Októberben tud utoljára fizetést adni az újvárosi önkormányzat, ha semmi nem változik

Magyarország önkormányzatiságának történetében eddig talán példa nélküli pénzügyi helyzetbe került a balmazújvárosi önkormányzat. Ilyen esettel feltehetően sem a kormányhivatal, sem a Kúria nem találkozott még. Arról van szó, hogy 2023-ra van ugyan elfogadott költségvetése a városnak, a 2022-es költségvetés módosítását és zárszámadását azonban mindezidáig nem fogadta el az önkormányzat képviselő-testülete. A múlt le nem zárása miatt a város az utóbbi hónapokban nettó több százmillió forint állami finanszírozáshoz nem fér hozzá.

Hegedűs Péter polgármester arról tájékoztatta a Cívishírt, hogy ha az elszámolást december 5-ig sem fogadja el a képviselő-testület vagy a főispán, akkor körülbelül 800 millió forint nettó finanszírozást veszíthet el a város. Örökre.

– Mindezzel tisztában vannak az önkormányzat dolgozói, akik kezdetben azt hitték, átmeneti állapotról, erőméregetésről van szó a képviselő-testületen belül. Most már mindenki tudja, komolyan dolgozik az önkormányzat vezetése azon, hogy fenntartsuk a működőképességet, és azt is látják már, hogy az eszközeink végesek. Ha októberben nem fogadja el akár a testület, akár a főispán az elszámolást, akkor itt novemberben nem lesz fizetés – jelentette ki a Cívishírnek Hegedűs Péter, aki a kialakult pénzügyi helyzet hátteréről is beszélt: – A képviselő-testületben szavazati patthelyzet alakult ki. Hat képviselő nem fogadja el a múlt pénzügyi lezárását, öt képviselő és a polgármester igen. Tehát politikai oka van. A hat tiltakozó képviselő többször elmondta, ha a polgármester lemond, ők is igennel szavaznak.

Ezzel azonban szöges ellentétben áll a hat képviselő álláspontja – legalábbis erről értesült a Cívishír. A portál információját a „hatok” egyik tagja, Tóth Attila önkormányzati képviselő meg is erősítette. Tőle tudják, hogy

– Mintha azt nézné a polgármester és csapata, hogy hogyan ne hajtsa végre a képviselő-testületi határozatot – fogalmazta meg véleményét Tóth Attila, majd részletezte is. – A működési szabályzatunk szerint három cégtől kell árajánlatot kérni, így a revízióra is, és közülük a legkedvezőbbet elfogadni. Az augusztusi ülésig a polgármester csak egyetlen céggel tárgyalt. Mi is kerítettünk egyet, aztán lett volna még egy, de az visszalépett. El nem tudjuk képzelni, hogy az országban nem lenne három olyan cég, aki el tudná végezni a zárszámadás ellenőrzését. Mintha az időt húzná a polgármester. Mi pedig a bizalmatlanságunk miatt a két előterjesztést nem fogadjuk el addig, amíg egy független revizor át nem nézi a zárszámadást. Ha abban minden rendben van, az megnyugtató volna mindenki számára, ha pedig nincs, lehet korrigálni a hibát – mondta Tóth Attila, aki megosztott a lappal egy tavaszi történetet is, ami jól illusztrálja a balmazújvárosi képviselő-testületben kialakult helyzetet. – Az ez évi büdzsé elfogadása előtt Hegedűs Péter és öt támogatója nem vette figyelembe a mi képviselőcsoportunk által beterjesztett költségcsökkentő javaslatot, így be sem építette a költségvetésbe. Emiatt mi nyilván nem bólintottunk rá a büdzsére. Végül úgy mondtak igent az egyébként nagy összegű megtakarítást jelentő módosító indítványunkra – így lett meg a város ez évi költségvetése –, hogy Rácz Róbert főispán személyesen megjelent az ülésen, és érvelt a javaslatunk mellett – avatott be az ez évi költségvetés elfogadásának részleteibe Tóth Attila. Más forrásból azonban a Cívishír megtudta, a főispán több alkalommal is közvetített már a képviselő-testület két csoportja között.

Majd a Kúria megoldja

Nézzük azonban, mi vezetett a balmazújvárosi önkormányzat működőképességét kikezdő jelenlegi pénzügyi helyzethez! Áprilisban – az ez évi költségvetés határidőig történő el nem fogadása miatt – az önkormányzattól megvontak 120 millió forintot. Ezt májusban, a büdzsé megszavazása után visszakapta város. A múlt évi elszámolás el nem fogadása okán viszont júniustól nincs állami nettó pénzforrása a városnak. A bérek, támogatások, számlák kifizetése hónapról hónapra kétséges, azokat azonban az adóbevételekből októberrel bezáróan meg tudják oldani. Ezen túlmenően már csak a nettó finanszírozásra számíthat a város – ez az a pénz, amit az állam az alapfeladatok ellátására a normatívák kiszámítása alapján biztosít. Ide tartozik például a dolgozók fizetése, a gyermekétkeztetés. A normatív finanszírozást az önkormányzat, ha szükséges, a saját bevételéből kiegészít. A várost azonban nem a saját bevételeiből tartják el, mivel az adóerő-képességük mélyen az országos átlag alatt van, ezért függenek a nettó finanszírozástól.

– A képviselő-testület elé 18-20-szor terjesztettem már be a múlt évi költségvetés módosításának és zárszámadásának elfogadását. Ha azt bármikor is elfogadja a testület, azonnal megszűnik az eljárás, és a következő havi normatív támogatással együtt megkapjuk az eddig elmaradt pénzeket is. Annak érdekében, hogy ezt a helyzetet felszámoljuk, a kormányhivatalt, a Belügyminisztériumot és a Miniszterelnökséget is megkerestük, írtunk, segítséget kértünk. Mindenhonnan az a válasz jött, hogy a demokratikusan megválasztott képviselő-testület döntési jogkörét csak és kizárólag a Kúria vonhatja el – folytatta Hegedűs Péter.

– Ha az önkormányzat nem fogadja el a költségvetés módosítását és a zárszámadást, akkor azokat egy közigazgatási procedúra végén a főispán elfogadhatja. Mégpedig úgy, hogy miután az anomáliáról a kormányhivatal értesítette a Kúriát, az megírta, hogy határidőre nem fogadtuk el a módosítást és a zárszámadást, majd felszólított bennünket egy védirat benyújtására. Ebben védhettük volna az álláspontunkat. Ilyet azonban nem tudtunk beadni, hiszen a valóságban sincsenek elfogadva a rendeletek. A Kúria az ügyben soron kívüli eljárásra utasította az önkormányzati tanácsvezetőt (ő a közigazgatási terület szakértője – a szerk.),

– egyszerűsítette le az ilyenkor szokásos közigazgatási eljárásrendet a polgármester. Hegedűs Péter előhozakodott még egy nagyon fontos dologgal: az önkormányzatnak van folyószámlahitele. Mint mondta, több bírálat is érte amiatt, hogy azt miért nem használják fel. – Az önkormányzatunk költségvetési rendeletében a folyószámlahitelünk fedezetére a saját bevételeket jelöltük meg. A probléma az, hogy miután nem kapjuk meg a nettó finanszírozást, és a saját bevételeinket a kiesett nettó finanszírozás helyett kellett felhasználnunk, nincs a folyószámlahitelre fedezet. Ha a folyószámlahitelt igénybe vesszük, és a felvett pénzt nem tudjuk december 21-ig visszapótolni, fedezet nélküli kötelezettségvállalást valósítunk meg, ami büntetőjogi kategória.

Október 20. a határidő

Az ügyről a lap megkérdezte a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatalt, ahonnan a következő tájékoztatást kapták:

A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal a törvényességi felügyeleti eljárás során megállapította, hogy Balmazújváros képviselő-testülete a 2022. évi költségvetési rendeletének módosítását és a 2022. évi zárszámadási rendeletét a jogszabályban előírt határidőig, 2023. május 31-ig nem fogadta el. Mivel ezzel az önkormányzat jogsértést követett el, a kormányhivatal törvényességi felhívást küldött a képviselő-testületnek. Az önkormányzat azonban a jogsértést a kormányhivatal által meghatározott határidő elteltét követően sem szüntette meg.

A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal ezután azért, hogy az önkormányzat jogszerű működése helyreálljon, a Kúriához fordult. Az ügyben a Kúria már döntött is: kötelezte a képviselő-testületet arra, hogy 2023. október 20-ig fogadja el a tavalyi költségvetési rendelet módosítását és a tavalyi zárszámadási rendeletét.

Az önkormányzat jogsértő működésének következménye az, hogy idén júniustól felfüggesztették a támogatás folyósítását – ezzel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy az önkormányzat ezt az összeget semmiképpen sem veszíti el, de azokhoz csak akkor fog hozzájutni, ha a költségvetési rendelet módosítását és a zárszámadási rendeletet elfogadja.

Az önkormányzatok pénzügyi helyzetével, fizetőképességével kapcsolatban a kormányhivatal nem rendelkezik információkkal.