2023.09.11. 20:00
Utánajártunk a szoboszlói vendégmunkáshelyzetnek
A fürdőváros turisztikai jellege és a közbiztonság közös érdeke mindenkinek.
Forrás: Napló-archív
Nem a tűz kelt pánikot, hanem a sziréna – régi, bölcs mondás ez, és bizony sok esetben igaz is. Ha a tömeg vészjeleket hall, egy odaégett étel egy panelházban legalább akkora riadalmat kelt, mint egy hatalmas tűzvész. A tűzoltók nem hazárdíroznak a veszéllyel, szirénázva megindulnak. Hiszen minden esetet ki kell vizsgálni. Ezt tette Hajdúszoboszlón a város vezetősége és a rendőrség is, miután a vendégmunkások megjelenése riadalmat keltett a városban az elmúlt hónapokban. Pontosabban nem is az ő jelenlétük, hanem egyes bejegyzések, melyek szirénaként sivítottak a közösségi oldalakon.
Így terjedt futótűzként az interneten az az eset, mely szerint júliusban vendégmunkások bántalmaztak egy fiatal párt. Érdemes megjegyezni, hogy a híresztelést az ipari beruházásokat ellenző politikusok és hírportálok azonnal átvették, függetlenül a valóságtartamától. Néhány héttel később azonban a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság alapos nyomozást követően közleményt adott ki az esetről, mely végül alaptalannak bizonyult. A hír valótlanságáról a Hajdú Online is beszámolt, közöltük Czeglédi Gyula nyilatkozatát is, melyben cáfolta a híresztelést.
Hajdúszoboszló polgármestere személyesen is foglalkozik a jelenséggel, közösségi oldalán rendszeresen tájékoztatja a lakosságot az aktuális helyzetről, és arról, milyen intézkedéseket hoznak a közbiztonság növelése érdekében.
Logikátlan lenne az a feltételezés, hogy a rendőrség, bármilyen hatóság, vagy egy város első embere nem tartaná kiemelten fontosnak honfitársai, a vele közös városban lakó polgárok biztonságát, közérzetét. Ahogy teljesen érthető és jogos a lakosság aggodalma is, akik nem szeretnék, hogy szeretteiket bántsák. Egyikőnk sem szeretné.
Váratlan érkezés
A Haon felkereste a polgármestert, aki elmondta, nemcsak a közvéleményt, a város vezetőségét is váratlanul érintette a vendégmunkások érkezése. Éppen ezért a megjelenésüket követően felvették a kapcsolatot az idegenrendészettel, valamint rendszeresen egyeztet Gali Sándor rendőr-főkapitánnyal is. Mint fogalmazott,
a közrend és közbiztonság helyzetén túl minden alkalommal célirányosan rákérdez arra, hogy történt-e konkrétan vendégmunkással kapcsolatos bármiféle atrocitás, érkezett-e bejelentés, azonban erre mindig nemleges választ kap.
Ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy a közvéleményt rendkívüli módon befolyásolta az a hamis híráradat, ami az online felületeken megindult, hiszen ezeket azóta többszörösen is cáfolták. Czeglédi Gyula elmondta azt is, Hajdúszoboszlón ez valóban egy teljesen új jelenség. Időről időre valamilyen munkavégzés céljából feltűntek a környéken más országból érkező dolgozók korábban is, azonban a városban nem volt jellemző a harmadik országbeli vendégmunkások jelenléte, még kisebb létszámban sem. Nyilvánvalóan, amikor az első ázsiai munkavállalók megjelentek, váratlanul érte a lakosságot.
Forrás: MW-archív
Illegális szállásadók
A polgármester hangsúlyozta, törekednek arra, hogy a vendégmunkások jelenléte ne váljon tömegessé, valamint igyekeznek gátat vetni a folyamatnak, hogy hajdúszoboszlói kereskedelmi szálláshelyeket munkásszállóvá minősítsenek át, ugyanis ez nem kívánatos a város turisztikai minősége és fejlődése szempontjából.
A probléma abban gyökerezik, hogy egyes magánszállók a stabil jövedelem érdekében érdekében kötnek szerződést a külföldi munkavállalók képviselőivel, függetlenül attól, kik fogják megtölteni a szálláshelyeket. Ezek a szállásadók ráadásul nem szerepelnek a nyilvántartásban. Ha pedig mégis, akkor elsősorban a minőségi periférián lévő vállalkozások csaptak le erre a lehetőségre, így működtetve az ingatlanüzletüket.
Azok a szálláshelyek, melyek az elmúlt évtizedben saját forrásból, támogatásból vagy banki hitelből minőségi szolgáltatást teremtettek, nem fogják átminősíteni a szálláshelyeket, ahogy a két évvel ezelőtt a Kisfaludy-program keretében szobánként egymillió forintos támogatást igénybe vevő magánszálláshelyek sem.
Mennyien vannak és hány fő várható még?
A nyári időszakban a város méretéhez és a szálláshelyekhez viszonyítottan is elenyésző volt a vendégmunkások száma. Az idegenrendészet hivatalos tájékoztatása szerint június végén 62 fő, míg július végén 39 fő tartózkodott a városban. A csökkenés oka, hogy az egyik kivitelező a debreceni építkezés mellett létesített konténerlakásokban helyezte el a dolgozóit, vagyis csak ideiglenesen tartózkodtak Hajdúszoboszlón
– mondta a polgármester.
Hozzátette, augusztusban azonban láthatóan megnőtt a vendégmunkások száma, mely a százat is meghaladhatta, szeptemberben pedig további növekedés várható. Ezt arra az alapozza, miszerint az egyik, a BMW-gyár építkezésén dolgozó kivitelezővel való egyeztetés során kiderült, az ő szálláshelyeik mindössze félig vannak kihasználva, így ezeken további elhelyezésekre lehet számítani.
Tárgyalt olyan kivitelezőkkel is, aki elmondták 2024 áprilisáig fognak a városban lakni, mivel ekkor jár le az építkezés határideje. Képviselőjük úgy fogalmazott, megpróbálnak észrevétlenek maradni, és semmiképpen nem akarják a megszokott, békés életet megzavarni. Azonban valahol lakniuk kell, hiszen az ő esetükben annyira rövid a kivitelezési határidő, hogy az építkezés mellett nem volt célszerű konténervárost építeni.
Ennek ellenére még nem tudható, hogy a debreceni Déli Ipari Park építésével kapcsolatban milyen igények merülhetnek fel. Polgármesterként arra törekszem, hogy a városunk jelenlegi turisztikai jellegét ne romboljuk le, és ne alakuljon át munkásszálló településsé, hiszen ez senki érdekét nem szolgálná
– mondta Czeglédi Gyula.
Jogszerű, mégis határozott fellépés
Hozzátette, tisztában vannak azzal, hogy a folyamatot nem lehetséges teljes mértékben korlátozni, azonban minden lehetséges és törvényes módszerrel lassítani fogják a munkásszállók létesülését. Emlékeztetett arra is, a város vezetőségének határozott fellépése miatt korábban már sikerült megakadályozni egy munkásszálló építését.
Előre vetítette, hogy az ősz folyamán szeptemberben egy olyan előterjesztést fog a képviselő-testület elé benyújtani, amely a munkásszállók építésének korlátozásával kapcsolatban eddig meghozott intézkedéseken túl további gazdasági megfontolásra késztetik azon vállalkozókat, akik hasonló tevékenységben gondolkoznak.
Czeglédi Gyula tervei között szerepel, hogy – amennyiben a testület egyetért a döntéssel – a város saját közterület felügyeleti állományát is megerősítsék, mely nem a terület, sokkal inkább a hajdúszoboszlói lakosok védelmét szolgálná. Azokon a frekventált helyeken, ahol hétvégén vagy az éjszakai órákban megjelenhetnek a vendégmunkások, a hivatalos állami szervek mellett az önkormányzatnak is legyen egy olyan városvédő szervezete, amely szükség esetén be tud avatkozni, emellett a hajdúszoboszlóiak biztonságérzetét is képes erősíteni.
A térségbe érkező vendégmunkásokról egyeztetett Szoboszló és Debrecen polgármestere
