatás minden érintett illetményének 20 százaléka lesz és nem csak a pedagógusoknak, hanem a segítőiknek is jár. Madarász Hedvig megjegyezte, külön kormányrendelet biztosítja majd a fedezetet erre a bértöbbletre.
– Januártól a szakmai ágazati pótlék beépül az alapbérbe, ami régi kérés volt. Ezen kívül is lesz illetményemelés, hazai forrásból további 10 százalék biztosan, az uniós források megérkezésével pedig még több – tette hozzá.
A tanítással töltött idő egységesen 24 óra lesz szeptember 1-től
– szögezte le. – Az eseti helyettesítés megmarad, feltételekkel; sarokszámok a 60 óra, a 2 hét, a 24 óra 110 százaléka. Ha ennél több lenne, az már tartós helyettesítésnek számít, nem lehet egyoldalúan elrendelni, és a többletdíjazása minimum 4 ezer 500 forint lesz, ami a gyakornoki bérhez van kötve, ezért annak emelkedésével ez az összeg is nő – részletezte. Elmondta, maradnak a pótlékok, valamint megbízási díj formájában kapnak illetményt az osztályfőnökök és vezetők. A jubileumi jutalmakat egységes elven fizetik, és beleszámít minden pályán eltöltött idő, így például az is, ha valaki magániskolában tanított.
Az eskü
A vitákat kiváltó pedagógus esküről azt mondta, azt felmenő rendszerben vezetik be; akárcsak az orvosok vagy jogászok, a diploma kézhezvételekor teszik le a pedagógusok is, leghamarabb jövő tavasszal. A tanítási év meghosszabbításáról pedig úgy nyilatkozott, csak vis major estében kerül rá sor, mint például a járványhelyzet volt, és április végéig ki kell hirdetni.
Beszélt arról milyen intézkedésekkel igyekeznek javítani a tanárképzés helyzetén, és megjegyezte, a pedagógusképzésre jelentkezettek alacsony számával „riogatnak” a kritizálók. – 2023-ban 10 ezer 379 fő jelentkezett, ez 4 ezer fővel több, mint tavaly – hangsúlyozta.
Forrás: Molnár Péter
Dr. Puszter Bernadett, az Oktatási Hivatal köznevelési elnökhelyettese szakmai részleteket osztott meg a jelenlévőkkel, többek közt a mérésekről, a digitalizációról, illetve praktikus javaslatokat tett az oktatási év megkezdéséhez.
