A Tiszántúlon senki nem csinált még olyat, mint most Mezőpeterd

A Tiszántúlon elsőként vállalta be Mezőpeterd, hogy a falu a szennyvízkezelését nem egyetlen nagy köztisztítóval oldja meg, hanem a lakott ingatlanokra egyedi kialakítású biológiai szennyvíztisztítót létesít. Ráadásul a mini tisztítómű feltalálója és telepítője egy magyar társaság, és Mezőpeterden szeretne projektjének bemutatóhelyet létesíteni. Már csak azért is, mert a kis bihari falu könnyen megközelíthető a keleti országrészből, és nincs messze Erdély sem, ahol a cég ugyancsak szeretné meghonosítani találmányát.

Az, hogy Mezőpeterd új utakon jár a szennyvíztisztatás terén, természetesen nem előzmény nélküli. A Cívishír Pap Miklós polgármestertől tudta meg, hogy nyolc évvel ezelőtt Győr-Moson-Sopron megyében már jártak egy tanulmányúton a biológiai szennyvíztisztításról érdeklődni, mivel a kistelepüléseknek nem sok esélyük van a szennyvízelvezető rendszer és a tisztítómű kiépítésére, és persze a talajvíz Mezőpeterden is igencsak szennyezettnek bizonyult. Évekbe telt, amíg a szükséges engedélyeket beszerezték, és sikeresen pályáztak a projekt megvalósítására.

Ha lesz néhány hónap csúszás, az csak amiatt következik be, mert vannak, akik időközben meggondolták magukat, és kiszálltak a projektből, míg mások igyekeznek bekerülni, aztán a szerződések átírása, a változtatások hivatalossá tétele néhány hónapot rátehet a munkálatok tervezett idejére.

Házi „laboratórium”

– De miről is van szó? – kérdezte a Cívishír a polgármestert. – A település lakosságának 75 százaléka társult úgy, hogy a bekerülési költség ingatlanonként körülbelül 2,5 millió forint, ennek öt százaléka, azaz 121 ezer forint önerő, és az önerőből 21 ezer forintot az önkormányzat átvállalt, így egy mini szennyvíztisztító a tulajdonosnak 100 ezer forintjába kerül.

A százezer forintból elkészül egy hatfős család kiszolgálására elegendő, 2,5-3 köbméteres tisztítóakna, hozzá a kavicságyásba rejtett szivárogtató alagút, amelyből eltávozik a szürkevízzé tisztított szennyvíz. A tulajdonosnak a levegőztető kompresszor áramköltségét kell csak kifizetni, ami nagyjából ezer forint havonta. A kompresszor biztosítja a levegőt a baktériumok életben maradásához. Az emésztőgödörben visszamaradó szilárd anyagot egy úgynevezett iszapzsákos technológiával kiveszik az aknából. Az iszap pedig lecsepegtetve mehet a komposztálóba, trágyának fel lehet használni a kertben – részletezte a polgármester, aki hozzáfűzte, hogy

– Nem kevesen féltek a tisztító üzemeltetésétől – árulta el Pap Miklós. – Meg kellett tanítanunk az embereket a tisztítómű használatára. A pályázatunknak volt egy olyan kitétele, hogy öt évig egy ember ellenőrzi az ingatlanokon lévő tisztítóműveket, és ha kell, segít, elvégzi a karbantartásokat. A használata egyébként nagyon egyszerű: be kell tartani azokat a szabályokat, amelyekkel a baktériumok életben tudnak maradni. Nem szabad használni bizonyos mosogató- és tisztítószereket. Egyébként ez is egy módszer az ökológiai nevelésre, hogy szelektáljunk a vegy-, a tisztálkodási és a pipereszerek között. Nálam május óta működik a rendszer, és úgy tekintek rá, mint egy laboratóriumra. Ami kifolyik, az már nem szennyezi a talajt – tette hozzá a polgármester.