2023.11.28. 07:00
A történelem egyik legfontosabb mondatát rejti a Nagytemplom Rákóczi-harangja – fotókkal
A református lelki hajlék százötven éve őrzi az ágyúból öntetett csodaszép monstrumot, mégis kevesen tudják, mi olvasható rajta.
Beszterczey András lelkipásztor mutatta meg a neves harangot
Forrás: Molnár Péter
Kinek az istentiszteletre, kinek az ebédidőre figyelmeztető jelként része a mindennapoknak a debreceni Nagytemplom harangszója. A Haont a napokban – félretéve a felvonó kényelmét, a tériszonyt és a maradandó halláskárosodás miatti aggodalmakat –, sajátos zarándoklatként a másfél évszázados falépcsők vezették a toronyban várakozó ünnepelthez. Beszterczey András lelkipásztor vezetésével lélekemelően nyugodt, mégis a történelem félelmetesen eleven szimbólumával találkozhattunk a templom legmagasabb pontján.
Az adventi képeslapokra rajzolt faluszéli fatorony az átszellemült tekintetű harangozóval a múlté.
Ahogyan a legtöbb helyen, az öblös gongfolyam itt is gombnyomásra, elektromágnes segítségével szólal meg, és csaknem négytonnás súlyának köszönhetően nem kevesebb, mint másfél perc, mire annyira beleng, hogy a harang a nyelvhez ér.
A lelkésztől megtudjuk, hogy a legelső nagytemplomi harang születése csaknem négyszáz évre vezethető vissza, és szomorú eseményhez kapcsolódik.
A Nagytemplom harangja
Fotók: Molnár PéterNem bírta el
1631-ben I. Rákóczi György fejedelem és Eszterházy Miklós nádor csapott össze Rakamaznál. A császári seregek nagy mellénnyel érkeztek ugyan a csatatérre, de Rákóczi rengeteg embert toborzott össze, hajdúkat, székelyeket és erdélyi vitézeket, akikkel végül megnyerték a csatát. Rákóczi – köszönetképpen a hadtestek szolgálatáért – a zsákmányolt ágyúkból harangokat öntetett Kolozsvárra, Kassára és Debrecenbe
– magyarázza Beszterczey András. A mai harang öttonnás „nagyapja” 1635-ben készült el, és olyan nagy lett, hogy az akkori Szent András-templom tornyába fel sem lehetett húzni, ezért építették meg a Verestornyot.
– Az 1802-es tűzvészben a templom, a torony és a harang faszerkezete is leégett, és mivel a felhevült vasóriást is hideg vízzel locsolták, megrepedt. Újraöntötték, de az anyagveszteség miatt „mindössze” 3,8 tonnás lett az 1873-ban Hilzer Ignác által Bécsújhelyen elkészült harang – folytatja a múltidézést a Nagytemplom lelkésze.
Írott és íratlan üzenetek
Történelmi távlatból és a jelen társadalmi eseményei kapcsán egyaránt megdöbbentően aktuális a Rákóczi-harangra vésett vezérmondat: „Nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem egyedül a könyörülő Istené.” Beszterczey András szerint az idézet elsősorban arra emlékeztet, hogy az emberi erő mit sem ér, ha nincs mögötte az isteni.
Mivel 1631-ben Rakamaznál magyarok harcoltak magyarok ellen, úgy gondolom, a Rákóczi-harangszót örök mementóként kell szolgálnia, arra emlékeztetve, hogy nekünk, magyaroknak össze kell fognunk, és nem hagyhatjuk, hogy hatalmi erők éket verjenek közénk
– vélekedett.
Azt mondják, a Rákóczi-harangszó közvetlen közelről hallgatva sem okoz maradandó halláskárosodást, aki azonban megelégszik azzal, hogy a Kossuth tér közelében-távolában hallja, ezentúl ne csak a nap félidejére emlékezzen, hanem arra, hogy ne egymás farkasai legyünk, hanem összefogva a békét és egységet munkáljuk hazánkban.
