Mit tehetünk, ha rossz használt autót vásároltunk? Itt a debreceni igazságügyi szakértő válasza!

Bartha Attila igazságügyi szakértőt kérdeztük arról, mit tehetünk, ha használt járművet vásároltunk, és úgy érezzük, az eladó becsapott minket, például azzal, hogy eltitkolta a futásteljesítményt, ezzel a jármű tényleges műszaki állapotát, vagy az esetleges előzménykárt.

A debreceni szakértő az elején leszögezte, tisztázni kell néhány fogalmat ahhoz, hogy a fogyasztó számára világos legyen, mit kell tennie, ha átverve érzi magát. Elmondta, minőségi kifogás esetén szavatossági, illetve jótállási igény érvényesíthető. Ez utóbbit a köznyelvben garancia néven szokták emlegetni. 

A jótállás kedvezőbb a fogyasztó számára a szavatosságnál, mert a jótállási idő (1 év) alatt nem neki kell bizonyítania, hogy vétlen a meghibásodásban, hanem a kereskedőnek. Míg szavatosságnál – fogyasztói szerződés esetén – ez csak a vásárlást követő hat hónapon belül van így, utána megfordul a bizonyítási teher.

Szavatosság és a jótállás

– A jótállás (garancia) az eladó fokozott felelősségvállalása a hibás teljesítésért. A jótállás kedvező helyzetbe hozza a vásárlót: neki elég csak a hiba tényét bizonyítania, és az eladónak (a jótállásra kötelezettnek) kell bizonyítania, hogy a hiba nem állt fenn már a termék eladásakor is. A szavatossággal az eladó felelősséget vállal azért, hogy az eladáskor hibátlan terméket (használt gépjárművet) adott át a vevőnek, tehát nincs olyan rejlett hibája, amely csak később fog kiderülni. 

– magyarázta Bartha Attila.

A szakember arra is kitért, mit tehetünk, ha a vásárolt használt gépjárműnek valamilyen hibája van. Nyomatékosított, a jogszabály lényeges különbséget tesz használt motorkerékpár, gépkocsi (a továbbiakban: gépjármű) magánszemélytől, illetve kereskedőtől történő vásárlása között. 

– Magánszemély eladó esetében a vevő a teljesítés időpontjától számított hat hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha a vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Fogyasztói szerződés esetében, ha a fogyasztói szerződés tárgya használt gépjármű, a vevő a teljesítés időpontjától számított egyéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét. Fogyasztói szerződés akkor jön létre, ha magánember vásárol gépjárművet kereskedő cégtől, vagy autókereskedelemmel foglalkozó vállalkozótól. A Polgári Törvénykönyv minden, fogyasztói forgalomban (vagyis kereskedőtől természetes személy által) megvásárolt termékkel kapcsolatban (függetlenül annak vételárától, új vagy használt voltától) szavatossági kötelezettséget ír elő. Új termék esetében kétéves időtartamra; használt termékek esetében, továbbá nem fogyasztói szerződések esetén (magánszemély magánszemélytől, kereskedő – kereskedőtől való vásárlása esetén) egy éves időszakra – sorolta a szakértő.

Hozzátette, ha ezen időszakon belül a termék gyártási eredetű hibával romlik el, 

Mit kell bizonyítanunk?

Mint Bartha Attila elmondta, magánszemélytől történő vásárláskor a vevőnek kell tudni bizonyítania vita esetén, hogy a teljesítéstől számított hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt. Ez leginkább szakértői kérdés. A gépkocsi meghibásodásakor azonnal érdemes szakemberhez fordulni. A hiba okának feltárásakor kideríthető, hogy az a vásárlás időpontja előtt keletkezett, vagy már az után. 

– közölte a szakértő.

Hangsúlyozta, ha az eladni kívánt használt gépjármű valamilyen hibában szenved, azt mindenféleképpen részletesen és pontosan rögzítsük az adásvételi szerződésben. Az eladó ugyanis kötelezettséget vállal arra, hogy a jármű a teljesítés időpontjában, tehát a vevőnek történő átadásakor megfelel a jogszabályban és a szerződésben meghatározott feltételeknek; közúti közlekedésre alkalmas. A futásteljesítménynek megfelelő állapotban van, megvannak és eredetiek a jármű egyedi azonosító adatai (alvázszám), adója és biztosítása rendezett. – Gyakori, hogy az eladó az adásvételt megelőzően elviszi műszaki vizsgálatra az eladni kívánt gépjárművet, a sikeres vizsgálatról közokiratot állít ki a közlekedési hatóság, miszerint a jármű műszakilag megfelel a közúti közlekedésre, és a tulajdonos ezután értékesíti a gépkocsit. Azonban a műszaki vizsgálat során nem ellenőrzik a tényleges futásteljesítményt, az esetleges balesetből fakadó előzménykárt, a beépített légzsákok darabszámát – figyelmeztetett a szakember.

Mit kell tudnunk a kellékszavatosságról?

Továbbá elmondta, ahhoz, hogy a vevő úgynevezett kellékszavatossági igényét érvényesíthesse az eladóval szemben, az adásvétel pillanatában fenn kell állnia a hibának, amiről az eladó a vevőt nem tájékoztatta. 

 – Természetesen nem terheli szavatossági felelősség az eladót, ha a vevő a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett. Ezt azonban az eladónak kell bizonyítania. Ha a jármű az adásvétel pillanatában nem felel meg a jogszabályban, illetve a szerződésben meghatározott feltételeknek, a vevő igényérvényesítésre jogosult. A fentiekhez hasonlóan ebben az esetben is köteles a vevő az alábbiakban meghatározott sorrend betartására. Fontos előírás, hogy jogalap nélkül nem lehet vagyoni előnyhöz jutni, azaz a szavatossági ügy nem jelenthet egyik fél számára sem gazdagodást – részletezte Bartha Attila.

Az eladót köteles tájékoztatni a hibáról

Kiemelte, a vevő először köteles az eladót tájékoztatni a hibáról és egyezségre törekedve megoldani annak kijavítását. A vevő elsőként – választása szerint – a hiba kijavítását vagy a jármű kicserélését követelheti, kivéve, ha a választott igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az aránytalan többletköltséggel járna. 

– Kijavítás vagy kicserélés követelése esetén a vevő a kijavításig vagy a kicserélésig az ellenszolgáltatás arányos részét visszatarthatja (ez részletfizetés esetén valósulhat meg). Amennyiben az eladó a jármű kijavítását megfelelő időre nem vállalja, nem végzi el, a vevő az eladó költségére kijavíttathatja, vagy saját maga kijavíthatja a hibát. Tehát ebben az esetben az eladó a vevő kijavításra fordított költségét köteles megtéríteni. Ha a vevőnek a kijavításra vagy a kicserélésre nincsen joga, tehát az lehetetlen vagy aránytalan többletköltséggel járna; vagy az eladó azt nem vállalta, vagy annak nem tud határidőn belül és a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül eleget tenni, akkor a vevő megfelelő árleszállítást igényelhet, vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt azonban nincs helye elállásnak. A vevő a választott jogáról másikra térhet át, ebben az esetben azonban köteles az áttéréssel az eladónak okozott kár megtérítésére. Abban az esetben, ha az eladóval nem tudnak megállapodni a kijavítás, árleszállítás vagy az eredeti állapot helyreállításában, a vevő egyetlen lehetősége bírósághoz fordulni az eladóval szembeni igénye érvényesítése érdekében – fogalmazott a szakértő.

Kihez forduljunk segítségért?

Bartha Attila azt tanácsolja, ha nem tudunk megjegyezni az eladóval, akkor kérjünk meg egy közjegyzőt arra, rendeljen ki az ügyben igazságügyi szakértőt. 

– Az eljárás célja a bizonyíték megőrzése. Azaz annak elkerülése, hogy az idő múlása vagy az ellenérdekű fél tevékenysége következtében meghiúsuljon a bizonyítás. Fontos célja az eljárásnak ugyanakkor a permegelőzés is, hiszen ebben az eljárásban keletkezett bizonyíték (szakértői vélemény) ugyanolyan bizonyító erővel rendelkezik, mintha a bizonyítást bírósági perben folytatták volna le. Vagyis a jogosult (leendő felperes) még mielőtt megindítaná a pert, ilyen bizonyíték, szakértői vélemény birtokában jó eséllyel kezdeményezhet peren kívüli egyezséget a kötelezettnél (leendő alperesnél), elkerülve ezáltal egy hosszadalmas és költséges pereskedést – ismertette. Leszögezte: 

– Az ilyen közjegyzői eljárások esetében nagyon magas a peren kívüli egyezségek aránya. Az előzetes bizonyítás, a ténytanúsítás és szakértői vélemény általában mindkét felet meggyőzi, és emiatt sokkal könnyebben meg tudnak állapodni. A közjegyző a felek kérelmére okiratba tudja foglalni az egyezséget, amely végrehajtható, tehát ugyanúgy kikényszeríthető, mint a bíróság előtt kötött egyezség vagy az ítélet – mutatott rá Bartha Attila.