2023.09.21. 20:00
Megtudtuk, mi lehet a legendás Halápi Csárda sorsa – fotókkal
Az ingatlant tulajdonló társaság ügyvezetője nem mondott le a romos épületről, azt is elmondta, hogyan tervezi a csárda jövőjét.
Egykor nagy élet volt a Halápi Csárdában
Forrás: Molnár Péter
Egykedvűen legelésznek a tehenek, egy fával megrakott kocsi kanyarodik a vadregényessé gazosodott Halápi Csárda melletti földúton, ahol az erdész a kocsist dirigálja. Ez nem a legendás vendéglátóhely 18. századi életképe, hanem az első jelenet, ami a napokban a Haont fogadta. Korábban több alkalommal is beszámoltunk róla, hogyan romlik évről évre az 1778-ban felépült ingatlan és közvetlen környezetének állapota, a legutóbbi szemlénk azonban a vártnál is nyomorúságosabb látványt eredményezett. Az épületből mára a hajléktalanok is elmenekültek, vélhetően azért, mert a tetőgerenda is feladat az idővel folytatott harcot, ezzel életveszélyessé vált az épület, másrészt nyílászárók híján nem biztosít se biztonságot, sem meleget.
Nem csak a fotóriporter szemének fájó a csárda romjainak látványa, olvasóink közül többen számoltak be másfél-két évtizeddel ezelőtti élményeikről. Volt, aki vadászat vagy erdészeti munkája után tért be rendszerint egy-egy szíverősítőre, mások a közeli tanyára zenekari próbára érkeztek, de itt találkoztak össze délután a városrész (javarészt férfi) lakosai, ahogy hétvégenként a környéken túrázók és a diszkóba érkezők, merthogy az ezredforduló környékén táncparkettként is működött a szebb napokat látott hely, ahol telenként a kályha mellett a gazdáikat kísérő kutyák és a környék macskái melegedtek.
A csárda tehát a több mint 250 évvel ezelőtti létrejöttétől egészen a közelmúltig több volt puszta vendéglátóipari egységnél, sokaknak ma is fontos találkozások, a halápiak közösségi életének nélkülözhetetlen színtere volt ez.
A tulajdonos nem adja fel
Portálunk kérésére Szász Sándor, a Halápi Csárdát tulajdonló debreceni cég ügyvezetője mondta el a legfontosabbakat.
Tervben van a rekonstrukció, viszont az örökségvédelmi szabályzat miatt a megvalósítás feltételei a vártnál sajnos lényegesen szigorúbbak
– fogalmazott. Az üzletember szerint tovább nehezíti a beruházást, hogy a csárda megvásárlása után nem sokkal lezárultak azok a pályázati lehetőségek, melyekkel kiegészítve a társaság önerejét tevőlegesen is belekezdhettek volna a munkálatokba. A tulajdonos egyeztetett már a debreceni önkormányzat illetékeseivel és az Örökségvédelmi Hivatallal egyaránt, hogy ha az épület fénykorát nem is tudják visszahozni, kezdetben legalább egyfajta állagmegóvás lehetővé váljon.
Tudjuk, hogy hozzánk hasonlóan sokan szívükön viselik a csárda sorsát, ezért mindenképpen vendéglátóipari egységként szeretnénk működtetni a felújítása után – tudatta Szász Sándor.
Így fest most a Halápi Csárda
Fotók: Molnár PéterNem elég csak felújítani
Ahhoz viszont, hogy újra megnyithassa kapuit, nemcsak rekonstrukcióra, hanem bővítésre is szükség lesz. – Az Örökségvédelmi Hivatal csak annyit engedélyez, hogy kiszolgálóegységként működhessen majd a Halápi Csárda, arra viszont az épület nem lesz alkalmas, hogy a konyhát, hűtő-és tárolóhelyiséget is kialakítsunk benne – fogalmazott hozzátéve, hogy emiatt külön épületet kell kialakítaniuk majd. A hozzáépítéssel kapcsolatban is tett lépéseket a tulajdonos, jelenleg is folynak az egyeztetések a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatal Állami Főépítészi Irodával. A vállalkozó emellett olyan hazai vagy uniós pályázati lehetőséget keres, mely a társaság önerejét kiegészítve végre kézzel fogható közelségbe kerüljön a szinte romhalmazzá amortizálódott egykori csárda több mint százmillió forinttal kalkulált felújítása.
Szász Sándor végül kiemelte, továbbra is fontos céljuk, hogy a Haláp városrészre ellátogató debreceniek és az ott élők méltó körülmények között térhetnek be az egykor népszerű helyre, a megvalósításért pedig szívesen dolgoznának együttműködésben másokkal.