Amikor a krokodil miatt magas a gázszámla – megnéztük, milyen a fűtési szezon a debreceni állatkertben – fotókkal

Nagy Gergely Sándor, az intézmény ügyvezető igazgatója fogadott minket a debreceni állatkertben. – Már évek óta kialakult gyakorlata van nálunk az állatok teleltetésének. Ennek ellenére figyelünk az újdonságokra, szereztünk például ízesített és szagosított hőfüggönyt, mert az állatok szívesen megkóstolnak bármit, és ez alól a fűtőberendezés eszközei sem képeznek kivételt. Ez a speciális hőfüggöny a kellemetlen ízével segíti, hogy ne rongálják meg, és képes legyen bent tartani a meleget. Erre azért is van szükség, mert a rezsink jelentős részét a fűtés teszi ki. A legtöbb energia a Pálmaház fenntartásához szükséges, üzemeltetése a hőszolgáltatások 70 százalékát veszi igénybe – magyarázta.

A 26 Celsius-fokosra fűtött pálmaházban Ludman Gergely területvezető főgondozó elmondta, az épületben igazából nem tél van, hanem egy szárazabb évszakot modelleznek. Kevesebbet párologtatnak: nyáron akár naponta 600 liter vizet is elöntöznek, télen 150-200 liter a maximum. A fűtést termosztátok vezérlik, többféle technikát alkalmaznak a radiátortól kezdve a padlófűtésig. Létkérdés, hogy több rendszerrel üzemeljenek, egy esetleges meghibásodás esetén sem állhat le a hőszolgáltatás. A gondozó szerint télen neki a legkönnyebb az állatkert dolgozói közül, bármilyen hideg van kint, ő pólóban és rövidnadrágban van bent. Az egyetlen kihívást ilyenkor az eledel beszerzése jelenti. 

– mondta.

A kosztpénzen lehet spórolni

Bármennyire akadozik is az ellátási lánc, a pálmaházban lakó állatok étkezési szokásai nem változnak az évszakokkal. A nílusi krokodil azonban egyedülálló – nem a családi állapotát, hanem az étrendjét tekintve. – A nílusi krokodil nyáron csak hetente egyszer eszik, a pénteki látványetetések alkalmával szokott kapni egy kis zsákmányt, csirkét vagy kecskét. Télen viszont van 10 hét, amikor egyáltalán nem vesz magához táplálékot, mert nem tudja ilyenkor megemészteni – ismertette Ludman Gergely.

Madártávlatból

A pálmaházban tett látogatásunk után a madarak lakhelyéül szolgáló, Afrika-röpde elnevezésű létesítményben Árva Péter területvezető főgondozó mutatta meg a terepet. A benti részen 16 Celsius-fokot tartanak, a külső részt már hetekkel ezelőtt lezárták. Az évszakok változásakor nem a naptárt, hanem az időjárást figyelik. Mint elmondta, akkor kezdik meg a madarak teleltetését, amikor a reggeli hőmérséklet lecsökken 5 Celsius-fokra, de ennél is fontosabb szempont, hogy mennyire nyirkos az idő, ne ázzanak el az állatok.

Behordják a talajhoz a folyami homokot és a gyöngykavicsot, ez csaknem 4 köbméter anyag, beviszik és lemossák a növényeket, díszletelemeket. Felteszik a hálókat, ezzel három részre választják el a teret, hogy testméret szerint tudják elkülöníteni a madarakat. Egyesek önként berepülnek a belső térbe, a többieket hálóval fogják be. – Ez nem a kedvenc időtöltésük, de nem is kell őket órákig kergetni, 2-3 ember 60 perc alatt teljesíti a feladatot – osztotta meg tapasztalatait Árva Péter.

Mivel lehet a legjobban lefoglalni egy madarat?

– A téli időszak a madaraknak is a lelassulásról szól, kevesebbet esznek, kevesebbet is mozognak. Mivel csökken a napsütötte órák száma és a környezet is ingerszegényebb, figyelni kell arra, hogy legyen mivel lefoglalniuk magukat – tette hozzá. Kérdésünkre, hogy mivel lehet a legjobban lefoglalni egy madarat, azt a választ kaptunk, hogy az abesszin szarvasvarjút bármivel. 

– mondta a gondozó.

Nagy Zsófia Zsanett gyűjteményvezető kalauzolt minket a helyszínek között, segítségével láthattuk, hogy milyen sok állat mutatja magát jóval a strandidő elmúltával is. A vörös pandák az ágakon kergetőztek, a teve púpjai hidegben-melegben egyaránt szigetelnek, így békésen pihengetett a helyén, a szibériai tigris pedig épp nem egy kis debreceni téltől szokott megijedni, büszkén sétálgatott az életterén. A zebra volt az, amelyik ottjártunkkor behúzódott a búvójába, és csak a csíkjai látszottak ki az ízes-szagos hőfüggöny mögül – de legalább nem rágta.