Megélhetési plazmaadás: „Ördögi kör ez” – két év „plazmázás” után beszélt a Haonnak egy debreceni donor

Hasznos, sőt életmentő a vérplazmaadás, de csak addig, míg betartjuk a szakmai előírásokat. Ha azonban nem, akkor életveszélyes is lehet, ám sajnos rengeteg rászoruló kijátszhatja a három debreceni vérplazmapontot. A Haonnak egy debreceni, nehéz körülmények között élő háromgyermekes anya, Bognár Zsuzsa beszélt erről, de az ügyben a Debreceni Egyetem Hematológiai Tanszékének vezetőjét és a három debreceni plazmapontot is megkérdeztük.

– összegzett portálunk kérésére Bognár Zsuzsa, aki önhibáján kívül maradt egyedül és jövedelem nélkül három gyermekével. Két éve kezdett el vérplazmát adni, betartva a vételi helyek előírásait, de azt mondja, a saját bőrén tapasztalta, hogy hosszútávon és szélsőséges gyakorisággal tönkreteszi az ember szervezetét.  

– tette hozzá. Elvileg háromnaponta lehet plazmát adni, ő ezt egyedülálló anyaként ki is használja, de sok olyan plazmaadót ismer, aki kijátszva, hogy Debrecenben három vételi pont is működik, minden nap jelentkezik valamelyikben. Hozzá hasonlóan sokan ugyanis elsődleges bevételi forrásként élnek – gyakran napi szinten – ezzel, a plazmavételi létesítmények nyújtotta lehetőséggel. Azt mondja, ördögi kör ez, mert szinte korlátlanul biztosítja a megélhetéshez szükséges napi bevételt azoknak, akik nap mint nap donornak állnak, és sokan nem is látják magukon kívülről, hogy szó szerint kezdenek elfogyni.

Szigorú szakmai felügyelettel

Illés Árpád, a Debreceni Egyetem, Klinikai Központ Hematológiai Tanszékének/Részlegének vezetője szerint a plazmaadás gyakoriságára javaslat nincs: olyan gyakran adhatunk, amennyire jól érezzük magunkat, de kikötés, hogy két adás között három nap teljen el, és évenként legfeljebb 45 alkalommal lehet. Megerősítette, hogy különböző plazmagyűjtő helyek felkeresésével ez valóban kijátszható. 

– fűzte hozzá. Tudatta azt is, hogy a donorok orvosi ellenőrzése minden alkalommal megtörténik, illetve a laboratóriumi paramétereket (hemoglobin, vörösvértest érték, immunglobulin-szintek) minden alkalommal mérik. Hozzátette, hogy amennyiben a vitális paraméterek, és/vagy a laborleletek nem megfelelőek, a donorokat hosszabb-rövidebb időre eltanácsolhatják vagy kizárhatják a plazmaadásból.

A beteg biztonsága a tét

Illés Árpád kitért arra is, hogy az egészségi állapotra vonatkozóan természetesen tanácsos, hogy csak magát egészségesnek érző donor adjon vért, ez mindkét fél (a donor és a betegek) biztonságát is szolgálja. – A donorok súlyát, vérnyomását, pulzusát mérik, kérdőívet kell kitölteniük, amivel igyekeznek felmérni, hogy például várható-e rosszullét a tűszúrásnál, vagy a donor hajlamos-e ájulásra, mert ilyen esetekben nem feltétlenül javasolt a donáció. 

Hasonlóan a nagy fertőzési kockázatnak kitett országokba történő utazás, vagy például egy tetoválás, foghúzás, vagy más invazív orvosi beavatkozás eredményezheti azt, hogy a donációt néhány hónapig nem tanácsolják. – Összességében fontos, hogy a donor tudatában legyen és megértse a jelentőségét annak, hogy az általa adott plazma egy másik ember gyógyulását szolgálja, és mindent meg kell tenni azért, hogy ez a gyógyulási folyamatban ne jelentsen a beteg számára elkerülhető kockázatot. A gyártó is mindent megtesz a kivizsgálás és a gyártás során, de az emberi tényezőt sosem szabad lebecsülni. A donációt, a donort ellenőrző orvos jelenléte kötelező és folyamatos – mutatott rá.

A donor egészsége is fontos

A szakember elmondta, a túl gyakori plazmaadás a keringő vérvolumen csökkenésével járhat, ez azonban hamar helyreáll, és ha a 72 órás vagy hosszabb szüneteket a donorok betartják, nem várható probléma. – A volumencsökkenés azonban okozhat vérnyomásesést, szédülékenységet, bizonytalanság-érzést, gyengeséget. Amennyiben a donor ilyen tüneteket érez, javasolt a donációk közötti időtartam megnyújtása – fejtette ki hozzátéve, hogy a túl gyakori plazmaadás a plazmafehérje tartalmának, elsősorban az immunglobulinok csökkenéséhez vezethet, bár ez a szakvélemény szerint nem túl gyakori. – Volt rá példa, hogy hematológiai szakrendelést is felkeresett rendszeres plazmadonor, hogy alacsony immunglobulin szintjei vannak (és ezért nem engedik plazmát adni), ilyenkor természetesen a plazmaadás felfüggesztése javasolt – fűzte hozzá. Az alacsonyabb immunglobulin-szintek egyébként a fertőzések fokozott kockázatára hajlamosíthatnak, így a megfelelő immunglobulin-szintek természetesen a donorok számára is szükségesek. Mivel a gyártó számára is fontos, hogy a levett plazma megfelelő mennyiségben tartalmazza a gyártás során felhasznált komponenseket (immunglobulin, albumin, véralvadási faktorok), olyan donoroknál nem történik plazmalevétel, akiknél nem elegendő ezeknek a fehérjéknek a mennyisége.

A szakember végül hangsúlyozta, hogy a véradás és a plazmaadás is rendkívül fontos, életmentő tevékenység.

– fejtette ki.

Megkérdeztük a debreceni plazmapontokat, hogy tudnak-e a fent részletezett „átjárásról”, cikkünk megjelenéséig azonban nem kaptunk választ.