Milliós nagyságrendű bírságot kaphatnak a figyelmetlen sofőrök – ezt javasolja a debreceni szakember

A vadászati törvény változásával július elsejétől szinte minden esetben a jármű tulajdonosának vagy üzembentartójának kell megtérítenie a vadgázoláskor keletkezett kárt – hívta fel a figyelmet a napokban az MTI-nek megküldött közleményében az ALD | LeasePlan lizingszolgáltató és flottaüzemeltető vállalat. Mint írták, a vadásztársaság ezentúl csak akkor kötelezhető kártérítésre, ha az autós minden kétséget kizáróan bizonyítani tudja, hogy a baleset előtt a vadat űzték, lőtték vagy hajtották. 

Az autósnak kell vállalnia a felelősséget

Korábban a sofőr akkor volt felelős a vadgázolásért, ha nem az út- és időjárási viszonyoknak megfelelően közlekedett, a vadásztársaság pedig abban az esetben, ha nem tett ki vadveszélyre figyelmeztető táblát. Július elsejétől azonban a tábla hiányánál is az autósnak kell vállalnia a felelősséget. A jogszabály azt is előírja, hogy gyorsforgalmi utat (autóutat, autópályát) úgy kell üzemeltetni, hogy arra a vad ne tévedhessen fel, a fenntartónak kell vállalnia a felelősséget az itt elütött vadakért.

A vadbalesetek során keletkezett kár átlagos értéke elérheti akár a milliós nagyságrendet is, így érdemes előre gondoskodni a megfelelő biztosításról – hívta fel a cég a figyelmet, megjegyezve, hogy megoldás lehet a teljes körű casco, de több biztosítónál külön vadkárbiztosítás is lehet kötni.

Nagy értékű, trófeás vad

Forgács Barna, Hajdú-Bihar Vármegyei Vadászkamara elnöke a Haon érdeklődésére a fentiekre reagálva azt mondta: a jogszabályváltozás az eddigieknél is figyelmesebb vezetésre kényszeríti a közlekedőket, mert a vad a naptári időszaktól teljesen függetlenül bármikor, bárhol előfordulhat. – Ugyanúgy mi, vadászok is közlekedünk, tehát nem könyveljük el ezt a jogszabályváltoztatást úgy, mint a vadásztársadalom sikere, hisz nem erről van szó. A vadgazdálkodók és a vadásztársaságok eddig is igyekeztek a saját költségükre kihelyezni a vadveszélyt jelző táblákat, ahol a korábbi vadütközések jelentősebb mértékben fordultak elő. Ezt a jövőben valószínűsíthetőleg még több helyre kell kihelyeznünk, azért, hogy a vadütközések száma a lehető legminimálisabbra csökkenjen. 

– fogalmazott. Hozzátette, a különösen nagy értékű, trófeás vad elütésén túl nem gondolná, hogy egy vaddisznóval vagy egy őzzel való ütközés esetén az illetékes vadgazdálkodó kártérítési igényt fogalmazna meg az amúgy is szerencsétlenül járt gépjármű vezetőjével vagy tulajdonosával szemben.

A vármegyei vadászkamara elnöke a közelmúltban arról is nyilatkozott a Naplónak, hogy fokozott vadveszélyre térségünkben az őz párzása (üzekedése) idején lehet számítani, ami július második felére, illetve augusztus elejére esik. Azonban ugyanúgy fokozott figyelemre van szükség az őszi hónapokban is, hiszen a vármegye fásabb részein egyre inkább találkozhatunk gímszarvassal, ennek a fajnak a mozgása a bőgési időszakban válik intenzívebbé és jelent sokkal nagyobb veszélyt a közlekedőkre. – Ez az időszak a gímszarvas esetében augusztus végével kezdődik és október végéig tart. Tehát intenzív vadmozgásra kell számítani a nagyon meleg nyári napok elteltével, ugyanis a lehűléssel szinte minden vad aktívabbá válik, mint a forró nyári napokon tapasztalható. 

Megjegyezte, a mezőgazdasági munkák természetesen befolyásolhatják a vad mozgását, különösen a közúthoz közel eső táblákon végzett talajmunkák (vagy aratás) idején. A közutaktól távolabb eső táblákon mozgó gépek nincsenek olyan hatással a vadak viselkedésére, ami a közúti közlekedés kockázatát jelentősen megnövelné.

2017 óta évről évre több vad hullik el autóbalesetek során

Forgács Barna leszögezte, vadütközés esetén, amennyiben személyi sérülés is van, nyilvánvalóan mindenekelőtt a rendőrséget és a mentőket kell értesíteni. – A rendőrség egyébként hivatalból szinte azonnal megkeresi az illetékes vadgazdálkodási egységnek a hivatásos vadászát, esetleg az elnökét és az ekkor szükséges adminisztrációt közösen lebonyolítják. A kárt szenvedett gépjárművezető részére a korábbinál is fokozottabban szükség lesz a biztosító társaságokkal való együttműködésekre, amelyeknek nyilvánvaló feltétele, hogy a kárt szenvedő minél jobb gépjármű-biztosítással rendelkezzen – mondta.

Az MTI-nek megküldött közleményből kiderült, az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikái szerint 2017 óta évről évre több vad hullik el autóbalesetek során a magyarországi utakon, az éves esetszám megközelíti a 8 ezret. A nagyvadak közül leggyakrabban őzzel ütköznek gépjárművek, de jelentős számban fordul elő szarvas- vagy vaddisznógázolás is. 

– húzta alá Forgács Barna. Továbbá megjegyezte, nagyon fontosnak tartja, hogy a közútkezelő az utak melletti 10-15 méteres szakaszokat (árokpartokat) mindig tisztán tartsák, mert ellenkező esetben az út szélét követő gazosokban rejtőzködő vad hirtelen megjelenése jelentheti a legnagyobb veszélyt.