Lakatos Zoltán: a hajdúsági liszt igen jó eséllyel megkapja a hungarikum címet

– Ez az év különleges a Hajdú Gabona Zrt.-nek. Egyrészt az általa előállított hajdúsági liszt igen jó eséllyel megkapja a hungarikum címet, másrészt a társaság beszállítói az országban a legtöbb és a legjobb minőségű étkezési búzát termelték – tájékoztatta a Cívishírt Lakatos Zoltán, a gazdasági társaság elnök-vezérigazgatója. Elmondta, az országos átlag hektáronként 5,6-5,7 tonna, aminek csak 30 százaléka jó minőségű, a többi pedig kommersz, azaz leginkább takarmánybúza. Hajdú-Biharban viszont hektáronként 6,7-6,8 tonnás termésátlag volt, és a betakarított kenyérgabonának minimum 60-70 százaléka jó minőségű. Ennek okát a szakember a tavalyi, főleg Biharban rettentő károkat okozó aszályra vezette vissza. A kukoricák döntő részét akkor már nyáron ki kellett szántani, ezért a talajból nem szívhatta fel a nitrogént, ami így a termőföldben maradt. 

Nézzük azonban a hajdúsági liszt hungarikummá nyilvánítását, aminek már a küszöbén áll a zrt. – Ahhoz, hogy egy terméket hungarikummá nyilvánítsanak, egyrészt meg kell teremteni a termékalapot, másrészt át kell menni egy többlépcsős elfogadási rendszeren. A városi minősítés után a megyei értéktár javasolja elfogadásra az országos értéktárnak a terméket. A Hajdú Gabona tavaly decemberben átment az Országos Értéktári Bizottsági megmérettetésen, ahol egyöntetű döntéssel úgy határoztak, hogy a Hungarikum Bizottságnak javasolják a hajdúsági lisztet a hungarikum cím elnyerésére. A Hungarikum Bizottság megtárgyalta az ügyet, és többségi szavazattal szintén úgy döntött, hogy kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánítja a Hajdú Gabona lisztjét. Innentől kezdve már csak egy lépcső van hátra, amit a pályázó cég már meg is tett, mégpedig hogy megpályázza a hungarikum cím elnyerését – beszélt a folyamatról Lakatos Zoltán, aki a hungarikummá válás feltételeit is részletezte a Cívishírnek.

Nemes elődök nyomdokaiban

Először is jól körülhatárolható területen kell termeszteni a búzát. Ez a Hajdú Gabona Zrt. esetében egyértelműen megvan, hiszen a hungarikum címet a hajdúsági löszháti búzára alapozták, tehát ennek termőterületét pontosan meg lehet határozni. Másrészt pedig tradícióra is szükség van. A hajdúsági löszháton egykor termelt búza annyira híres volt, hogy az a bécsi tőzsdén külön napot kapott a jegyzésére, tárgyalására, és azon a napon mással nem is foglalkoztak. Megvan tehát a hagyománya is a kiváló minőségű búza termelésének.

A liszt készítéséhez természetesen megfelelő színvonalú malom is kell. Erről is godoskodtak a debreceniek. 1843-ban döntött úgy 400 helyi polgár, hogy a városukban is jó lenne a olyan szép malmot létesíteni, mint Pest-Budán a József gőzmalom. A kezdeményezők részvénytársasággá álltak össze, a vezetőik olyan közéleti személyiségek voltak, akiknek szinte mindegyikéről utcát neveztek el Debrecenben. 1847 végére elkészült a malom, ám a tulajdonosok azzal szembesültek, hogy hiába van egy nagyon szép és jó malom, mégsem lesz jó a liszt. Rájöttek, a jó liszthez jó búza szükséges, aminek vetőmagját a Bánságból hozták. Azt kérték a gazdáktól, hogy aki hozzájuk kíván beszállítani, ezt a búzát termelje.

Ekkortól lehet számítani, hogy a Hajdúságban jó minőségű búzát termesztenek, és az abból készült liszt is kiváló minőségű. – Malmainkban ezt a hagyományt visszük tovább, és ennek alapján szeretnénk hungarikummá nyilváníttatni a hajdúsági lisztet. Ehhez szükséges a kor technikai színvonalát képviselő malom és hozzá a szaktudás. Mindez megvan a Hajdú Gabona malmaiban, Berettyóújfaluban és Hajdúnánáson, amelyeket a 2006-os és 2009-es újjáépítésüknél az ország legkomplettebb malmaivá alakítottuk. Egészséges terméket állítunk elő, tehát ki tudjuk szedni a lisztből a nem odavaló anyagokat, a pelyvát, és ami a legfontosabb, a fuzáriumos, a toxinos szemeket is. A hungarikum cím elnyerése egy minőségi garanciát jelent, ami most, napjainkban különösen jelentős a gabonaiparban, hiszen hazánkba mostanság sok helyről jön a gabona – utalt a hungarikum cím elnyerésének jelentőségére Lakatos Zoltán.